Bér a házimunka ellenében

„Amikor azt mondjuk: bért követelünk a házimunkáért, azzal megtesszük az első lépést e munka megtagadása felé, mivel a bér követelése láthatóvá teszi a munkánkat, ami elengedhetetlen feltétele annak, hogy harcot indíthassunk ellene – mind konkrét alakja, a házimunka ellen, mind pedig a női vonásként megjelenő, alattomosabb formája ellen.” A „Bért a házimunkáért” mozgalom gyökereit és céljait összefoglaló 1975-ös kiáltvány a feminizmus második hullámának kiemelkedő hatású írása.

Szervezés és önszerveződés

„Szervezni kell, de nem kívülről utasítgatva és beledumálva, hanem az önszerveződést beindítva és belülről segítve. Gramsci nyomán: a dolgozók osztálya szerves-szervező értelmiségén keresztül szervezi meg önmagát.” Éber Márk Áron válasza Csorba Dávid „A hegemónia ideje” című cikkére.

A hegemónia ideje

Mit jelent ma hegemóniát építeni Magyarországon? A CEU-n rendezett Éber Márk Áron–Kiss Viktor-vita kapcsán merült fel bennem, hogy fizikai munkásként reflektáljak mindkét pozícióra és úgy általában a baloldal helyzetére – különös tekintettel az életidő és a habitus kérdésére.

Ahol a nép uralkodik, s a kormány engedelmeskedik

„Az elmúlt 32 évben kiépített autonóm régiók egalitárius és deliberatív alapokon szerveződnek, nincs klasszikus értelemben vett fejhatalom, ehelyett közvetlen demokrácia működik.” Kovács Gergely írása az állam nélküli hatalomszervezés zapatista tapasztalatairól a dél-mexikói Chiapasban.

Telepes gyarmatosítás és az etnikai tisztogatás kezdetei Palesztinában

Ilan Pappe hamarosan magyarul is megjelenő könyve a telepes gyarmatosítást és az etnikai tisztogatást középpontba állítva vizsgálja a 19. század vége óta tartó izraeli–palesztin konfliktust.
„Patrick Wolfe ausztrál tudós a telepesek őslakosokkal szembeni hozzáállását »a felszámolás logikájaként« jellemezte. Úgy érvelt: mindaddig, amíg a felszámolás mindenre kiterjedően meg nem valósul, a telepes gyarmatosító projekt annak beteljesítésére fog törekedni.”

A (poszt)fasizmus alternatívái

Amióta a képviseleti rendszer a világ nagyobb részében parlamentáris, nem monarchikus keretek között folyik, soha nem keletkezett ebből népuralom. Minden más állítás: tévtan.

Guy Debord és Gil J. Wolman : Az eltérítés módjai

Debord és Wolman 1952-ben szakadt el Isidore Isou lettrista avantgárd csoportjától, és megalapították (a hozzájuk csatlakozókkal együtt) a Lettrista Internacionálét. A későbbi Szituacionista Internaciálé gyakorlatát alkotó egyes elemek és fogalmak már itt megjelentek. Ilyen volt például az eltérítés és a dérive gyakorlata, de a pszichogeográfia és egy „új urbanizmus” iránti érdeklődés már ebben a szervezetben is megfogalmazódott.

Michel Foucault szajhája voltam

„Az Elmélet pont olyan menekülést jelentett a nyilvánosság elől az értelmiség számára, mint az önsegítő könyvek és a terápia a többség számára. De szemben az önsegítéssel és a terápiával, amelyek sosem tartották magukat többre pszicho-spirituális darwinizmusál, az Elmélet forradalmi locsogásba burkolózott, és politikai mozgalomként tetszelgett.” Carol Lloyd írása.

A teljeskörű elnyomás áradata: A másként gondolkodók kriminalizálása Izraelben napjainkban

Hogyan viszonyul az izraeli baloldal az október 7-i eseményekhez, az arra adott izraeli válaszcsapáshoz, milyen álláspontot képvisel és ezért milyen retorziókkal kell szembenéznie? Meszmann T. Tibor interjúja Matan Kamerrel még az ideiglenes tűzszünet idején készült és eredetileg a LeftEast oldalán jelent meg.

Todor

„A szülei hallgatnak; az ő száját is befogták. Megmondták neki: egy mukkot se, amikor áthaladnak a határon! A kis Todor számára a határ csak egy vicces játék, amelyben csendben kell maradni.” A Barna hajnal szerzőjének új novellája.

Galileától Gázáig

Az európai és észak-amerikai vállalati média az elmúlt hetekben az izraeli szenvedésre összpontosította a figyelmet, ahelyett, hogy feltárta volna azt az eseménysorozatot, amely ehhez a helyzethez vezetett. Az álláspontok túlnyomó többsége Palesztinán kívülről érkezik. Fontos, hogy közvetlenül a palesztinoktól is – akik mindenkinél jobban értik –, halljuk, hogyan jutott ide a helyzet.- A CrimethInc. írása

Andrej Grubacic – David Graeber: Anarchizmus, avagy a XXI. század forradalmi mozgalma

Egyre világosabbá válik, hogy a forradalmak kora nem ért véget. Ugyanakkor egyértelművé válik, hogy a huszonegyedik század globális forradalmi mozgalma olyan lesz, amely kevésbé a marxizmus vagy akár a szűken vett szocializmus hagyományához, sokkal inkább az anarchizmushoz köthető. Andrej Grubacic és David Graeber írása.

Történelem alulnézetben, avagy A munkásosztály története

„A történelmet nem a királyok, politikusok alakítják, hanem mi: egyszerű emberek milliárdjai.” Egy hónapja indult el a Mérce új társoldala, A munkásosztály története. Az évfordulós rövidhírek között sokféle elnyomott csoport harca szerepel. Mi indokolja hát a munkásosztály szó használatát? Osztályharc-e az identitáspolitika?

Borzasztó Lények

A jó elmélet sosem biztosít minket arról, hogy igazunk van. A jó elmélet sosem állítja, hogy rendelkezünk a válaszokkal. A jó elmélet csupán felhatalmaz, hogy bizonyos módon kérdezzünk bizonyos kérdéseket és emlékezzünk bizonyos tapasztalatokra. Azok, akik számára a saját válaszaik fontosabbak, mint mások érzései, valószínűleg Borzasztó Lények.

A munkásosztály története – Noam Chomsky előszava

Az angol nyelvű Working Class History évfordulós rövidhírek formájában mutatja be az elnyomás és kizsákmányolás elleni küzdelmet. Ennek magyar változata „A munkásmozgalom története” címen szeptember elején indul a Mérce új társoldalaként. Indítóként Noam Chomsky előszavát közöljük.