Jánisz Varufákisz egykori görög pénzügyminisztert, a Demokrácia Európában Mozgalom 2025 (DiEM25) alapítóját nem engedték be a hétvégén Németországba, sőt még azt is megtiltották, hogy Németországban rendezett politikai videokonferenciákon vegyen részt. Kitiltásával a hatóságok megakadályozták, hogy személyesen mondja el az alábbi beszédét, amelyben emberiességet és igazságosságot követel Palesztinában.
A Tesla grünheidei gyárának bővítéséről tartott szavazáson a lakosság egyértelmű nemet mondott a környezet és a vízbázis tönkretételére, de a tartományi kormány ennek ellenére engedélyezni akarja a gyár területének és kapacitásának óriási környezetpusztítással járó növelését. Az ellenállás fokozódik.
Pilinszky fergeteges hatása akkora volt, hogy marxisták, vulgármaterialiasák sem vonhatták ki magukat a hatása alól. Ám ő az ősanarchisztikus krisztusi szertetetforradalom híve volt (mint anarchista nővere, S. Weil) és maradt – míg a végén halálra nem nevette magát, ahogy illik. Mit üzen ma a Végső Valóságról, misztikáról szeretetről, Róla? Mint a patakom, úgy borít el. Látja Isten, hogy állok a napon.
A „Still We Rise” fesztiválon mondott beszédében Naomi Klein kifejti, hogy a globális politikai osztályok közös szupremacista vízió mögött sorakoznak fel, amikor Izrael bűntetteit védik.
A militáns anarcho-kommunista szervezet a 2022-es orosz invázió kezdete óta szabotálja a vasúti infrastruktúrát Oroszországban és Fehéroroszországban.
„Az Egyesült Államok pénze és India szegénysége tovább olajozza Izrael népirtó háborús gépezetét.” Arundhati Roy indiai író 2024. március 7-én tett nyilatkozata.
Február 25-én Aaron Bushnell felgyújtotta magát a washingtoni izraeli nagykövetség kapujánál, hogy így tiltakozzon a Gázában folyó népirtás ellen. Az ellenséges kritikusok megpróbálták Aaron tettét elmebetegség következményének beállítani. Ezzel szemben Aaron döntése valójában politikai akció volt, amely mélyen gyökerező anarchista meggyőződéséből fakadt.
A népirtás utáni jövőbe tekintve fel kell tennünk a kérdést, hogy az egalitárius eszmék hogyan maradnak fenn egy olyan valóságban, amelyet háború, halál és pusztítás rombol. Nem világos, hogyan képzelhetünk el és teremthetünk olyan jövőt, amely túlléphet a közelmúlt traumáján, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy bár a pusztítás és az erőszak csillapodhat, ha a támadás véget ér, az izraeli elnyomás folytatódni fog.- Jonathan Pollak ( Anarchisták a Fal Ellen) gondolatai a gázai tűzszünetért tett erőfeszítések sikertelenségének kapcsán a CrimethInc. ex-workers collective oldalról.
Még mindig ugyanazokat az 1927-ben először feltett kérdéseket kell megválaszolni, ha a társadalom és tér kapcsolatára kérdezünk rá. Mire használja az ideológia a teret, és mire használ minket benne?
„Az Elmélet pont olyan menekülést jelentett a nyilvánosság elől az értelmiség számára, mint az önsegítő könyvek és a terápia a többség számára. De szemben az önsegítéssel és a terápiával, amelyek sosem tartották magukat többre pszicho-spirituális darwinizmusál, az Elmélet forradalmi locsogásba burkolózott, és politikai mozgalomként tetszelgett.” Carol Lloyd írása.
A társadalmi küzdelmek kilátásai Ukrajnában, Fehéroroszországban és Oroszországban. A Crimethic. írása orosz, fehérorosz és ukrán anarchisták beszámolói alapján, a társadalmi mozgalmak lehetséges alakulásáról a háború utáni Kelet-Európában.
„Jön a komolykodó és hivatalos behívó, a vészjósló kivégzés, aztán az ünnepélyes-áhítatos nagy Amnesztia… Egy újabb bürokratikus kör, hogy hálálkodhassunk a szaros életünkért”
Az első világháború kitörése után a nemzetközi munkásmozgalom már nem csak az állampárti és államellenes irányzatok mentén lett megosztott; immár morális dilemma elé állította a történelem addigi legnagyobb háborúja is.
A „kisebbik rossz elve” mentén gondolkodók a háborús felek valamelyike mellett tették le a voksukat, feladva többek között az internacionalizmus alapelvét is, ez alól nem voltak kivételek az anarchisták sem. Errico Malatesta ekkor fogalmazta meg a most közölt írását.
1920-ra Benjamin proto-marxista és forradalmi politikai radikalizmus irányába fordult. Híres 1921-es esszéje „Az erőszak kritikájáról” tanúskodik e fordulatról gondolkodásmódjában.
A Públicónak adott interjújában a madridi politológus olyan témákat érint, mint az ökofasizmus, a rohanás kultúrája, valamint az önszerveződő és antipatriarchális válaszok szükségessége a klímaváltozásra.
Egy anarchista számára az állam bűnszervezet, amely mérhetetlenül több kárt okoz, mint amennyi jót. Így kivált érdekes az első anarchista titkosszolgálat története.
A Staten Island-i Amazon raktár alkalmazottai a legnagyobb dolgozói győzelmet aratták 1930-óta az Egyesült Államokban. A világ egyik legnagyobb cégét kényszerítették a dolgozói érdekképviselet megalakításának elfogadására. A Munkaügyi Felügyeleti Tábla által hitelesített szavazáson a dolgozók 55% támogatta a szakszervezet megalakulását. Ez a beszélgetés betekintést nyújt a színfalak mögé. Eric Blanc interjúja Angelika Maldonadoval.
A tőkés társadalomban a munka az oka minden szellemi degenerálódásnak, minden szervi elkorcsosulásnak.
Egy németes műveltségű minisztériumi könyvtáros útja a gnosztikus filozófiától az ideális anarchizmusig Krisztus tanításait követve.
Bozóki András és Sükösd Miklós dolgozata a magyar anarchizmus kiemelkedő szellemű gondolkodójáról.
Az elit „megoldása” a klímaválságra: a lakóhelyüket elhagyni kényszerülők kizsákmányolható migráns munkaerővé alakítása. Valódi internacionalista alternatívára van szükségünk.
Orcsik Roland regényrészletével folytatjuk az irodalmi sorozatunkat.
A szocializmusnak és anarchizmusnak csak egy útja lehet. Az anarchizmus nélkül való szocializmus – ha lehetséges volna – az emberiségnek talán a mostaninál még reménytelenebb rabszolgaságát, az isten kegyelméből való hivatalnokuralmat jelentené.
Aki anélkül gyakorol kritikát, hogy rendelkezne a véleményérvényesítés hatalmával, és betagozódna a nyilvános hierarchiába, annak hallgatnia kell.
„Nem vagyunk egyenlőek sem a kockázatok, sem az azok megelőzésére hozott intézkedések tekintetében” – emeli ki 2020. márciusában adott interjújában a francia filozófus.
Hordós Boldizsár novellájával folytatjuk az irodalmi sorozatunkat.
„Az állampolgároknak joguk van megtagadni az igazságtalan törvényeknek való engedelmességet, és kötelességük megtagadni a veszélyes törvényeknek való engedelmességet.” Részlet Howard Zinn Engedetlenség és demokrácia című könyvéből.
Seidman könyvének nagy érdeme, hogy rávilágít azon „névtelen” munkások jelentőségére, akik nem voltak hajlandók ideologikus lózungok hatására önként erősíteni a termelés egy olyan rendszerét és egy olyan államot, amelyekben ők változatlanul bérmunkások maradnak.
A magyarul első ízben megjelenő írásával emlékezünk az ezredforduló egyik legmeghatározóbb anarchista gondolkodójára és aktivistájára, David Graeberre, aki február 12-én töltötte volna be a 61. életévét.
Láng Annie novellájával folytatjuk az irodalmi sorozatunkat.
A birtoklás jog; a magántulajdon jogellenes. Tartsuk vissza a magántulajdont, és tartsuk fenn a birtoklást.
