A gázai népirtást és Palesztina megszállását övező hallgatás ellen szervezett Törjük meg a csendet című demonstráción a palesztin szolidaritási mozgalom tizenkét követelést fogalmazott meg a magyar állam felé. Ezt és a rendezvényen elhangzott egyéb beszédeket közöljük.
„A polgári korszakból eredő forradalom… az ipari forradalomban és a társadalom proletarizálódásában új problémákhoz vezetett: a „polgári jogot” az emancipáció helyett az uralkodás egy formájává torzította, és a demokráciának a bonapartista állam általi eltorzításában fejeződött ki. Ez a forradalom, amelyet a marxizmus felismert ugyan a tizenkilencedik században, a huszadikban elbukott – s ennyiben még mindig feladatot róhat ránk.” Chris Cutrone írásának befejező része.
„Tekinthetjük úgy, hogy Marx és Engels egyfajta »második felvilágosodást« indítottak el a 19. században, minthogy a kapitalizmus olyan új problémákat vetett fel, amelyek az ipari forradalom előtti polgári korszakban ismeretlenek voltak, mert a gyakorlatban még nem merültek fel.” Chris Cutrone írásának második része.
Három részben közölt cikkében az „utolsó marxistaként” emlegetett Chris Cutrone a „filozófia” problémáját vezérfonalként használva fejti ki, hogy mit jelent pontosan a baloldal mai válsága.
„Milyen hangulat, miféle erkölcsi kompromisszumok bírhatnak rá minket,… hogy elkövetőként (mint bombázók, atomfizikusok vagy politikai vezetők), vagy pusztán passzív szemlélőként (mint beleegyezésünket adó engedelmes állampolgárok) részt vegyünk számtalan gyermek elégetésében?” Howard Zinn „A bomba” című könyve október végén jelenik meg magyarul. Részlet a könyvből.
„Ha valóban igaz, hogy a »hatalmat nem elfoglalni, hanem felépíteni kell«, akkor a fegyveres szervezet sem teheti magát a közösség fölött álló önálló politikai szubjektummá. Ha a legitimitás forrása maga a közösség, akkor annak azt is joga van kimondani, hogy a fegyveres védelem történeti feladata véget ért.”
Az ipari proletariátus az 1970-es évek eleje óta válságban van. Visszatekintve ez egyértelmű. Az, hogy erre a megváltozott helyzetre nem született progresszív válasz, hozzájárult napjaink populizmusának elterjedéséhez is. Ezek nem pusztán akadémiai kérdések, hanem akadémiai és elméleti-politikai kérdések.
Ha Debord volt a forradalmi marxista, aki a művészeten keresztül egyenest az ős-lenini praxisokig nyúlt vissza, Lukács György generációjához szegezve a fiatalabb Lukács Györgyöt, akkor Raoul Vaneigem volt a ’68-as forradalmi kísérlet költője, kinek szavait nemhogy betéve ismerték az akkori lázadók, hanem Párizs falaira és barikádjaira írták fel.
„Nem vághatunk át a falun. Mindenütt rendőrök vannak, ha elkapnak, megvernek, és visszakényszerítenek Törökországba. Meg aztán ott vannak a polgárőrök is. Az »éber szomszédok«. Te is láttad a videót, amit a bátyád küldött Whatsappon: hogyan kapták el az unokatestvéredet a többi szírrel és pakisztánival együtt, hogyan fogták rájuk, hogy ők gyújtották fel az erdőt, hogyan zárták be őket egy ablaktalan furgonba, és hogyan élőzték az egészet a Facebookon.”
A 2023-as evroszi erdőtűz a menekülők szemével.
„Ha tényleg gyűlöljük ezt a rendszert, és valóban meg akarjuk haladni, akkor egyszer és mindenkorra el kell hallgattatnunk az állam szirénénekét, el kell hessegetnünk azt a csábító illúziót, hogy a tőkés parlamentarizmus színháza bármilyen módon hozzájárulhatna a rendszer (s így önmaga) megdöntéséhez.”
Május Tamás „Leesett az állam” című, háromrészes írásának befejező része.
„Akiknél a választási spekuláció során most árfolyamnyereség keletkezett, azok saját élményükként tapasztalhatják meg azt, amit a tőzsde-pszichológia a túlzott önbizalom torzításának nevez. A nyerő szériában lévő spekuláns eufóriába forduló elbizakodottsága abból adódik, hogy az árfolyam-momentum eredményét saját zseniális piaclátásának tulajdonítja, és ezért eltekint a politikai és gazdasági mechanizmusok értő elemzésétől.”
Május Tamás „Leesett az állam” című, háromrészes írásának második részét közöljük.
„Azoknak a társadalmaknak a teljes élete, melyekben a posztmodern termelési mód uralkodik, mint vágyak mérhetetlen felhalmozódása jelenik meg.”
Május Tamás „Leesett az állam” című írását három részben közöljük.
„Amikor azt mondjuk: bért követelünk a házimunkáért, azzal megtesszük az első lépést e munka megtagadása felé, mivel a bér követelése láthatóvá teszi a munkánkat, ami elengedhetetlen feltétele annak, hogy harcot indíthassunk ellene – mind konkrét alakja, a házimunka ellen, mind pedig a női vonásként megjelenő, alattomosabb formája ellen.” A „Bért a házimunkáért” mozgalom gyökereit és céljait összefoglaló 1975-ös kiáltvány a feminizmus második hullámának kiemelkedő hatású írása.
„Szervezni kell, de nem kívülről utasítgatva és beledumálva, hanem az önszerveződést beindítva és belülről segítve. Gramsci nyomán: a dolgozók osztálya szerves-szervező értelmiségén keresztül szervezi meg önmagát.” Éber Márk Áron válasza Csorba Dávid „A hegemónia ideje” című cikkére.
Mit jelent ma hegemóniát építeni Magyarországon? A CEU-n rendezett Éber Márk Áron–Kiss Viktor-vita kapcsán merült fel bennem, hogy fizikai munkásként reflektáljak mindkét pozícióra és úgy általában a baloldal helyzetére – különös tekintettel az életidő és a habitus kérdésére.
A Hágai Csoport Népgyűlésén mondott beszédében Yara Hawari, a Progresszív Internacionálé Tanácsának tagja kifejti, miként szolgál a Gázában zajló népirtás a fegyverek, a felügyeleti technológiák és az elnyomás kísérleti terepeként, előkészítve azok világméretű exportját.
„Az elmúlt 32 évben kiépített autonóm régiók egalitárius és deliberatív alapokon szerveződnek, nincs klasszikus értelemben vett fejhatalom, ehelyett közvetlen demokrácia működik.” Kovács Gergely írása az állam nélküli hatalomszervezés zapatista tapasztalatairól a dél-mexikói Chiapasban.
Végre eljött az, amire oly sokan vártunk: megbukott Orbán Viktor galád rendszere.
Ám az első éjszaka eufóriája után velünk marad a kérdés, hogy és tulajdonképpen most mi lesz?
A B’Tselem pontos meglátása szerint az izraeli fogvatartó intézmények kínzótáborokká alakultak át. Így állítható az államgépezet egy teljes népesség dehumanizálásának szolgálatába.
Ilan Pappe hamarosan magyarul is megjelenő könyve a telepes gyarmatosítást és az etnikai tisztogatást középpontba állítva vizsgálja a 19. század vége óta tartó izraeli–palesztin konfliktust.
„Patrick Wolfe ausztrál tudós a telepesek őslakosokkal szembeni hozzáállását »a felszámolás logikájaként« jellemezte. Úgy érvelt: mindaddig, amíg a felszámolás mindenre kiterjedően meg nem valósul, a telepes gyarmatosító projekt annak beteljesítésére fog törekedni.”
Amióta a képviseleti rendszer a világ nagyobb részében parlamentáris, nem monarchikus keretek között folyik, soha nem keletkezett ebből népuralom. Minden más állítás: tévtan.
Debord és Wolman 1952-ben szakadt el Isidore Isou lettrista avantgárd csoportjától, és megalapították (a hozzájuk csatlakozókkal együtt) a Lettrista Internacionálét. A későbbi Szituacionista Internaciálé gyakorlatát alkotó egyes elemek és fogalmak már itt megjelentek. Ilyen volt például az eltérítés és a dérive gyakorlata, de a pszichogeográfia és egy „új urbanizmus” iránti érdeklődés már ebben a szervezetben is megfogalmazódott.
A roma önreprezentációs politika utóbbi ötven éve dióhéjban a Független Színház előadásában.
Az eddigi kommunista (anarchista) mozgalom mindenkori rákfenéje az volt, hogy mint elvont eszme miként tudjon hatni az általa megváltónak, vagy megváltandónak tartott proletár tömegekre. Ebből jött a híres lenini, bakunyini (meg ki tudja még kitől eredeztethető) kérdés: kívülről vagy belülről, felette vagy mellette?
-Az alábbiakban közölt szöveg a Péntek Esti Kísértetjárás nemrégiben lezajlott vitaest vitaindójának leirata.
A tőke materiális görcsei folyamatosan új tereket (és új terek ígéretét) teremtenek a kvázi-autonóm társadalmi és kulturális kapcsolatok számára – csak azért, hogy aztán darabokra tépjék őket.
A Szituacionista Internacionálé rövid életű angol szekciója ebben a felállásban bő egy évet működött. Az alábbi szöveg megírásakor tagjai közt tudhatta T. J. Clarkot, Chris Grayt, Donald Nicholson-Smithet és Charles Radcliffet, aki még a kizárásukat megelőzően elhagyta a csoportot.
2024-ben a Black Rose/Rosa Negra Nemzetközi Kapcsolatok Bizottsága szoros együttműködést kezdett a szudáni anarchista forradalmárokkal. Ez a kapcsolat ötletek, gyakorlati tanácsok cseréjével és konkrét támogatással is járt. Ebben a cikkben, amelyet szudáni elvtársainkkal konzultálva készítettünk, írásos beszámolót adunk arról, hogyan jött létre a ma Szudáni Anarchista Csoport (AGS) néven ismert szervezet.
A termelőeszközök társadalmasítását, a társadalom nevében és számára való kisajátítását azok a tömegek hajthatják végre, amelyek ebben érdekeltek – ezért a fehérbőrű munkás éppúgy rászorul a feketebőrűre, ahogy a feketebőrű a fehérbőrűre, a férfi a nőre éppúgy, mint a nő a férfira. A Péntek Esti Kísértetjárás rövid vitaindítója az identitáspolitika kapcsán.
Sokan úgy tartják, hogy a rasszista elképzelések vezetnek rasszista közpolitikákhoz. Hogy a tudatlanság és a gyűlölet vezet rasszista elképzelésekhez. Hogy a rasszizmus gyökere a tudatlanság és a gyűlölet.
Ibram X. Kendi könyvének alapállítása az, hogy ez tévedés. A probléma gyökere mindig is a rasszista hatalom önérdeke volt.
A Részeghajó Kollektíva gondozásában megjelent a Kamunist Kranti, egy indiai munkásokból álló kollektíva által szerkesztett könyv, a Ballada a munka ellen.
A megjelenés apropójából közöljük Loren Goldner, a könyvhöz írott kommentárját. Könyvbemutató és beszélgetés e hét pénteken a Vén Vakond Könyvtárban.
„Szinte hihetetlen, hogy 2000-ben, végzős középiskolásként ilyen rasszista elképzeléseket hirdettem. A rasszista társadalom kezembe nyomta a muníciót, hogy azzal lőjek a fekete emberekre, köztük magamra is – én pedig fogtam és tüzelni kezdtem.” Ibram X. Kendi hamarosan magyarul is megjelenő, Hogyan legyünk antirasszisták című könyvének bevezetését adjuk közre.
Mi van akkor, ha a „reálpolitika vs. ultrabaloldal” vita már eleve egyfajta színjáték volt, agitációs és propaganda-tevékenység egy frakció érdekében, nem pedig nyílt eszmecsere? Gondolatok egy képviselő visszalépéséről.
A PM Press kiadásában jelent meg Tomas Rothhaus életrajzi könyve, Lehetséges egy másik háború ( Another War is possible) címmel. A szerző az antiglobalista mozgalomban eltöltött több mint két évtized élményeit, tapasztalatait és nem utolsósorban tanulságait foglalja össze. A könyvhöz a CrimethInc. ex-Worlers Collective írt előszót, ennek fordítását közöljük.
A napokban jelent meg magyarul David Graeber és David Wengrow Mindenek hajnala ( The Dawn Of Everything) című könyve, amelyben az emberiség történetét vizsgálják meglepően új szempontok alapján. A könyvben a szerzők több korábbi közös és saját esszében kifejtett elmélet és gondolatkísérlet egy átfogó elméletté formálására tettek kísérletet. A könyv alapjául szolgáló esszékből egy újabbat közöl a Tett.
Mahmoud Khalil, akit a Trump-adminisztráció őrizetbe vett és kitoloncolásra jelölt ki, amiért felszólalt a gázai atrocitások ellen, louisianai cellájában diktálta a nyilvánosságnak szánt alábbi levelét. Levelében feltárja az USA bevándorlási intézményeiben tapasztalható rendszerszintű igazságtalanságokat, bemutatja, hogyan tükröződik saját letartóztatásában az eltérő vélemények elfojtásának törekvése, és hangsúlyozza, sürgősen ki kell állni a polgári szabadságjogok és a tiltakozás joga védelmében.
Angela Davis polgárjogi aktivista 2017 januárjában több százezres tömeg előtt mondott beszédet a washingtoni Nők Menetén, a demonstálók az ország fővárosában gyűltek össze, hogy tiltakozzanak az első Trump-kormányzat ellen. Davis ellenállásra szólított fel és arra kérte a hallgatóságot, hogy Trump elnökségének következő négy évében váljanak harciasabbá a társadalmi igazságosság iránti követeléseikben.
A most közlésre kerülő szöveg, részlet Lev Nyikolajevics Tolsztoj, 1894-ben megjelent Kereszténység és patriotizmus című művéből.
Patriotizmust és nacionalizmust bíráló művében számos máig érvényes megállapítást tesz, és a napjainkban újra feltámadó, erőteljes militarizmussal kéz a kézben járó nemzetállami törekvések és világpolitikai események különös aktualitást adnak ennek a klasszikus „tolsztojánus” szövegnek.
Az örömteli militantizmus elve a következő: vagy felszabadító a politikánk, azaz pozitív módon változtatja meg az életünket, nagyobbá tesz minket és örömöt ad, vagy pedig valami nincs rendben vele.
Georges Sorel munkássága sok marxista elemző számára nehezen értelmezhető, így viszonya Marx elméletéhez és az anarchizmushoz ma is vita tárgya.
Renzo Llorente dolgozata a Palgrave Macmillan gondozásában 2012-ben megjelent Libertarian Socialism-Politics in black and red című esszégyűjteményben jelent meg.
A fordítást a szerző és a kiadó hozzájárulásával közöljük.
Kiáltvány a jelen és a jelenlét visszahódításáért, az utópiák által tákolt „jövő” ellenében. 1. rész.
„Az Egyesült Államok és Európa azzal enyhítette kollektív bűntudatát, amelyet egy népirtás – az európai zsidók millióinak náci kiirtása – iránti, éveken át tartó közönye miatt érzett, hogy előkészítette a terepet egy másiknak.” – Arundhati Roy ismét a Tetten!
Páros interjú a Palestine Solidarity Tilburg csoport két diákjával, Pankával és a libanoni Ramival.
Double interview with Rami from Lebanon and Panka from Hungary, students members of Palestine Solidarity Tilburg.
A boszorkányüldözések egyik fő mozgatórugója a tőkefelhalmozás, emeli ki A boszorkányüldözésektől a nőgyilkosságokig című, 2024. november 22-én magyarul is megjelenő könyvében Silvia Federici. Részlet.
„A rabszolga-kereskedelemhez és az »Újvilág« őslakosainak kiirtásához hasonlóan a boszorkányüldözés is olyan társadalmi folyamatok kereszteződésében áll, amelyek utat nyitottak a modern kapitalista világ kiépülésének” – emeli ki Silvia Federici a Théâtre le Levain és a Mérce közös kiadásában novemberben magyarul is megjelenő könyvében.
A Balkáni Szolidaritási Hálózat (Balkan Solidarity Network) gyűlése a koszovói Pristinában megrendezett Balkáni Anarchista Könyvvásáron, a militarizmus és a nacionalizmus elleni akciónapokra való felhívásról döntött, amelyekre 2024. október 1 és 10-e között kerül sor.
„A tankönyvek létjogosultságát az állam legitimálása adja, különös tekintettel az állam ellentmondásos cselekedeteire, például az úgynevezett államalapító bűnökre. Izraelben Palesztina gyarmatosítása és a folyamatos megszállás igényel legitimációt.” George Yancy filozófus interjúja Nurit Peled-Elhanan professzorral.
Huszonegyedik alkalommal került megrendezésre a Balkáni Anarchista Könyvvásár (BAK), a Balkan Solidarity Network szervezésében. Mint eddig minden évben a résztvevők közös zárónyilatkozatot fogadtak el.
Paul Avrich amerikai történész orosz anarchistákról szóló műve immár magyarul is olvasható. A könyvet idén tavasszal tette közzé (előszóval és saját jegyzeteivel ellátva) az a kollektíva, amely egyebek mellett a „Péntek esti kísértetjárás” (PEK) vitaest-sorozatot szervezi és a Tilos rádióban hallgatható „Forr a világ” c. műsort készíti.
Tobzos Dezső recenziója.
Június 27-e Emma Goldman – az anarchizmus egyik legjelentősebb és legnagyobb hatású gondolkodója és aktivistája – születésnapjának 155-ik évfordulója.
Bár ez a Harper’s Monthly Magazine 1934 decemberi számában megjelent írás évekkel halála előtt született, mégis egyfajta számvetése az addigi, közel 50 éves politikai tevékenységének. A Tett ezzel az írásával emlékezik meg Amerika legveszélyesebb asszonyáról, aki miatt törvényt hozott az Egyesült Államok Kongresszusa. Csak azok halnak meg, akiknek szellemét elfelejtik!
A Törökország által végrehajtott 2019-es invázió után Rojava eltűnt a hírekből – nem csak a mainstream médiából, de még a balos felületekről is. A LeftEast kétrészes interjúja áttekinti, mi történt 2019 óta. Az első rész a forradalmi folyamat zavarosságával foglalkozik.
Az óra, ahogy Lewis Mumford rámutatott, a legfontosabb gép lett a gépkorszakban, úgy a technológiára, ahogy az emberek szokásaira gyakorolt hatása miatt. Technikailag az óra volt az első igazán automata gép, amely az emberek életében jelentős szerepre tett szert. George Woodcock esszéje.
Losoncz Márk recenciósorozata első részében Howard Zinn, Daniel Guérin és Michael Seidman magyarul nemrég megjelent műveit tekinti át.
Jánisz Varufákisz egykori görög pénzügyminisztert, a Demokrácia Európában Mozgalom 2025 (DiEM25) alapítóját nem engedték be a hétvégén Németországba, sőt még azt is megtiltották, hogy Németországban rendezett politikai videokonferenciákon vegyen részt. Kitiltásával a hatóságok megakadályozták, hogy személyesen mondja el az alábbi beszédét, amelyben emberiességet és igazságosságot követel Palesztinában.
A Tesla grünheidei gyárának bővítéséről tartott szavazáson a lakosság egyértelmű nemet mondott a környezet és a vízbázis tönkretételére, de a tartományi kormány ennek ellenére engedélyezni akarja a gyár területének és kapacitásának óriási környezetpusztítással járó növelését. Az ellenállás fokozódik.
Pilinszky fergeteges hatása akkora volt, hogy marxisták, vulgármaterialiasák sem vonhatták ki magukat a hatása alól. Ám ő az ősanarchisztikus krisztusi szertetetforradalom híve volt (mint anarchista nővere, S. Weil) és maradt – míg a végén halálra nem nevette magát, ahogy illik. Mit üzen ma a Végső Valóságról, misztikáról szeretetről, Róla? Mint a patakom, úgy borít el. Látja Isten, hogy állok a napon.
A „Still We Rise” fesztiválon mondott beszédében Naomi Klein kifejti, hogy a globális politikai osztályok közös szupremacista vízió mögött sorakoznak fel, amikor Izrael bűntetteit védik.
A militáns anarcho-kommunista szervezet a 2022-es orosz invázió kezdete óta szabotálja a vasúti infrastruktúrát Oroszországban és Fehéroroszországban.
„Az Egyesült Államok pénze és India szegénysége tovább olajozza Izrael népirtó háborús gépezetét.” Arundhati Roy indiai író 2024. március 7-én tett nyilatkozata.
Február 25-én Aaron Bushnell felgyújtotta magát a washingtoni izraeli nagykövetség kapujánál, hogy így tiltakozzon a Gázában folyó népirtás ellen. Az ellenséges kritikusok megpróbálták Aaron tettét elmebetegség következményének beállítani. Ezzel szemben Aaron döntése valójában politikai akció volt, amely mélyen gyökerező anarchista meggyőződéséből fakadt.
A népirtás utáni jövőbe tekintve fel kell tennünk a kérdést, hogy az egalitárius eszmék hogyan maradnak fenn egy olyan valóságban, amelyet háború, halál és pusztítás rombol. Nem világos, hogyan képzelhetünk el és teremthetünk olyan jövőt, amely túlléphet a közelmúlt traumáján, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy bár a pusztítás és az erőszak csillapodhat, ha a támadás véget ér, az izraeli elnyomás folytatódni fog.- Jonathan Pollak ( Anarchisták a Fal Ellen) gondolatai a gázai tűzszünetért tett erőfeszítések sikertelenségének kapcsán a CrimethInc. ex-workers collective oldalról.
Még mindig ugyanazokat az 1927-ben először feltett kérdéseket kell megválaszolni, ha a társadalom és tér kapcsolatára kérdezünk rá. Mire használja az ideológia a teret, és mire használ minket benne?
„Az Elmélet pont olyan menekülést jelentett a nyilvánosság elől az értelmiség számára, mint az önsegítő könyvek és a terápia a többség számára. De szemben az önsegítéssel és a terápiával, amelyek sosem tartották magukat többre pszicho-spirituális darwinizmusál, az Elmélet forradalmi locsogásba burkolózott, és politikai mozgalomként tetszelgett.” Carol Lloyd írása.
Hogyan viszonyul az izraeli baloldal az október 7-i eseményekhez, az arra adott izraeli válaszcsapáshoz, milyen álláspontot képvisel és ezért milyen retorziókkal kell szembenéznie? Meszmann T. Tibor interjúja Matan Kamerrel még az ideiglenes tűzszünet idején készült és eredetileg a LeftEast oldalán jelent meg.
Több évszázadnyi kolonializmus és orientalizmus formálta az USA vezetőinek számításait arra vonatkozóan, hogy kinek jár az élethez való jog.
mi az a külügyi rock’n’roll, avagy a „Globális Zenei Diplomácia” program?
„A szülei hallgatnak; az ő száját is befogták. Megmondták neki: egy mukkot se, amikor áthaladnak a határon! A kis Todor számára a határ csak egy vicces játék, amelyben csendben kell maradni.” A Barna hajnal szerzőjének új novellája.
Az európai és észak-amerikai vállalati média az elmúlt hetekben az izraeli szenvedésre összpontosította a figyelmet, ahelyett, hogy feltárta volna azt az eseménysorozatot, amely ehhez a helyzethez vezetett. Az álláspontok túlnyomó többsége Palesztinán kívülről érkezik. Fontos, hogy közvetlenül a palesztinoktól is – akik mindenkinél jobban értik –, halljuk, hogyan jutott ide a helyzet.- A CrimethInc. írása
Az elmúlt hetekben újabb erőszakhullám érte a vitatott hovatartozású Hegyi-Karabah-ot, más néven Arzakh-ot, egy Azerbajdzsánban található örmény enklávét. Örményországi és azerbajdzsáni anarchisták elemzik a helyzetet.
Az interjút a Black Rose Anarchist Federation készítette a Fauda palesztin anarchista csoport tagjaival a Gázai övezet izraeli bombázása idején.
Hogyan látták a Magyarországon történteket a kortárs nemzetközi anarchista mozgalomban?
Egyre világosabbá válik, hogy a forradalmak kora nem ért véget. Ugyanakkor egyértelművé válik, hogy a huszonegyedik század globális forradalmi mozgalma olyan lesz, amely kevésbé a marxizmus vagy akár a szűken vett szocializmus hagyományához, sokkal inkább az anarchizmushoz köthető. Andrej Grubacic és David Graeber írása.
Tütő László írása először 1989-ben a Kritika 18-ik számában jelent meg , majd 1995-ben a Liberter Kiadó által megjelentetett Önkormányzás vagy az elitek uralma című antológiában volt olvasható.
A Tett most újra közli.
„A történelmet nem a királyok, politikusok alakítják, hanem mi: egyszerű emberek milliárdjai.” Egy hónapja indult el a Mérce új társoldala, A munkásosztály története. Az évfordulós rövidhírek között sokféle elnyomott csoport harca szerepel. Mi indokolja hát a munkásosztály szó használatát? Osztályharc-e az identitáspolitika?
A jó elmélet sosem biztosít minket arról, hogy igazunk van. A jó elmélet sosem állítja, hogy rendelkezünk a válaszokkal. A jó elmélet csupán felhatalmaz, hogy bizonyos módon kérdezzünk bizonyos kérdéseket és emlékezzünk bizonyos tapasztalatokra. Azok, akik számára a saját válaszaik fontosabbak, mint mások érzései, valószínűleg Borzasztó Lények.
Az angol nyelvű Working Class History évfordulós rövidhírek formájában mutatja be az elnyomás és kizsákmányolás elleni küzdelmet. Ennek magyar változata „A munkásmozgalom története” címen szeptember elején indul a Mérce új társoldalaként. Indítóként Noam Chomsky előszavát közöljük.
92 éves korában, 2023. augusztus 7-én elhunyt Mario Tronti olasz kommunista filozófus és politikus, az operaismo atyja. Emlékére az alábbi interjút fordítottuk, amely eredetileg a La Repubblicaban jelent meg 2015-ben.
Lehet-e valaki anarchista egy nemzeti hadsereg kötelékében harcolva? Egyáltalán: kik azok az elvtársak, akik a fronton harcolnak, és kik gyűjtenek nekik pénzt? Az ukrajnai helyzet vitájának folytatása.
Olvasói válasz érkezett a F.A.I. magyarra lefordított és a Tetten nemrégiben megjelent háborúelles nyilatkozatára, ezt változtatás és szerkesztés nélkül közöljük.
„Az új paradigmák azoktól származhatnak, akik a földeken, a konyhákban és a halászfalvakban világszerte azért küzdenek, hogy kiszabadítsák a reproduktív tevékenységeket a vállalati uralom alól, és megőrizzék közös vagyonunkat” – írja Silvia Federici.
A következő írás reagálni kíván a veganizmussal, konkrétan a vegán-anarchisták által képviselt állásponttal szemben megfogalmazott baloldali kritikára.
Milyen egy csapatépítő tréning vezérigazgató-váltás után, amikor az új vezérnek csak a lojalitás számít – elvégre ő maga is a cégcsoport tulajdonosai felé mutatott lojalitásának köszönheti pozícióját? Ligeti György szociálpszichológus újabb írása.
A 19. századi anarchizmus egyik legfontosabb helyszíne Olaszország volt, az olasz anarchisták később meghatározó szerepet játszottak Észak- és Dél- Amerika anarchista mozgalmaiban is. Az első 50 év rövid áttekintése- Poór Péter írása.
David Graeber és David Wengrow régészeti és antropológiai kutatásaikra alapozva számos közös munkában kérdőjelezte meg a hierarchia, mint társadalomszervező tényező szükségességét és jelentőségét. Fordításunk közös könyvük, a The Dawn of Everything: A new History of Humanity egyik rövidebb , a The New York Timesban is megjelentetett esszéje.
Közvetlen felelősségvállalás a környezetedért. Ez a kapudrog ahhoz, hogy egyáltalán el tudd magadról képzelni annyi ellenirányú szocializáció után, hogy ez a társadalom a tiéd is.
Az Open Books kiadó Bázis Könyvek sorozatában Csordás Gábor új fordításában jelent meg Rosa Luxemburg klasszikus műve, a Tömegsztrájk. Feczku Viktor ajánlója.
Én ilyet nem hogy magyar, de külföldi filmben sem láttam – vagy élhettem át.
Mától tekinthető meg a mozikban a Háromezer számozott darab című magyar fimdráma.
Sok munkavállaló pontosan tudja, hogy amit csinál, amögött a legfőbb hajtóerő a mások vélt vagy valós elvárásaihoz való igazodás, a „megfelelés”. Ugyanakkor azt is tudja, hogy változtatnia kell, de mégsem teszi meg. Hogyan lehetséges ez? Ligeti György szociálpszichológus írása.
Minden indok adott egy forradalomhoz. Egyik sem hiányzik. De a forradalomhoz testek kellenek: a testek pedig képernyők előtt ülnek.
2022 decemberében campesino és őslakos mozgalmak által vezetett népi tüntetések hulláma söpört végig Perun, miután Pedro Castillo korábbi elnököt a törvényhozás feloszlatására tett sikertelen kísérletet követően megbuktatták, és alelnöke, a neoliberális konzervatív Dina Boluarte átvette a kormányt. Hogy közvetlen képet kapjunk az eseményekről, perui anarchistákkal beszélgettünk, remélve, hogy megismerhetjük ennek a felkelésnek és mozgalomnak az állami politikán túli aspektusait. -A CrimethInc. ínterjúja.
Bár már mögöttünk van a Becsület napja, az ellentüntetés és az országos botrányt kiváltó viperás támadások, a szélsőjobboldali-jobboldali sajtó, a rendőrség, különböző újfasiszta csoportosulások és Kocsis Máté napirenden tartják a kérdést.
Nem új problémával állunk szemben, hanem magával a globális apartheid határokra épülő logikájával.
Tiltás ide, tiltás oda, megint lesz Becsület Napja
sapka, sál, irány a budai vár…
Létállapotunk lett a válság, a bizonytalanság, a kiszámíthatatlanság. Apokaliptikus hangnem van eluralkodóban: valószínűbbnek tetszik az ökológiai vég vagy a megsemmisítő világháború, mint a fennmaradásunk. Ugyanakkor az emberiség mintha a civilizáción túllépő ugrásra készülne. Közös nevezőre hozhatók az alternatív törekvések?
„A környéket teljesen letarolta a kataklizma, a silányul megépített házak közül kevés élte túl a talajszint többszáz méteres bezuhanását. A romokat belakták a csövesek, és a kátyú szaggatta úttesten, ameddig a szem ellátott, ócskapiac tenyészett.” Meszlényi Zoltán Beszakadás című írásának részletével folytatjuk a Tett irodalmi sorozatát.
Henri Simon, a franciaországi radikális baloldal meghatározó alakja- a Socialisme ou Barbarie (Szocializmus vagy barbárság) csoport egykori tagja. A svájci Die Wochenzeitung riporterei, Anna Jikhareva és Dominik Müller röviddel 100. születésnapja előtt látogatták meg.
A szabályok alapját a hierarchia képezi, s ez összefoglalható egyetlen mondatban: „minél tovább vagy a szobában, annál jobb neked”.
Mit gondolnak az anarchisták a büntetés-végrehajtásról? Losoncz Márk, a Híd 2022/9. számában megjelent, fordítói gondolatai, a börtönt megjárt anarchista, Aleksa Nešić Börtönben voltam című könyve kapcsán börötnökről, bűnökről és büntetésről. Aleksa könyvének egy részletét hamarosan közöljük.
Peter Geldeloos Működőképes Anarchiájának újabb fejezetét közöljük, amelyben a szerző azzal az állítással vitatkozik miszerint az erőszak és annak legerőteljesebb megnyilvánulása, a háború az emberi természet elkerülhetetlen velejárója.
Howard Zinn színdarabjában a közgazdaságtan mindmáig meghatározó alakja a mai New Yorkba csöppen, és az ott látottakra reflektál. Magyarországon vajon mit mondana? Csak nem azt, hogy „a modern államhatalom nem más, mint az egész burzsoáosztály közös ügyeit igazgató bizottság”?
Daniel Guérin (1904-1988), francia munkásmozgalmi gondolkodó, liberter kommunista és anarchista hatalmas, ám Franciaországon kívül kevéssé ismert életművének egy darabja hamarosan olvasható lesz magyarul is. A Daniel Guérin-antológia, Losoncz Márk és Poór Péter fordításában elérhető lesz a Részeg Hajó hamarosan megújuló honlapján.
„Amikor a vietnámi háború véget ért, és már nem kellett járnom az országot, hogy előadásokat tartsak és háborúellenes tüntetéseken vegyek részt, úgy éreztem, végre megírhatom első színdarabomat, az Emmát – a botrányos feminista-anarchista Emma Goldmanról, és elvtársairól, szerelmeiről. Olyan izgalmat éreztem, amilyet az egyetem világában sosem.”
„Zinn színháza ízig-vérig politikai színház, mert nem elmélkedésre szólít fel, hanem mozgósít.” Schilling Árpád ajánlója Howard Zinn magyarul hamarosan megjelenő színdarabjaihoz.
Nemrégiben újabb könyvvel gazdagodott a magyarul olvasható anarchista irodalom. Peter Gelderloos: Anarchy works, 2008-ban megjelent könyve vált elérhetővé nyelvünkön, Működőképes Anarchia, példák az anarchista elképzelések gyakorlati megvalósítására címmel.
Az alább olvasható cikk a libcom.org oldalon megjelent írás fordítása, amelyet augusztus legvégén publikáltak. A írásban vázolt hadi helyzet azóta változott, de fontosnak tartjuk, hogy több olyan írás jelenjen meg , amely bemutatja, hogy Oroszország különböző régióiban mindenütt van kisebb-nagyobb, passzív és aktív ellenállás a háborúval szemben.
A mitikus erőszak megnyilvánulását és jogteremtő erejét Niobé története példázza. Ha Prométheusz a lázadó, a „nagy bűnöző”, akkor Niobé a bűnhődő és a gyászoló prototípusa. Háromrészes sorozatunk befejező része következik.
A Fordítók Nemzetközi Napja alkalmából bemutatjuk, hogyan állította önkénteseit a gépi fordítás kifejlesztésének szolgálatába a filantróp szervezetként méltatott Fordítók Határok Nélkül.
Erőszak és jog elsősorban abban közös, hogy mindkettő erkölcsi viszonyokba avatkozik bele. Folytatjuk múlt héten megkezdett, háromrészes sorozatunkat.
A jog akkor is bűnre ítél, ha nincsen jogi ítélet, vagyis nincsen konkrét büntetés; a jog által uralt erkölcs nem lehet szabad, csakis bűnkonstellációkban gondolkodhat.
Disznótor: ezt így nálunk sose mondták. Disznóvágás vagy disznóölés.
Lanczkor Gábor regényrészlete a Tett irodalmi rovatában.
Tanévnyitó tézisek azoknak, akik mostanában olyan marhára büszkék saját iskolázottságukra, és azoknak is, akik épp eléggé „iskolázatlanok” ahhoz, hogy értsék: a társadalomnak nem még több iskolázásra van szüksége, hanem az iskolának egy radikálisan másik társadalomra
Tanévnyitó tézisek azoknak, akik mostanában olyan marhára büszkék saját iskolázottságukra, és azoknak is, akik épp eléggé „iskolázatlanok” ahhoz, hogy értsék: a társadalomnak nem még több iskolázásra van szüksége, hanem az iskolának egy radikálisan másik társadalomra.
Tanévnyitó tézisek azoknak, akik mostanában olyan marhára büszkék saját iskolázottságukra, és azoknak is, akik épp eléggé „iskolázatlanok” ahhoz, hogy értsék: a társadalomnak nem még több iskolázásra van szüksége, hanem az iskolának egy radikálisan másik társadalomra.
Száz éve született Howard Zinn történész, író, aktivista, aki Noam Chomsky szerint „egy egész nemzedék lelkiismeretét megváltoztatta”.
Hogyan tanulta meg a nemzetközi sajtó a külföldiek számára gyakran nyelvtörést okozó Kiskunterebélyes nevet.
A felszedett macskakövek alatt ott a strand, ahogy az elnöki paloták kertjében is… ideje lenne megmártózni egy valódi forradalomban- Május írása
kép:Marco Gomes, São Paulo, Brazil
David Graeber 2014-es rövid írása számos baloldali felületen és The Guardian hasábjain is megjelent.
Jonathan Crary írása arról, hogy mit jelent a technológia a késő-kapitalizmusban
Az anarchista és tekintélyellenes mozgalom számos képviselője, kollektívája, kezdeményezése gyűlt össze ismét a 14. Balkáni Anarchista Könyvvásárra ( Balkan Anarchist Bookfair) Kolozsváron 2022 június 24. és 26. között.
A száz éve született Pier Paolo Pasolini „Salo avagy Sodoma százhúsz napja” (1975) című művének kizökkentő ereje évtizedek alatt sem kopott meg.
Ez az Anarchist Studies blogról átvett interjú David Graeber egyik utolsó interjúja váratlanul bekövetkezett korai halála előtt. Az interjút két részben közöljük. (2.rész)
Ez az Anarchist Studies blogról átvett interjú David Graeber egyik utolsó interjúja váratlanul bekövetkezett korai halála előtt. Az interjút két részben közöljük.
A társadalmi küzdelmek kilátásai Ukrajnában, Fehéroroszországban és Oroszországban. A Crimethic. írása orosz, fehérorosz és ukrán anarchisták beszámolói alapján, a társadalmi mozgalmak lehetséges alakulásáról a háború utáni Kelet-Európában.
„Jön a komolykodó és hivatalos behívó, a vészjósló kivégzés, aztán az ünnepélyes-áhítatos nagy Amnesztia… Egy újabb bürokratikus kör, hogy hálálkodhassunk a szaros életünkért”
Az első világháború kitörése után a nemzetközi munkásmozgalom már nem csak az állampárti és államellenes irányzatok mentén lett megosztott; immár morális dilemma elé állította a történelem addigi legnagyobb háborúja is.
A „kisebbik rossz elve” mentén gondolkodók a háborús felek valamelyike mellett tették le a voksukat, feladva többek között az internacionalizmus alapelvét is, ez alól nem voltak kivételek az anarchisták sem. Errico Malatesta ekkor fogalmazta meg a most közölt írását.
1920-ra Benjamin proto-marxista és forradalmi politikai radikalizmus irányába fordult. Híres 1921-es esszéje „Az erőszak kritikájáról” tanúskodik e fordulatról gondolkodásmódjában.
A Públicónak adott interjújában a madridi politológus olyan témákat érint, mint az ökofasizmus, a rohanás kultúrája, valamint az önszerveződő és antipatriarchális válaszok szükségessége a klímaváltozásra.
Egy anarchista számára az állam bűnszervezet, amely mérhetetlenül több kárt okoz, mint amennyi jót. Így kivált érdekes az első anarchista titkosszolgálat története.