Az ipari proletariátus az 1970-es évek eleje óta válságban van. Visszatekintve ez egyértelmű. Az, hogy erre a megváltozott helyzetre nem született progresszív válasz, hozzájárult napjaink populizmusának elterjedéséhez is. Ezek nem pusztán akadémiai kérdések, hanem akadémiai és elméleti-politikai kérdések.
Ha Debord volt a forradalmi marxista, aki a művészeten keresztül egyenest az ős-lenini praxisokig nyúlt vissza, Lukács György generációjához szegezve a fiatalabb Lukács Györgyöt, akkor Raoul Vaneigem volt a ’68-as forradalmi kísérlet költője, kinek szavait nemhogy betéve ismerték az akkori lázadók, hanem Párizs falaira és barikádjaira írták fel.
„Nem vághatunk át a falun. Mindenütt rendőrök vannak, ha elkapnak, megvernek, és visszakényszerítenek Törökországba. Meg aztán ott vannak a polgárőrök is. Az »éber szomszédok«. Te is láttad a videót, amit a bátyád küldött Whatsappon: hogyan kapták el az unokatestvéredet a többi szírrel és pakisztánival együtt, hogyan fogták rájuk, hogy ők gyújtották fel az erdőt, hogyan zárták be őket egy ablaktalan furgonba, és hogyan élőzték az egészet a Facebookon.”
A 2023-as evroszi erdőtűz a menekülők szemével.
„Ha tényleg gyűlöljük ezt a rendszert, és valóban meg akarjuk haladni, akkor egyszer és mindenkorra el kell hallgattatnunk az állam szirénénekét, el kell hessegetnünk azt a csábító illúziót, hogy a tőkés parlamentarizmus színháza bármilyen módon hozzájárulhatna a rendszer (s így önmaga) megdöntéséhez.”
Május Tamás „Leesett az állam” című, háromrészes írásának befejező része.
„Akiknél a választási spekuláció során most árfolyamnyereség keletkezett, azok saját élményükként tapasztalhatják meg azt, amit a tőzsde-pszichológia a túlzott önbizalom torzításának nevez. A nyerő szériában lévő spekuláns eufóriába forduló elbizakodottsága abból adódik, hogy az árfolyam-momentum eredményét saját zseniális piaclátásának tulajdonítja, és ezért eltekint a politikai és gazdasági mechanizmusok értő elemzésétől.”
Május Tamás „Leesett az állam” című, háromrészes írásának második részét közöljük.
„Azoknak a társadalmaknak a teljes élete, melyekben a posztmodern termelési mód uralkodik, mint vágyak mérhetetlen felhalmozódása jelenik meg.”
Május Tamás „Leesett az állam” című írását három részben közöljük.
„Amikor azt mondjuk: bért követelünk a házimunkáért, azzal megtesszük az első lépést e munka megtagadása felé, mivel a bér követelése láthatóvá teszi a munkánkat, ami elengedhetetlen feltétele annak, hogy harcot indíthassunk ellene – mind konkrét alakja, a házimunka ellen, mind pedig a női vonásként megjelenő, alattomosabb formája ellen.” A „Bért a házimunkáért” mozgalom gyökereit és céljait összefoglaló 1975-ös kiáltvány a feminizmus második hullámának kiemelkedő hatású írása.
„Szervezni kell, de nem kívülről utasítgatva és beledumálva, hanem az önszerveződést beindítva és belülről segítve. Gramsci nyomán: a dolgozók osztálya szerves-szervező értelmiségén keresztül szervezi meg önmagát.” Éber Márk Áron válasza Csorba Dávid „A hegemónia ideje” című cikkére.
Mit jelent ma hegemóniát építeni Magyarországon? A CEU-n rendezett Éber Márk Áron–Kiss Viktor-vita kapcsán merült fel bennem, hogy fizikai munkásként reflektáljak mindkét pozícióra és úgy általában a baloldal helyzetére – különös tekintettel az életidő és a habitus kérdésére.
A Hágai Csoport Népgyűlésén mondott beszédében Yara Hawari, a Progresszív Internacionálé Tanácsának tagja kifejti, miként szolgál a Gázában zajló népirtás a fegyverek, a felügyeleti technológiák és az elnyomás kísérleti terepeként, előkészítve azok világméretű exportját.
92 éves korában, 2023. augusztus 7-én elhunyt Mario Tronti olasz kommunista filozófus és politikus, az operaismo atyja. Emlékére az alábbi interjút fordítottuk, amely eredetileg a La Repubblicaban jelent meg 2015-ben.
Lehet-e valaki anarchista egy nemzeti hadsereg kötelékében harcolva? Egyáltalán: kik azok az elvtársak, akik a fronton harcolnak, és kik gyűjtenek nekik pénzt? Az ukrajnai helyzet vitájának folytatása.
Olvasói válasz érkezett a F.A.I. magyarra lefordított és a Tetten nemrégiben megjelent háborúelles nyilatkozatára, ezt változtatás és szerkesztés nélkül közöljük.
„Az új paradigmák azoktól származhatnak, akik a földeken, a konyhákban és a halászfalvakban világszerte azért küzdenek, hogy kiszabadítsák a reproduktív tevékenységeket a vállalati uralom alól, és megőrizzék közös vagyonunkat” – írja Silvia Federici.
A következő írás reagálni kíván a veganizmussal, konkrétan a vegán-anarchisták által képviselt állásponttal szemben megfogalmazott baloldali kritikára.
Milyen egy csapatépítő tréning vezérigazgató-váltás után, amikor az új vezérnek csak a lojalitás számít – elvégre ő maga is a cégcsoport tulajdonosai felé mutatott lojalitásának köszönheti pozícióját? Ligeti György szociálpszichológus újabb írása.
A 19. századi anarchizmus egyik legfontosabb helyszíne Olaszország volt, az olasz anarchisták később meghatározó szerepet játszottak Észak- és Dél- Amerika anarchista mozgalmaiban is. Az első 50 év rövid áttekintése- Poór Péter írása.
David Graeber és David Wengrow régészeti és antropológiai kutatásaikra alapozva számos közös munkában kérdőjelezte meg a hierarchia, mint társadalomszervező tényező szükségességét és jelentőségét. Fordításunk közös könyvük, a The Dawn of Everything: A new History of Humanity egyik rövidebb , a The New York Timesban is megjelentetett esszéje.
Közvetlen felelősségvállalás a környezetedért. Ez a kapudrog ahhoz, hogy egyáltalán el tudd magadról képzelni annyi ellenirányú szocializáció után, hogy ez a társadalom a tiéd is.
Az Open Books kiadó Bázis Könyvek sorozatában Csordás Gábor új fordításában jelent meg Rosa Luxemburg klasszikus műve, a Tömegsztrájk. Feczku Viktor ajánlója.
Én ilyet nem hogy magyar, de külföldi filmben sem láttam – vagy élhettem át.
Mától tekinthető meg a mozikban a Háromezer számozott darab című magyar fimdráma.
Sok munkavállaló pontosan tudja, hogy amit csinál, amögött a legfőbb hajtóerő a mások vélt vagy valós elvárásaihoz való igazodás, a „megfelelés”. Ugyanakkor azt is tudja, hogy változtatnia kell, de mégsem teszi meg. Hogyan lehetséges ez? Ligeti György szociálpszichológus írása.
Minden indok adott egy forradalomhoz. Egyik sem hiányzik. De a forradalomhoz testek kellenek: a testek pedig képernyők előtt ülnek.
2022 decemberében campesino és őslakos mozgalmak által vezetett népi tüntetések hulláma söpört végig Perun, miután Pedro Castillo korábbi elnököt a törvényhozás feloszlatására tett sikertelen kísérletet követően megbuktatták, és alelnöke, a neoliberális konzervatív Dina Boluarte átvette a kormányt. Hogy közvetlen képet kapjunk az eseményekről, perui anarchistákkal beszélgettünk, remélve, hogy megismerhetjük ennek a felkelésnek és mozgalomnak az állami politikán túli aspektusait. -A CrimethInc. ínterjúja.
Bár már mögöttünk van a Becsület napja, az ellentüntetés és az országos botrányt kiváltó viperás támadások, a szélsőjobboldali-jobboldali sajtó, a rendőrség, különböző újfasiszta csoportosulások és Kocsis Máté napirenden tartják a kérdést.
Nem új problémával állunk szemben, hanem magával a globális apartheid határokra épülő logikájával.
Tiltás ide, tiltás oda, megint lesz Becsület Napja
sapka, sál, irány a budai vár…
Létállapotunk lett a válság, a bizonytalanság, a kiszámíthatatlanság. Apokaliptikus hangnem van eluralkodóban: valószínűbbnek tetszik az ökológiai vég vagy a megsemmisítő világháború, mint a fennmaradásunk. Ugyanakkor az emberiség mintha a civilizáción túllépő ugrásra készülne. Közös nevezőre hozhatók az alternatív törekvések?
„A környéket teljesen letarolta a kataklizma, a silányul megépített házak közül kevés élte túl a talajszint többszáz méteres bezuhanását. A romokat belakták a csövesek, és a kátyú szaggatta úttesten, ameddig a szem ellátott, ócskapiac tenyészett.” Meszlényi Zoltán Beszakadás című írásának részletével folytatjuk a Tett irodalmi sorozatát.
