AZ UNIVERZUM SZÉLÉN ÁLLOK, ÉS NINCS SZÜKSÉGEM RÁ, HOGY BIZTONSÁGBAN ÉREZZEM MAGAM – Raoul Vaneigem kísértete

Ha Debord volt a forradalmi marxista, aki a művészeten keresztül egyenest az ős-lenini praxisokig nyúlt vissza, Lukács György generációjához szegezve a fiatalabb Lukács Györgyöt, akkor Raoul Vaneigem volt a ’68-as forradalmi kísérlet költője, kinek szavait nemhogy betéve ismerték az akkori lázadók, hanem Párizs falaira és barikádjaira írták fel.

Evrosz

„Nem vághatunk át a falun. Mindenütt rendőrök vannak, ha elkapnak, megvernek, és visszakényszerítenek Törökországba. Meg aztán ott vannak a polgárőrök is. Az »éber szomszédok«. Te is láttad a videót, amit a bátyád küldött Whatsappon: hogyan kapták el az unokatestvéredet a többi szírrel és pakisztánival együtt, hogyan fogták rájuk, hogy ők gyújtották fel az erdőt, hogyan zárták be őket egy ablaktalan furgonba, és hogyan élőzték az egészet a Facebookon.”
A 2023-as evroszi erdőtűz a menekülők szemével.

Leesett az állam – Droppolt a rezsim – 3. rész

„Ha tényleg gyűlöljük ezt a rendszert, és valóban meg akarjuk haladni, akkor egyszer és mindenkorra el kell hallgattatnunk az állam szirénénekét, el kell hessegetnünk azt a csábító illúziót, hogy a tőkés parlamentarizmus színháza bármilyen módon hozzájárulhatna a rendszer (s így önmaga) megdöntéséhez.”
Május Tamás „Leesett az állam” című, háromrészes írásának befejező része.

Leesett az állam – Droppolt a rezsim – 2. rész

„Akiknél a választási spekuláció során most árfolyamnyereség keletkezett, azok saját élményükként tapasztalhatják meg azt, amit a tőzsde-pszichológia a túlzott önbizalom torzításának nevez. A nyerő szériában lévő spekuláns eufóriába forduló elbizakodottsága abból adódik, hogy az árfolyam-momentum eredményét saját zseniális piaclátásának tulajdonítja, és ezért eltekint a politikai és gazdasági mechanizmusok értő elemzésétől.”
Május Tamás „Leesett az állam” című, háromrészes írásának második részét közöljük.

Leesett az állam – Droppolt a rezsim – 1. rész

„Azoknak a társadalmaknak a teljes élete, melyekben a posztmodern termelési mód uralkodik, mint vágyak mérhetetlen felhalmozódása jelenik meg.”
Május Tamás „Leesett az állam” című írását három részben közöljük.

Bér a házimunka ellenében

„Amikor azt mondjuk: bért követelünk a házimunkáért, azzal megtesszük az első lépést e munka megtagadása felé, mivel a bér követelése láthatóvá teszi a munkánkat, ami elengedhetetlen feltétele annak, hogy harcot indíthassunk ellene – mind konkrét alakja, a házimunka ellen, mind pedig a női vonásként megjelenő, alattomosabb formája ellen.” A „Bért a házimunkáért” mozgalom gyökereit és céljait összefoglaló 1975-ös kiáltvány a feminizmus második hullámának kiemelkedő hatású írása.

Szervezés és önszerveződés

„Szervezni kell, de nem kívülről utasítgatva és beledumálva, hanem az önszerveződést beindítva és belülről segítve. Gramsci nyomán: a dolgozók osztálya szerves-szervező értelmiségén keresztül szervezi meg önmagát.” Éber Márk Áron válasza Csorba Dávid „A hegemónia ideje” című cikkére.

A hegemónia ideje

Mit jelent ma hegemóniát építeni Magyarországon? A CEU-n rendezett Éber Márk Áron–Kiss Viktor-vita kapcsán merült fel bennem, hogy fizikai munkásként reflektáljak mindkét pozícióra és úgy általában a baloldal helyzetére – különös tekintettel az életidő és a habitus kérdésére.

Lev Nyikolajevics Tolsztoj a patriotizmusról

A most közlésre kerülő szöveg, részlet Lev Nyikolajevics Tolsztoj, 1894-ben megjelent Kereszténység és patriotizmus című művéből.
Patriotizmust és nacionalizmust bíráló művében számos máig érvényes megállapítást tesz, és a napjainkban újra feltámadó, erőteljes militarizmussal kéz a kézben járó nemzetállami törekvések és világpolitikai események különös aktualitást adnak ennek a klasszikus „tolsztojánus” szövegnek.

Az örömteli militantizmusról

Az örömteli militantizmus elve a következő: vagy felszabadító a politikánk, azaz pozitív módon változtatja meg az életünket, nagyobbá tesz minket és örömöt ad, vagy pedig valami nincs rendben vele.

Renzo Llorente-Georges Sorel anarcho-marxizmusa

Georges Sorel munkássága sok marxista elemző számára nehezen értelmezhető, így viszonya Marx elméletéhez és az anarchizmushoz ma is vita tárgya.
Renzo Llorente dolgozata a Palgrave Macmillan gondozásában 2012-ben megjelent Libertarian Socialism-Politics in black and red című esszégyűjteményben jelent meg.
A fordítást a szerző és a kiadó hozzájárulásával közöljük.

Előkészületben: Silvia Federici: A boszorkányüldözésektől a nőgyilkosságokig

„A rabszolga-kereskedelemhez és az »Újvilág« őslakosainak kiirtásához hasonlóan a boszorkányüldözés is olyan társadalmi folyamatok kereszteződésében áll, amelyek utat nyitottak a modern kapitalista világ kiépülésének” – emeli ki Silvia Federici a Théâtre le Levain és a Mérce közös kiadásában novemberben magyarul is megjelenő könyvében.

A tömeggyilkosságok igazolása az izraeli iskolákban kezdődik

„A tankönyvek létjogosultságát az állam legitimálása adja, különös tekintettel az állam ellentmondásos cselekedeteire, például az úgynevezett államalapító bűnökre. Izraelben Palesztina gyarmatosítása és a folyamatos megszállás igényel legitimációt.” George Yancy filozófus interjúja Nurit Peled-Elhanan professzorral.

Hány bombából építhető egy új világ?

Paul Avrich amerikai történész orosz anarchistákról szóló műve immár magyarul is olvasható. A könyvet idén tavasszal tette közzé (előszóval és saját jegyzeteivel ellátva) az a kollektíva, amely egyebek mellett a „Péntek esti kísértetjárás” (PEK) vitaest-sorozatot szervezi és a Tilos rádióban hallgatható „Forr a világ” c. műsort készíti.
Tobzos Dezső recenziója.

Emma Goldman: Érdemes volt élni az életemet?

Június 27-e Emma Goldman – az anarchizmus egyik legjelentősebb és legnagyobb hatású gondolkodója és aktivistája – születésnapjának 155-ik évfordulója.
Bár ez a Harper’s Monthly Magazine 1934 decemberi számában megjelent írás évekkel halála előtt született, mégis egyfajta számvetése az addigi, közel 50 éves politikai tevékenységének. A Tett ezzel az írásával emlékezik meg Amerika legveszélyesebb asszonyáról, aki miatt törvényt hozott az Egyesült Államok Kongresszusa. Csak azok halnak meg, akiknek szellemét elfelejtik!

George Woodcock: Az óra zsarnoksága

Az óra, ahogy Lewis Mumford rámutatott, a legfontosabb gép lett a gépkorszakban, úgy a technológiára, ahogy az emberek szokásaira gyakorolt hatása miatt. Technikailag az óra volt az első igazán automata gép, amely az emberek életében jelentős szerepre tett szert. George Woodcock esszéje.

A beszéd, amely miatt kitiltottak Németországból

Jánisz Varufákisz egykori görög pénzügyminisztert, a Demokrácia Európában Mozgalom 2025 (DiEM25) alapítóját nem engedték be a hétvégén Németországba, sőt még azt is megtiltották, hogy Németországban rendezett politikai videokonferenciákon vegyen részt. Kitiltásával a hatóságok megakadályozták, hogy személyesen mondja el az alábbi beszédét, amelyben emberiességet és igazságosságot követel Palesztinában.

Németország: küzdelem a Tesla óriásgyára ellen

A Tesla grünheidei gyárának bővítéséről tartott szavazáson a lakosság egyértelmű nemet mondott a környezet és a vízbázis tönkretételére, de a tartományi kormány ennek ellenére engedélyezni akarja a gyár területének és kapacitásának óriási környezetpusztítással járó növelését. Az ellenállás fokozódik.

Valóság és föltámadás. Húsvéti-töredékes soliloquium

Pilinszky fergeteges hatása akkora volt, hogy marxisták, vulgármaterialiasák sem vonhatták ki magukat a hatása alól. Ám ő az ősanarchisztikus krisztusi szertetetforradalom híve volt (mint anarchista nővere, S. Weil) és maradt – míg a végén halálra nem nevette magát, ahogy illik. Mit üzen ma a Végső Valóságról, misztikáról szeretetről, Róla? Mint a patakom, úgy borít el. Látja Isten, hogy állok a napon.