Az angol nyelvű Working Class History évfordulós rövidhírek formájában mutatja be az elnyomás és kizsákmányolás elleni küzdelmet. Ennek magyar változata „A munkásmozgalom története” címen szeptember elején indul a Mérce új társoldalaként. Indítóként Noam Chomsky előszavát közöljük.
92 éves korában, 2023. augusztus 7-én elhunyt Mario Tronti olasz kommunista filozófus és politikus, az operaismo atyja. Emlékére az alábbi interjút fordítottuk, amely eredetileg a La Repubblicaban jelent meg 2015-ben.
Lehet-e valaki anarchista egy nemzeti hadsereg kötelékében harcolva? Egyáltalán: kik azok az elvtársak, akik a fronton harcolnak, és kik gyűjtenek nekik pénzt? Az ukrajnai helyzet vitájának folytatása.
Olvasói válasz érkezett a F.A.I. magyarra lefordított és a Tetten nemrégiben megjelent háborúelles nyilatkozatára, ezt változtatás és szerkesztés nélkül közöljük.
„Az új paradigmák azoktól származhatnak, akik a földeken, a konyhákban és a halászfalvakban világszerte azért küzdenek, hogy kiszabadítsák a reproduktív tevékenységeket a vállalati uralom alól, és megőrizzék közös vagyonunkat” – írja Silvia Federici.
A következő írás reagálni kíván a veganizmussal, konkrétan a vegán-anarchisták által képviselt állásponttal szemben megfogalmazott baloldali kritikára.
Milyen egy csapatépítő tréning vezérigazgató-váltás után, amikor az új vezérnek csak a lojalitás számít – elvégre ő maga is a cégcsoport tulajdonosai felé mutatott lojalitásának köszönheti pozícióját? Ligeti György szociálpszichológus újabb írása.
A 19. századi anarchizmus egyik legfontosabb helyszíne Olaszország volt, az olasz anarchisták később meghatározó szerepet játszottak Észak- és Dél- Amerika anarchista mozgalmaiban is. Az első 50 év rövid áttekintése- Poór Péter írása.
David Graeber és David Wengrow régészeti és antropológiai kutatásaikra alapozva számos közös munkában kérdőjelezte meg a hierarchia, mint társadalomszervező tényező szükségességét és jelentőségét. Fordításunk közös könyvük, a The Dawn of Everything: A new History of Humanity egyik rövidebb , a The New York Timesban is megjelentetett esszéje.
A jó elmélet sosem biztosít minket arról, hogy igazunk van. A jó elmélet sosem állítja, hogy rendelkezünk a válaszokkal. A jó elmélet csupán felhatalmaz, hogy bizonyos módon kérdezzünk bizonyos kérdéseket és emlékezzünk bizonyos tapasztalatokra. Azok, akik számára a saját válaszaik fontosabbak, mint mások érzései, valószínűleg Borzasztó Lények.
Közvetlen felelősségvállalás a környezetedért. Ez a kapudrog ahhoz, hogy egyáltalán el tudd magadról képzelni annyi ellenirányú szocializáció után, hogy ez a társadalom a tiéd is.
Az Open Books kiadó Bázis Könyvek sorozatában Csordás Gábor új fordításában jelent meg Rosa Luxemburg klasszikus műve, a Tömegsztrájk. Feczku Viktor ajánlója.
Én ilyet nem hogy magyar, de külföldi filmben sem láttam – vagy élhettem át.
Mától tekinthető meg a mozikban a Háromezer számozott darab című magyar fimdráma.
Sok munkavállaló pontosan tudja, hogy amit csinál, amögött a legfőbb hajtóerő a mások vélt vagy valós elvárásaihoz való igazodás, a „megfelelés”. Ugyanakkor azt is tudja, hogy változtatnia kell, de mégsem teszi meg. Hogyan lehetséges ez? Ligeti György szociálpszichológus írása.
Minden indok adott egy forradalomhoz. Egyik sem hiányzik. De a forradalomhoz testek kellenek: a testek pedig képernyők előtt ülnek.
2022 decemberében campesino és őslakos mozgalmak által vezetett népi tüntetések hulláma söpört végig Perun, miután Pedro Castillo korábbi elnököt a törvényhozás feloszlatására tett sikertelen kísérletet követően megbuktatták, és alelnöke, a neoliberális konzervatív Dina Boluarte átvette a kormányt. Hogy közvetlen képet kapjunk az eseményekről, perui anarchistákkal beszélgettünk, remélve, hogy megismerhetjük ennek a felkelésnek és mozgalomnak az állami politikán túli aspektusait. -A CrimethInc. ínterjúja.
Bár már mögöttünk van a Becsület napja, az ellentüntetés és az országos botrányt kiváltó viperás támadások, a szélsőjobboldali-jobboldali sajtó, a rendőrség, különböző újfasiszta csoportosulások és Kocsis Máté napirenden tartják a kérdést.
Nem új problémával állunk szemben, hanem magával a globális apartheid határokra épülő logikájával.
Tiltás ide, tiltás oda, megint lesz Becsület Napja
sapka, sál, irány a budai vár…
Létállapotunk lett a válság, a bizonytalanság, a kiszámíthatatlanság. Apokaliptikus hangnem van eluralkodóban: valószínűbbnek tetszik az ökológiai vég vagy a megsemmisítő világháború, mint a fennmaradásunk. Ugyanakkor az emberiség mintha a civilizáción túllépő ugrásra készülne. Közös nevezőre hozhatók az alternatív törekvések?
„A környéket teljesen letarolta a kataklizma, a silányul megépített házak közül kevés élte túl a talajszint többszáz méteres bezuhanását. A romokat belakták a csövesek, és a kátyú szaggatta úttesten, ameddig a szem ellátott, ócskapiac tenyészett.” Meszlényi Zoltán Beszakadás című írásának részletével folytatjuk a Tett irodalmi sorozatát.
Henri Simon, a franciaországi radikális baloldal meghatározó alakja- a Socialisme ou Barbarie (Szocializmus vagy barbárság) csoport egykori tagja. A svájci Die Wochenzeitung riporterei, Anna Jikhareva és Dominik Müller röviddel 100. születésnapja előtt látogatták meg.
A szabályok alapját a hierarchia képezi, s ez összefoglalható egyetlen mondatban: „minél tovább vagy a szobában, annál jobb neked”.
Mit gondolnak az anarchisták a büntetés-végrehajtásról? Losoncz Márk, a Híd 2022/9. számában megjelent, fordítói gondolatai, a börtönt megjárt anarchista, Aleksa Nešić Börtönben voltam című könyve kapcsán börötnökről, bűnökről és büntetésről. Aleksa könyvének egy részletét hamarosan közöljük.
Peter Geldeloos Működőképes Anarchiájának újabb fejezetét közöljük, amelyben a szerző azzal az állítással vitatkozik miszerint az erőszak és annak legerőteljesebb megnyilvánulása, a háború az emberi természet elkerülhetetlen velejárója.
Howard Zinn színdarabjában a közgazdaságtan mindmáig meghatározó alakja a mai New Yorkba csöppen, és az ott látottakra reflektál. Magyarországon vajon mit mondana? Csak nem azt, hogy „a modern államhatalom nem más, mint az egész burzsoáosztály közös ügyeit igazgató bizottság”?
Daniel Guérin (1904-1988), francia munkásmozgalmi gondolkodó, liberter kommunista és anarchista hatalmas, ám Franciaországon kívül kevéssé ismert életművének egy darabja hamarosan olvasható lesz magyarul is. A Daniel Guérin-antológia, Losoncz Márk és Poór Péter fordításában elérhető lesz a Részeg Hajó hamarosan megújuló honlapján.
„Amikor a vietnámi háború véget ért, és már nem kellett járnom az országot, hogy előadásokat tartsak és háborúellenes tüntetéseken vegyek részt, úgy éreztem, végre megírhatom első színdarabomat, az Emmát – a botrányos feminista-anarchista Emma Goldmanról, és elvtársairól, szerelmeiről. Olyan izgalmat éreztem, amilyet az egyetem világában sosem.”
„Zinn színháza ízig-vérig politikai színház, mert nem elmélkedésre szólít fel, hanem mozgósít.” Schilling Árpád ajánlója Howard Zinn magyarul hamarosan megjelenő színdarabjaihoz.
Nemrégiben újabb könyvvel gazdagodott a magyarul olvasható anarchista irodalom. Peter Gelderloos: Anarchy works, 2008-ban megjelent könyve vált elérhetővé nyelvünkön, Működőképes Anarchia, példák az anarchista elképzelések gyakorlati megvalósítására címmel.
Az alább olvasható cikk a libcom.org oldalon megjelent írás fordítása, amelyet augusztus legvégén publikáltak. A írásban vázolt hadi helyzet azóta változott, de fontosnak tartjuk, hogy több olyan írás jelenjen meg , amely bemutatja, hogy Oroszország különböző régióiban mindenütt van kisebb-nagyobb, passzív és aktív ellenállás a háborúval szemben.
A mitikus erőszak megnyilvánulását és jogteremtő erejét Niobé története példázza. Ha Prométheusz a lázadó, a „nagy bűnöző”, akkor Niobé a bűnhődő és a gyászoló prototípusa. Háromrészes sorozatunk befejező része következik.
A Fordítók Nemzetközi Napja alkalmából bemutatjuk, hogyan állította önkénteseit a gépi fordítás kifejlesztésének szolgálatába a filantróp szervezetként méltatott Fordítók Határok Nélkül.
Erőszak és jog elsősorban abban közös, hogy mindkettő erkölcsi viszonyokba avatkozik bele. Folytatjuk múlt héten megkezdett, háromrészes sorozatunkat.
A jog akkor is bűnre ítél, ha nincsen jogi ítélet, vagyis nincsen konkrét büntetés; a jog által uralt erkölcs nem lehet szabad, csakis bűnkonstellációkban gondolkodhat.
Disznótor: ezt így nálunk sose mondták. Disznóvágás vagy disznóölés.
Lanczkor Gábor regényrészlete a Tett irodalmi rovatában.
Tanévnyitó tézisek azoknak, akik mostanában olyan marhára büszkék saját iskolázottságukra, és azoknak is, akik épp eléggé „iskolázatlanok” ahhoz, hogy értsék: a társadalomnak nem még több iskolázásra van szüksége, hanem az iskolának egy radikálisan másik társadalomra
Tanévnyitó tézisek azoknak, akik mostanában olyan marhára büszkék saját iskolázottságukra, és azoknak is, akik épp eléggé „iskolázatlanok” ahhoz, hogy értsék: a társadalomnak nem még több iskolázásra van szüksége, hanem az iskolának egy radikálisan másik társadalomra.
Tanévnyitó tézisek azoknak, akik mostanában olyan marhára büszkék saját iskolázottságukra, és azoknak is, akik épp eléggé „iskolázatlanok” ahhoz, hogy értsék: a társadalomnak nem még több iskolázásra van szüksége, hanem az iskolának egy radikálisan másik társadalomra.
Száz éve született Howard Zinn történész, író, aktivista, aki Noam Chomsky szerint „egy egész nemzedék lelkiismeretét megváltoztatta”.
Hogyan tanulta meg a nemzetközi sajtó a külföldiek számára gyakran nyelvtörést okozó Kiskunterebélyes nevet.
A felszedett macskakövek alatt ott a strand, ahogy az elnöki paloták kertjében is… ideje lenne megmártózni egy valódi forradalomban- Május írása
kép:Marco Gomes, São Paulo, Brazil
David Graeber 2014-es rövid írása számos baloldali felületen és The Guardian hasábjain is megjelent.
Jonathan Crary írása arról, hogy mit jelent a technológia a késő-kapitalizmusban
Az anarchista és tekintélyellenes mozgalom számos képviselője, kollektívája, kezdeményezése gyűlt össze ismét a 14. Balkáni Anarchista Könyvvásárra ( Balkan Anarchist Bookfair) Kolozsváron 2022 június 24. és 26. között.
A száz éve született Pier Paolo Pasolini „Salo avagy Sodoma százhúsz napja” (1975) című művének kizökkentő ereje évtizedek alatt sem kopott meg.
Ez az Anarchist Studies blogról átvett interjú David Graeber egyik utolsó interjúja váratlanul bekövetkezett korai halála előtt. Az interjút két részben közöljük. (2.rész)
Ez az Anarchist Studies blogról átvett interjú David Graeber egyik utolsó interjúja váratlanul bekövetkezett korai halála előtt. Az interjút két részben közöljük.
A társadalmi küzdelmek kilátásai Ukrajnában, Fehéroroszországban és Oroszországban. A Crimethic. írása orosz, fehérorosz és ukrán anarchisták beszámolói alapján, a társadalmi mozgalmak lehetséges alakulásáról a háború utáni Kelet-Európában.
„Jön a komolykodó és hivatalos behívó, a vészjósló kivégzés, aztán az ünnepélyes-áhítatos nagy Amnesztia… Egy újabb bürokratikus kör, hogy hálálkodhassunk a szaros életünkért”
Az első világháború kitörése után a nemzetközi munkásmozgalom már nem csak az állampárti és államellenes irányzatok mentén lett megosztott; immár morális dilemma elé állította a történelem addigi legnagyobb háborúja is.
A „kisebbik rossz elve” mentén gondolkodók a háborús felek valamelyike mellett tették le a voksukat, feladva többek között az internacionalizmus alapelvét is, ez alól nem voltak kivételek az anarchisták sem. Errico Malatesta ekkor fogalmazta meg a most közölt írását.
1920-ra Benjamin proto-marxista és forradalmi politikai radikalizmus irányába fordult. Híres 1921-es esszéje „Az erőszak kritikájáról” tanúskodik e fordulatról gondolkodásmódjában.
A Públicónak adott interjújában a madridi politológus olyan témákat érint, mint az ökofasizmus, a rohanás kultúrája, valamint az önszerveződő és antipatriarchális válaszok szükségessége a klímaváltozásra.
Egy anarchista számára az állam bűnszervezet, amely mérhetetlenül több kárt okoz, mint amennyi jót. Így kivált érdekes az első anarchista titkosszolgálat története.