Howard Zinn színdarabjában a közgazdaságtan mindmáig meghatározó alakja a mai New Yorkba csöppen, és az ott látottakra reflektál. Magyarországon vajon mit mondana? Csak nem azt, hogy „a modern államhatalom nem más, mint az egész burzsoáosztály közös ügyeit igazgató bizottság”?
Daniel Guérin (1904-1988), francia munkásmozgalmi gondolkodó, liberter kommunista és anarchista hatalmas, ám Franciaországon kívül kevéssé ismert életművének egy darabja hamarosan olvasható lesz magyarul is. A Daniel Guérin-antológia, Losoncz Márk és Poór Péter fordításában elérhető lesz a Részeg Hajó hamarosan megújuló honlapján.
„Amikor a vietnámi háború véget ért, és már nem kellett járnom az országot, hogy előadásokat tartsak és háborúellenes tüntetéseken vegyek részt, úgy éreztem, végre megírhatom első színdarabomat, az Emmát – a botrányos feminista-anarchista Emma Goldmanról, és elvtársairól, szerelmeiről. Olyan izgalmat éreztem, amilyet az egyetem világában sosem.”
„Zinn színháza ízig-vérig politikai színház, mert nem elmélkedésre szólít fel, hanem mozgósít.” Schilling Árpád ajánlója Howard Zinn magyarul hamarosan megjelenő színdarabjaihoz.
Nemrégiben újabb könyvvel gazdagodott a magyarul olvasható anarchista irodalom. Peter Gelderloos: Anarchy works, 2008-ban megjelent könyve vált elérhetővé nyelvünkön, Működőképes Anarchia, példák az anarchista elképzelések gyakorlati megvalósítására címmel.
Az alább olvasható cikk a libcom.org oldalon megjelent írás fordítása, amelyet augusztus legvégén publikáltak. A írásban vázolt hadi helyzet azóta változott, de fontosnak tartjuk, hogy több olyan írás jelenjen meg , amely bemutatja, hogy Oroszország különböző régióiban mindenütt van kisebb-nagyobb, passzív és aktív ellenállás a háborúval szemben.
A mitikus erőszak megnyilvánulását és jogteremtő erejét Niobé története példázza. Ha Prométheusz a lázadó, a „nagy bűnöző”, akkor Niobé a bűnhődő és a gyászoló prototípusa. Háromrészes sorozatunk befejező része következik.
A Fordítók Nemzetközi Napja alkalmából bemutatjuk, hogyan állította önkénteseit a gépi fordítás kifejlesztésének szolgálatába a filantróp szervezetként méltatott Fordítók Határok Nélkül.
Erőszak és jog elsősorban abban közös, hogy mindkettő erkölcsi viszonyokba avatkozik bele. Folytatjuk múlt héten megkezdett, háromrészes sorozatunkat.
A jog akkor is bűnre ítél, ha nincsen jogi ítélet, vagyis nincsen konkrét büntetés; a jog által uralt erkölcs nem lehet szabad, csakis bűnkonstellációkban gondolkodhat.
A tőkés társadalomban a munka az oka minden szellemi degenerálódásnak, minden szervi elkorcsosulásnak.
Egy németes műveltségű minisztériumi könyvtáros útja a gnosztikus filozófiától az ideális anarchizmusig Krisztus tanításait követve.
Bozóki András és Sükösd Miklós dolgozata a magyar anarchizmus kiemelkedő szellemű gondolkodójáról.
Az elit „megoldása” a klímaválságra: a lakóhelyüket elhagyni kényszerülők kizsákmányolható migráns munkaerővé alakítása. Valódi internacionalista alternatívára van szükségünk.
Orcsik Roland regényrészletével folytatjuk az irodalmi sorozatunkat.
A szocializmusnak és anarchizmusnak csak egy útja lehet. Az anarchizmus nélkül való szocializmus – ha lehetséges volna – az emberiségnek talán a mostaninál még reménytelenebb rabszolgaságát, az isten kegyelméből való hivatalnokuralmat jelentené.
Aki anélkül gyakorol kritikát, hogy rendelkezne a véleményérvényesítés hatalmával, és betagozódna a nyilvános hierarchiába, annak hallgatnia kell.
„Nem vagyunk egyenlőek sem a kockázatok, sem az azok megelőzésére hozott intézkedések tekintetében” – emeli ki 2020. márciusában adott interjújában a francia filozófus.
Hordós Boldizsár novellájával folytatjuk az irodalmi sorozatunkat.
„Az állampolgároknak joguk van megtagadni az igazságtalan törvényeknek való engedelmességet, és kötelességük megtagadni a veszélyes törvényeknek való engedelmességet.” Részlet Howard Zinn Engedetlenség és demokrácia című könyvéből.
Seidman könyvének nagy érdeme, hogy rávilágít azon „névtelen” munkások jelentőségére, akik nem voltak hajlandók ideologikus lózungok hatására önként erősíteni a termelés egy olyan rendszerét és egy olyan államot, amelyekben ők változatlanul bérmunkások maradnak.
A magyarul első ízben megjelenő írásával emlékezünk az ezredforduló egyik legmeghatározóbb anarchista gondolkodójára és aktivistájára, David Graeberre, aki február 12-én töltötte volna be a 61. életévét.
Láng Annie novellájával folytatjuk az irodalmi sorozatunkat.
A birtoklás jog; a magántulajdon jogellenes. Tartsuk vissza a magántulajdont, és tartsuk fenn a birtoklást.
Charlie és barátja zavaros korban él: a totalitárius Barna Állam kiépülése idején. Nem hősök, nem is gazemberek. Egyszerűen csak nem akarnak belekeveredni, ezért inkább elfordítják a fejüket.
Vajon hová vezethet mindannyiunk sok apró megalkuvása?
Erdei Lilla novellájával indítunk fikciós irodalmi rovatot Láthatatlan városok címmel.
Az autonóm ember – autonóm mivoltából fakadóan – nincs alávetve a mások akaratának. Talán megteszi, ha valaki mást mond neki, de nem azért, mert valaki más mondja, hogy azt tegye. Az autonóm ember a szó politikai értelmében szabad.
Az anarchisták „a szeretet és a szabadság diadalát keresik”. ♥
Az észszerű cselekvés minimuma az, hogy megegyezünk egy közös valóságban: márpedig a tömegtájékoztatás által indukált pánikreakció, valamint az ezzel járó morális ámokfutás jelenleg ezerszer veszélyesebb erre a közös valóságra, mint bármennyi gődényista vagy fényevő együttvéve.
Rosa Luxemburg éles bírálata a burzsoá feminizmusról ma is időszerű. Azt állította, hogy a burzsoá nők – tehát még ha nők is – semmit sem képesek nyújtani az alávetett munkásosztálybeli nőknek. A nemi kérdésnek semmiféle politikai jelentősége sincs, ha nem kapcsolódik az osztálykérdéshez.
A spanyol polgárháborút követően a Szovjetunióban rekedt CNT-tagok és más antifasiszták története. 2. rész