A Mérce főoldalára

Miért olvassunk még mindig Lukácsot? A „filozófiai” kérdések helye a marxizmusban – 3. rész

„A polgári korszakból eredő forradalom… az ipari forradalomban és a társadalom proletarizálódásában új problémákhoz vezetett: a „polgári jogot” az emancipáció helyett az uralkodás egy formájává torzította, és a demokráciának a bonapartista állam általi eltorzításában fejeződött ki. Ez a forradalom, amelyet a marxizmus felismert ugyan a tizenkilencedik században, a huszadikban elbukott – s ennyiben még mindig feladatot róhat ránk.” Chris Cutrone írásának befejező része.

terrorizmus

Hirosima – Megtörni a hallgatást

„Milyen hangulat, miféle erkölcsi kompromisszumok bírhatnak rá minket,… hogy elkövetőként (mint bombázók, atomfizikusok vagy politikai vezetők), vagy pusztán passzív szemlélőként (mint beleegyezésünket adó engedelmes állampolgárok) részt vegyünk számtalan gyermek elégetésében?” Howard Zinn „A bomba” című könyve október végén jelenik meg magyarul. Részlet a könyvből.

őslakos földmozgalom

„Ezer küzdelem vándora”: Pablo Tattay különös életútja Budapestről a caucai hegyekig – Globális történelmi kisesszé

„Ha valóban igaz, hogy a »hatalmat nem elfoglalni, hanem felépíteni kell«, akkor a fegyveres szervezet sem teheti magát a közösség fölött álló önálló politikai szubjektummá. Ha a legitimitás forrása maga a közösség, akkor annak azt is joga van kimondani, hogy a fegyveres védelem történeti feladata véget ért.”

AZ UNIVERZUM SZÉLÉN ÁLLOK, ÉS NINCS SZÜKSÉGEM RÁ, HOGY BIZTONSÁGBAN ÉREZZEM MAGAM – Raoul Vaneigem kísértete

Ha Debord volt a forradalmi marxista, aki a művészeten keresztül egyenest az ős-lenini praxisokig nyúlt vissza, Lukács György generációjához szegezve a fiatalabb Lukács Györgyöt, akkor Raoul Vaneigem volt a ’68-as forradalmi kísérlet költője, kinek szavait nemhogy betéve ismerték az akkori lázadók, hanem Párizs falaira és barikádjaira írták fel.

és
Szkülla és Kharübdisz

Evrosz

„Nem vághatunk át a falun. Mindenütt rendőrök vannak, ha elkapnak, megvernek, és visszakényszerítenek Törökországba. Meg aztán ott vannak a polgárőrök is. Az »éber szomszédok«. Te is láttad a videót, amit a bátyád küldött Whatsappon: hogyan kapták el az unokatestvéredet a többi szírrel és pakisztánival együtt, hogyan fogták rájuk, hogy ők gyújtották fel az erdőt, hogyan zárták be őket egy ablaktalan furgonba, és hogyan élőzték az egészet a Facebookon.”
A 2023-as evroszi erdőtűz a menekülők szemével.

Leesett az állam – Droppolt a rezsim – 3. rész

„Ha tényleg gyűlöljük ezt a rendszert, és valóban meg akarjuk haladni, akkor egyszer és mindenkorra el kell hallgattatnunk az állam szirénénekét, el kell hessegetnünk azt a csábító illúziót, hogy a tőkés parlamentarizmus színháza bármilyen módon hozzájárulhatna a rendszer (s így önmaga) megdöntéséhez.”
Május Tamás „Leesett az állam” című, háromrészes írásának befejező része.

Leesett az állam – Droppolt a rezsim – 2. rész

„Akiknél a választási spekuláció során most árfolyamnyereség keletkezett, azok saját élményükként tapasztalhatják meg azt, amit a tőzsde-pszichológia a túlzott önbizalom torzításának nevez. A nyerő szériában lévő spekuláns eufóriába forduló elbizakodottsága abból adódik, hogy az árfolyam-momentum eredményét saját zseniális piaclátásának tulajdonítja, és ezért eltekint a politikai és gazdasági mechanizmusok értő elemzésétől.”
Május Tamás „Leesett az állam” című, háromrészes írásának második részét közöljük.

szikra 2025

Sok hűhó a… miért is?

Mi van akkor, ha a „reálpolitika vs. ultrabaloldal” vita már eleve egyfajta színjáték volt, agitációs és propaganda-tevékenység egy frakció érdekében, nem pedig nyílt eszmecsere? Gondolatok egy képviselő visszalépéséről.

antiglobalizmus , antikapitalizmus

Lehetett volna egy másik háború -CrimethInc.

A PM Press kiadásában jelent meg Tomas Rothhaus életrajzi könyve, Lehetséges egy másik háború ( Another War is possible) címmel. A szerző az antiglobalista mozgalomban eltöltött több mint két évtized élményeit, tapasztalatait és nem utolsósorban tanulságait foglalja össze. A könyvhöz a CrimethInc. ex-Worlers Collective írt előszót, ennek fordítását közöljük.

kommunizmus, társadalom

David Graeber: Kommunizmus

A napokban jelent meg magyarul David Graeber és David Wengrow Mindenek hajnala ( The Dawn Of Everything) című könyve, amelyben az emberiség történetét vizsgálják meglepően új szempontok alapján. A könyvben a szerzők több korábbi közös és saját esszében kifejtett elmélet és gondolatkísérlet egy átfogó elméletté formálására tettek kísérletet. A könyv alapjául szolgáló esszékből egy újabbat közöl a Tett.

palesztin szolidaritás

Mahmoud Khalil levele az ICE fogvatartó központjából

Mahmoud Khalil, akit a Trump-adminisztráció őrizetbe vett és kitoloncolásra jelölt ki, amiért felszólalt a gázai atrocitások ellen, louisianai cellájában diktálta a nyilvánosságnak szánt alábbi levelét. Levelében feltárja az USA bevándorlási intézményeiben tapasztalható rendszerszintű igazságtalanságokat, bemutatja, hogyan tükröződik saját letartóztatásában az eltérő vélemények elfojtásának törekvése, és hangsúlyozza, sürgősen ki kell állni a polgári szabadságjogok és a tiltakozás joga védelmében.

feminizmus

Angela Davis beszéde – Nők Menete, Washington, 2017. január

Angela Davis polgárjogi aktivista 2017 januárjában több százezres tömeg előtt mondott beszédet a washingtoni Nők Menetén, a demonstálók az ország fővárosában gyűltek össze, hogy tiltakozzanak az első Trump-kormányzat ellen. Davis ellenállásra szólított fel és arra kérte a hallgatóságot, hogy Trump elnökségének következő négy évében váljanak harciasabbá a társadalmi igazságosság iránti követeléseikben.

Lev Tolsztoj, patriotizmus, nacionalizmus

Lev Nyikolajevics Tolsztoj a patriotizmusról

A most közlésre kerülő szöveg, részlet Lev Nyikolajevics Tolsztoj, 1894-ben megjelent Kereszténység és patriotizmus című művéből.
Patriotizmust és nacionalizmust bíráló művében számos máig érvényes megállapítást tesz, és a napjainkban újra feltámadó, erőteljes militarizmussal kéz a kézben járó nemzetállami törekvések és világpolitikai események különös aktualitást adnak ennek a klasszikus „tolsztojánus” szövegnek.

reproduktív politikai munka

Az örömteli militantizmusról

Az örömteli militantizmus elve a következő: vagy felszabadító a politikánk, azaz pozitív módon változtatja meg az életünket, nagyobbá tesz minket és örömöt ad, vagy pedig valami nincs rendben vele.

Georges Sorel , anarchizmus, marxizmus

Renzo Llorente-Georges Sorel anarcho-marxizmusa

Georges Sorel munkássága sok marxista elemző számára nehezen értelmezhető, így viszonya Marx elméletéhez és az anarchizmushoz ma is vita tárgya.
Renzo Llorente dolgozata a Palgrave Macmillan gondozásában 2012-ben megjelent Libertarian Socialism-Politics in black and red című esszégyűjteményben jelent meg.
A fordítást a szerző és a kiadó hozzájárulásával közöljük.

Előkészületben: Silvia Federici: A boszorkányüldözésektől a nőgyilkosságokig

„A rabszolga-kereskedelemhez és az »Újvilág« őslakosainak kiirtásához hasonlóan a boszorkányüldözés is olyan társadalmi folyamatok kereszteződésében áll, amelyek utat nyitottak a modern kapitalista világ kiépülésének” – emeli ki Silvia Federici a Théâtre le Levain és a Mérce közös kiadásában novemberben magyarul is megjelenő könyvében.

és
indoktrináció

A tömeggyilkosságok igazolása az izraeli iskolákban kezdődik

„A tankönyvek létjogosultságát az állam legitimálása adja, különös tekintettel az állam ellentmondásos cselekedeteire, például az úgynevezett államalapító bűnökre. Izraelben Palesztina gyarmatosítása és a folyamatos megszállás igényel legitimációt.” George Yancy filozófus interjúja Nurit Peled-Elhanan professzorral.

orosz anarchisták

Hány bombából építhető egy új világ?

Paul Avrich amerikai történész orosz anarchistákról szóló műve immár magyarul is olvasható. A könyvet idén tavasszal tette közzé (előszóval és saját jegyzeteivel ellátva) az a kollektíva, amely egyebek mellett a „Péntek esti kísértetjárás” (PEK) vitaest-sorozatot szervezi és a Tilos rádióban hallgatható „Forr a világ” c. műsort készíti.
Tobzos Dezső recenziója.

Emma Goldman 155

Emma Goldman: Érdemes volt élni az életemet?

Június 27-e Emma Goldman – az anarchizmus egyik legjelentősebb és legnagyobb hatású gondolkodója és aktivistája – születésnapjának 155-ik évfordulója.
Bár ez a Harper’s Monthly Magazine 1934 decemberi számában megjelent írás évekkel halála előtt született, mégis egyfajta számvetése az addigi, közel 50 éves politikai tevékenységének. A Tett ezzel az írásával emlékezik meg Amerika legveszélyesebb asszonyáról, aki miatt törvényt hozott az Egyesült Államok Kongresszusa. Csak azok halnak meg, akiknek szellemét elfelejtik!

és
Az oldalon vannak sütik. Infó.
Rendben