Most Európa™ egysége a tét! – ezzel az üzenettel turnézik jelenleg a Momentum Mozgalom (a plakát az Orbán rendszerrel régóta hadban álló liberális pártcsalád, az ALDE ajándéka). Mindeközben a Hadházy Ákos – aki immár a felettébb unalmas liberális és konzervatív neveket felsorakoztató Mindenki Magyarországa Mozgalom élén politizál – gyűjti az aláírásokat az európai™ ügyészséghez való csatlakozásért (igaz, ha össze is gyűlik egymillió aláírás, annak akkor sem lesz semmilyen jogi következménye, így maximum adatbázisépítésre alkalmas). A Demokratikus Koalíció önmagát egyszerűen csak „az európai™ párt” jelzővel illeti.

Úgy tűnik Európa™ a magyar politika kulcsfogalma lett. A kormányellenes tüntetések jellemző skandálása, visszatérő elem, hogy egyes csoportok EU-s zászlót akarnak tűzni a Parlamentre (vagy éppen annak ablakából lógatják ki azt MSZP-s politikusok).

Pedig ideje lenne tisztázni valamit:

nem Európa™ egysége a tét.

Nem Európa™ egysége a tét, hanem magyar munkások, a leszakadó magyar középosztály, a prekariátus élete a tét. Azoknak az embereknek a helyzete, akiket az európai™ autógyárak olcsó munkaerőnek használnak a kormány politikájának hála.

Nem Európa™ egysége a tét, hanem az, hogy tovább tudunk-e élni ezen a bolygón, vagy a saját jövőnket is feladjuk a profitorientált vállalatok mérhetetlen éhsége miatt.

Nem Európa™ egysége a tét, hanem az utcán és a lakásaikban megfagyó százak, ezrek élete a tét, akikért az európai™ egység nem akar semmit se tenni.

Orbán Viktor rendszerét az Európai Unió™ nem megtűri, hanem fenntartja, mert a NER nem anomáliája a rendszernek, hanem szerves része és következménye. Az Unió keleti bővítése a nyugati országok vállalatainak olcsó munkaerőt, új piacokat, alacsony adókat hozott, amiért nem nagy ár az sem, ha autoriter fasisztákat kell hatalomban tartani.

A héten újra elővették a rabszolgatörvényt, amihez  a fent felsorolt pártok, mozgalmak, személyek mindeddig semmilyen kommentárt nem fűztek. Nem fűztek, mert nem tudnak, mert nem érdekli őket ez a probléma. Európa™ követelésében ugyanis sose volt benne a legalul lévők helyzetének képviselete. Európa™ követelése a középosztály érdekérvényesítése, azoknak, akik számára az európai™ integráció nem alacsony béreket, visszavágott munkavállalói jogokat hozott, hanem egyszerűbb külföldi utakat, és nagyobb választékot a boltokban.

Hiába ostorozza Fekete Győr András a pódiumról a magyarokat, hogy milyen kevesen jelennek meg a tüntetésen, hiába írja meg nem sokkal később Tölcsér Borbála ugyanezt a Momentum blogjára, ha az ajánlatuk annyi, hogy elzavarjuk Orbánt és majd más fogja aláírni a következő idecsábított gyárral a szerződést.

Kétségkívül fontos, hogy akkor, amikor a tanszabadságot veszélyeztetik, és a tudományos élet függetlenségét próbálják felszámolni, kiálljunk és megmutassuk, hogy ezt nem lehet megtenni. De minden ilyen kiállás egyben demonstrálja azt is, hogy mi mellett nem állunk ki. Minden CEU mellett tartott tüntetés egyben egy elmaradt kiállás a munkások mellett. Minden Európa™ skandálás egyben skandálás a munkásosztály kizsákmányolásáért.

Szóval amikor legközelebb azt látjuk, vagy halljuk, hogy valaki Európát™ tűzi a zászlajára, Európáért™, Európa™ nevében szólal fel, akkor tegyük fel a kérdést: kinek az Európája™?