Meszlényi Zoltán: Beszakadás (részlet)

„A környéket teljesen letarolta a kataklizma, a silányul megépített házak közül kevés élte túl a talajszint többszáz méteres bezuhanását. A romokat belakták a csövesek, és a kátyú szaggatta úttesten, ameddig a szem ellátott, ócskapiac tenyészett.” Meszlényi Zoltán Beszakadás című írásának részletével folytatjuk a Tett irodalmi sorozatát.

Egy élet az ellenállásban: Henri Simon

Henri Simon, a franciaországi radikális baloldal meghatározó alakja- a Socialisme ou Barbarie (Szocializmus vagy barbárság) csoport egykori tagja. A svájci Die Wochenzeitung riporterei, Anna Jikhareva és Dominik Müller röviddel 100. születésnapja előtt látogatták meg.

Losoncz Márk: Börtönélet az élet határain

Mit gondolnak az anarchisták a büntetés-végrehajtásról? Losoncz Márk, a Híd 2022/9. számában megjelent, fordítói gondolatai, a börtönt megjárt anarchista, Aleksa Nešić Börtönben voltam című könyve kapcsán börötnökről, bűnökről és büntetésről. Aleksa könyvének egy részletét hamarosan közöljük.

De az emberiség alapból harcias!

Peter Geldeloos Működőképes Anarchiájának újabb fejezetét közöljük, amelyben a szerző azzal az állítással vitatkozik miszerint az erőszak és annak legerőteljesebb megnyilvánulása, a háború az emberi természet elkerülhetetlen velejárója.

Howard Zinn: Marx visszatér (részletek)

Howard Zinn színdarabjában a közgazdaságtan mindmáig meghatározó alakja a mai New Yorkba csöppen, és az ott látottakra reflektál. Magyarországon vajon mit mondana? Csak nem azt, hogy „a modern államhatalom nem más, mint az egész burzsoáosztály közös ügyeit igazgató bizottság”?

Daniel Guérin: Anarchizmus – az elmélettől a gyakorlatig (részlet)

Daniel Guérin (1904-1988), francia munkásmozgalmi gondolkodó, liberter kommunista és anarchista hatalmas, ám Franciaországon kívül kevéssé ismert életművének egy darabja hamarosan olvasható lesz magyarul is. A Daniel Guérin-antológia, Losoncz Márk és Poór Péter fordításában elérhető lesz a Részeg Hajó hamarosan megújuló honlapján.

Howard Zinn: Emma (részletek)

„Amikor a vietnámi háború véget ért, és már nem kellett járnom az országot, hogy előadásokat tartsak és háborúellenes tüntetéseken vegyek részt, úgy éreztem, végre megírhatom első színdarabomat, az Emmát – a botrányos feminista-anarchista Emma Goldmanról, és elvtársairól, szerelmeiről. Olyan izgalmat éreztem, amilyet az egyetem világában sosem.”

Figyeld a csendet, hallgass: előszó egy vallásháborúhoz

Az észszerű cselekvés minimuma az, hogy megegyezünk egy közös valóságban: márpedig a tömegtájékoztatás által indukált pánikreakció, valamint az ezzel járó morális ámokfutás jelenleg ezerszer veszélyesebb erre a közös valóságra, mint bármennyi gődényista vagy fényevő együttvéve.

Ankica Čakardić: Rosa Luxemburg a feminizmus velejére tapintott

Rosa Luxemburg éles bírálata a burzsoá feminizmusról ma is időszerű. Azt állította, hogy a burzsoá nők – tehát még ha nők is – semmit sem képesek nyújtani az alávetett munkásosztálybeli nőknek. A nemi kérdésnek semmiféle politikai jelentősége sincs, ha nem kapcsolódik az osztálykérdéshez.

Jason Stanley: Arbeit macht frei

A fasiszta politika nem éri be annyival, hogy „ingyenélőként”, „bűnözőként” bélyegzi meg az ellenségnek kikiáltott csoportot, hanem szociálpolitikai eszközökkel is igyekszik a „másikról” alkotott mítoszt valósággá alakítani. Ennek egyik leghatásosabb módja az érintettek megfosztása a munkalehetőségektől.

Mario Tronti: Lenin Angliában

Előbb a kapitalista fejlődést figyeltük meg, majd a munkások küzdelmét. Ez hiba. Arra van szükségünk, hogy visszatérjünk az alapokhoz, az alapot pedig a munkásosztály küzdelmei jelentik.

Kassák Lajos: Napjaink átértékelése

A két munkáspárt szervezeteinek a jelentősége a közelmúltban jóformán a nullára apadt. Ők még mindig komolyan versenyeztek a mandátumokért, holott a reakció pártjai már nyíltan kutyába sem vették a parlamentet.

Radikális munkásmozgalom és oktatás

A jövendő társadalom egyéne képes és motivált is arra, hogy kapcsolatrendszerét tudatosan, szándékoltan maga alakítsa. A radikális munkásmozgalom pedagógiai célja tehát értelemszerűen ilyen emberek nevelése.

U mint Utópia

A reklám törpöket csinál belőlünk, a hatalom törpként kezel minket, önmagunkhoz is egyre inkább törpként viszonyulunk. A társadalom talán visszafordíthatatlan törpösödése zajlik a szemünk előtt.