!NYOMJUK KI!-ex digitália aktion
Minden indok adott egy forradalomhoz. Egyik sem hiányzik. De a forradalomhoz testek kellenek: a testek pedig képernyők előtt ülnek.
Minden indok adott egy forradalomhoz. Egyik sem hiányzik. De a forradalomhoz testek kellenek: a testek pedig képernyők előtt ülnek.
2022 decemberében campesino és őslakos mozgalmak által vezetett népi tüntetések hulláma söpört végig Perun, miután Pedro Castillo korábbi elnököt a törvényhozás feloszlatására tett sikertelen kísérletet követően megbuktatták, és alelnöke, a neoliberális konzervatív Dina Boluarte átvette a kormányt. Hogy közvetlen képet kapjunk az eseményekről, perui anarchistákkal beszélgettünk, remélve, hogy megismerhetjük ennek a felkelésnek és mozgalomnak az állami politikán túli aspektusait. -A CrimethInc. ínterjúja.
Bár már mögöttünk van a Becsület napja, az ellentüntetés és az országos botrányt kiváltó viperás támadások, a szélsőjobboldali-jobboldali sajtó, a rendőrség, különböző újfasiszta csoportosulások és Kocsis Máté napirenden tartják a kérdést.
Nem új problémával állunk szemben, hanem magával a globális apartheid határokra épülő logikájával.
Tiltás ide, tiltás oda, megint lesz Becsület Napja
sapka, sál, irány a budai vár…
Létállapotunk lett a válság, a bizonytalanság, a kiszámíthatatlanság. Apokaliptikus hangnem van eluralkodóban: valószínűbbnek tetszik az ökológiai vég vagy a megsemmisítő világháború, mint a fennmaradásunk. Ugyanakkor az emberiség mintha a civilizáción túllépő ugrásra készülne. Közös nevezőre hozhatók az alternatív törekvések?
„A környéket teljesen letarolta a kataklizma, a silányul megépített házak közül kevés élte túl a talajszint többszáz méteres bezuhanását. A romokat belakták a csövesek, és a kátyú szaggatta úttesten, ameddig a szem ellátott, ócskapiac tenyészett.” Meszlényi Zoltán Beszakadás című írásának részletével folytatjuk a Tett irodalmi sorozatát.
Henri Simon, a franciaországi radikális baloldal meghatározó alakja- a Socialisme ou Barbarie (Szocializmus vagy barbárság) csoport egykori tagja. A svájci Die Wochenzeitung riporterei, Anna Jikhareva és Dominik Müller röviddel 100. születésnapja előtt látogatták meg.
A szabályok alapját a hierarchia képezi, s ez összefoglalható egyetlen mondatban: „minél tovább vagy a szobában, annál jobb neked”.
Mit gondolnak az anarchisták a büntetés-végrehajtásról? Losoncz Márk, a Híd 2022/9. számában megjelent, fordítói gondolatai, a börtönt megjárt anarchista, Aleksa Nešić Börtönben voltam című könyve kapcsán börötnökről, bűnökről és büntetésről. Aleksa könyvének egy részletét hamarosan közöljük.
Az anarchista és tekintélyellenes mozgalom számos képviselője, kollektívája, kezdeményezése gyűlt össze ismét a 14. Balkáni Anarchista Könyvvásárra ( Balkan Anarchist Bookfair) Kolozsváron 2022 június 24. és 26. között.
A száz éve született Pier Paolo Pasolini „Salo avagy Sodoma százhúsz napja” (1975) című művének kizökkentő ereje évtizedek alatt sem kopott meg.
Ez az Anarchist Studies blogról átvett interjú David Graeber egyik utolsó interjúja váratlanul bekövetkezett korai halála előtt. Az interjút két részben közöljük. (2.rész)
Ez az Anarchist Studies blogról átvett interjú David Graeber egyik utolsó interjúja váratlanul bekövetkezett korai halála előtt. Az interjút két részben közöljük.
A társadalmi küzdelmek kilátásai Ukrajnában, Fehéroroszországban és Oroszországban. A Crimethic. írása orosz, fehérorosz és ukrán anarchisták beszámolói alapján, a társadalmi mozgalmak lehetséges alakulásáról a háború utáni Kelet-Európában.
„Jön a komolykodó és hivatalos behívó, a vészjósló kivégzés, aztán az ünnepélyes-áhítatos nagy Amnesztia… Egy újabb bürokratikus kör, hogy hálálkodhassunk a szaros életünkért”
Az első világháború kitörése után a nemzetközi munkásmozgalom már nem csak az állampárti és államellenes irányzatok mentén lett megosztott; immár morális dilemma elé állította a történelem addigi legnagyobb háborúja is.
A „kisebbik rossz elve” mentén gondolkodók a háborús felek valamelyike mellett tették le a voksukat, feladva többek között az internacionalizmus alapelvét is, ez alól nem voltak kivételek az anarchisták sem. Errico Malatesta ekkor fogalmazta meg a most közölt írását.
1920-ra Benjamin proto-marxista és forradalmi politikai radikalizmus irányába fordult. Híres 1921-es esszéje „Az erőszak kritikájáról” tanúskodik e fordulatról gondolkodásmódjában.
A Públicónak adott interjújában a madridi politológus olyan témákat érint, mint az ökofasizmus, a rohanás kultúrája, valamint az önszerveződő és antipatriarchális válaszok szükségessége a klímaváltozásra.
Egy anarchista számára az állam bűnszervezet, amely mérhetetlenül több kárt okoz, mint amennyi jót. Így kivált érdekes az első anarchista titkosszolgálat története.
A Staten Island-i Amazon raktár alkalmazottai a legnagyobb dolgozói győzelmet aratták 1930-óta az Egyesült Államokban. A világ egyik legnagyobb cégét kényszerítették a dolgozói érdekképviselet megalakításának elfogadására. A Munkaügyi Felügyeleti Tábla által hitelesített szavazáson a dolgozók 55% támogatta a szakszervezet megalakulását. Ez a beszélgetés betekintést nyújt a színfalak mögé. Eric Blanc interjúja Angelika Maldonadoval.
A tőkés társadalomban a munka az oka minden szellemi degenerálódásnak, minden szervi elkorcsosulásnak.
Egy németes műveltségű minisztériumi könyvtáros útja a gnosztikus filozófiától az ideális anarchizmusig Krisztus tanításait követve.
Bozóki András és Sükösd Miklós dolgozata a magyar anarchizmus kiemelkedő szellemű gondolkodójáról.
Az elit „megoldása” a klímaválságra: a lakóhelyüket elhagyni kényszerülők kizsákmányolható migráns munkaerővé alakítása. Valódi internacionalista alternatívára van szükségünk.
Orcsik Roland regényrészletével folytatjuk az irodalmi sorozatunkat.
A szocializmusnak és anarchizmusnak csak egy útja lehet. Az anarchizmus nélkül való szocializmus – ha lehetséges volna – az emberiségnek talán a mostaninál még reménytelenebb rabszolgaságát, az isten kegyelméből való hivatalnokuralmat jelentené.
Aki anélkül gyakorol kritikát, hogy rendelkezne a véleményérvényesítés hatalmával, és betagozódna a nyilvános hierarchiába, annak hallgatnia kell.
„Nem vagyunk egyenlőek sem a kockázatok, sem az azok megelőzésére hozott intézkedések tekintetében” – emeli ki 2020. márciusában adott interjújában a francia filozófus.
Hordós Boldizsár novellájával folytatjuk az irodalmi sorozatunkat.
„Az állampolgároknak joguk van megtagadni az igazságtalan törvényeknek való engedelmességet, és kötelességük megtagadni a veszélyes törvényeknek való engedelmességet.” Részlet Howard Zinn Engedetlenség és demokrácia című könyvéből.