„Milyen hangulat, miféle erkölcsi kompromisszumok bírhatnak rá minket,… hogy elkövetőként (mint bombázók, atomfizikusok vagy politikai vezetők), vagy pusztán passzív szemlélőként (mint beleegyezésünket adó engedelmes állampolgárok) részt vegyünk számtalan gyermek elégetésében?” Howard Zinn „A bomba” című könyve október végén jelenik meg magyarul. Részlet a könyvből.
„Ha valóban igaz, hogy a »hatalmat nem elfoglalni, hanem felépíteni kell«, akkor a fegyveres szervezet sem teheti magát a közösség fölött álló önálló politikai szubjektummá. Ha a legitimitás forrása maga a közösség, akkor annak azt is joga van kimondani, hogy a fegyveres védelem történeti feladata véget ért.”
Az ipari proletariátus az 1970-es évek eleje óta válságban van. Visszatekintve ez egyértelmű. Az, hogy erre a megváltozott helyzetre nem született progresszív válasz, hozzájárult napjaink populizmusának elterjedéséhez is. Ezek nem pusztán akadémiai kérdések, hanem akadémiai és elméleti-politikai kérdések.
Ha Debord volt a forradalmi marxista, aki a művészeten keresztül egyenest az ős-lenini praxisokig nyúlt vissza, Lukács György generációjához szegezve a fiatalabb Lukács Györgyöt, akkor Raoul Vaneigem volt a ’68-as forradalmi kísérlet költője, kinek szavait nemhogy betéve ismerték az akkori lázadók, hanem Párizs falaira és barikádjaira írták fel.
„Nem vághatunk át a falun. Mindenütt rendőrök vannak, ha elkapnak, megvernek, és visszakényszerítenek Törökországba. Meg aztán ott vannak a polgárőrök is. Az »éber szomszédok«. Te is láttad a videót, amit a bátyád küldött Whatsappon: hogyan kapták el az unokatestvéredet a többi szírrel és pakisztánival együtt, hogyan fogták rájuk, hogy ők gyújtották fel az erdőt, hogyan zárták be őket egy ablaktalan furgonba, és hogyan élőzték az egészet a Facebookon.”
A 2023-as evroszi erdőtűz a menekülők szemével.
„Ha tényleg gyűlöljük ezt a rendszert, és valóban meg akarjuk haladni, akkor egyszer és mindenkorra el kell hallgattatnunk az állam szirénénekét, el kell hessegetnünk azt a csábító illúziót, hogy a tőkés parlamentarizmus színháza bármilyen módon hozzájárulhatna a rendszer (s így önmaga) megdöntéséhez.”
Május Tamás „Leesett az állam” című, háromrészes írásának befejező része.
„Akiknél a választási spekuláció során most árfolyamnyereség keletkezett, azok saját élményükként tapasztalhatják meg azt, amit a tőzsde-pszichológia a túlzott önbizalom torzításának nevez. A nyerő szériában lévő spekuláns eufóriába forduló elbizakodottsága abból adódik, hogy az árfolyam-momentum eredményét saját zseniális piaclátásának tulajdonítja, és ezért eltekint a politikai és gazdasági mechanizmusok értő elemzésétől.”
Május Tamás „Leesett az állam” című, háromrészes írásának második részét közöljük.
„Azoknak a társadalmaknak a teljes élete, melyekben a posztmodern termelési mód uralkodik, mint vágyak mérhetetlen felhalmozódása jelenik meg.”
Május Tamás „Leesett az állam” című írását három részben közöljük.
„Amikor azt mondjuk: bért követelünk a házimunkáért, azzal megtesszük az első lépést e munka megtagadása felé, mivel a bér követelése láthatóvá teszi a munkánkat, ami elengedhetetlen feltétele annak, hogy harcot indíthassunk ellene – mind konkrét alakja, a házimunka ellen, mind pedig a női vonásként megjelenő, alattomosabb formája ellen.” A „Bért a házimunkáért” mozgalom gyökereit és céljait összefoglaló 1975-ös kiáltvány a feminizmus második hullámának kiemelkedő hatású írása.
„Szervezni kell, de nem kívülről utasítgatva és beledumálva, hanem az önszerveződést beindítva és belülről segítve. Gramsci nyomán: a dolgozók osztálya szerves-szervező értelmiségén keresztül szervezi meg önmagát.” Éber Márk Áron válasza Csorba Dávid „A hegemónia ideje” című cikkére.
A jó elmélet sosem biztosít minket arról, hogy igazunk van. A jó elmélet sosem állítja, hogy rendelkezünk a válaszokkal. A jó elmélet csupán felhatalmaz, hogy bizonyos módon kérdezzünk bizonyos kérdéseket és emlékezzünk bizonyos tapasztalatokra. Azok, akik számára a saját válaszaik fontosabbak, mint mások érzései, valószínűleg Borzasztó Lények.
Az angol nyelvű Working Class History évfordulós rövidhírek formájában mutatja be az elnyomás és kizsákmányolás elleni küzdelmet. Ennek magyar változata „A munkásmozgalom története” címen szeptember elején indul a Mérce új társoldalaként. Indítóként Noam Chomsky előszavát közöljük.
92 éves korában, 2023. augusztus 7-én elhunyt Mario Tronti olasz kommunista filozófus és politikus, az operaismo atyja. Emlékére az alábbi interjút fordítottuk, amely eredetileg a La Repubblicaban jelent meg 2015-ben.
Lehet-e valaki anarchista egy nemzeti hadsereg kötelékében harcolva? Egyáltalán: kik azok az elvtársak, akik a fronton harcolnak, és kik gyűjtenek nekik pénzt? Az ukrajnai helyzet vitájának folytatása.
Olvasói válasz érkezett a F.A.I. magyarra lefordított és a Tetten nemrégiben megjelent háborúelles nyilatkozatára, ezt változtatás és szerkesztés nélkül közöljük.
„Az új paradigmák azoktól származhatnak, akik a földeken, a konyhákban és a halászfalvakban világszerte azért küzdenek, hogy kiszabadítsák a reproduktív tevékenységeket a vállalati uralom alól, és megőrizzék közös vagyonunkat” – írja Silvia Federici.
A következő írás reagálni kíván a veganizmussal, konkrétan a vegán-anarchisták által képviselt állásponttal szemben megfogalmazott baloldali kritikára.
Milyen egy csapatépítő tréning vezérigazgató-váltás után, amikor az új vezérnek csak a lojalitás számít – elvégre ő maga is a cégcsoport tulajdonosai felé mutatott lojalitásának köszönheti pozícióját? Ligeti György szociálpszichológus újabb írása.
A 19. századi anarchizmus egyik legfontosabb helyszíne Olaszország volt, az olasz anarchisták később meghatározó szerepet játszottak Észak- és Dél- Amerika anarchista mozgalmaiban is. Az első 50 év rövid áttekintése- Poór Péter írása.
David Graeber és David Wengrow régészeti és antropológiai kutatásaikra alapozva számos közös munkában kérdőjelezte meg a hierarchia, mint társadalomszervező tényező szükségességét és jelentőségét. Fordításunk közös könyvük, a The Dawn of Everything: A new History of Humanity egyik rövidebb , a The New York Timesban is megjelentetett esszéje.
Közvetlen felelősségvállalás a környezetedért. Ez a kapudrog ahhoz, hogy egyáltalán el tudd magadról képzelni annyi ellenirányú szocializáció után, hogy ez a társadalom a tiéd is.
Az Open Books kiadó Bázis Könyvek sorozatában Csordás Gábor új fordításában jelent meg Rosa Luxemburg klasszikus műve, a Tömegsztrájk. Feczku Viktor ajánlója.
Én ilyet nem hogy magyar, de külföldi filmben sem láttam – vagy élhettem át.
Mától tekinthető meg a mozikban a Háromezer számozott darab című magyar fimdráma.
Sok munkavállaló pontosan tudja, hogy amit csinál, amögött a legfőbb hajtóerő a mások vélt vagy valós elvárásaihoz való igazodás, a „megfelelés”. Ugyanakkor azt is tudja, hogy változtatnia kell, de mégsem teszi meg. Hogyan lehetséges ez? Ligeti György szociálpszichológus írása.
Minden indok adott egy forradalomhoz. Egyik sem hiányzik. De a forradalomhoz testek kellenek: a testek pedig képernyők előtt ülnek.
2022 decemberében campesino és őslakos mozgalmak által vezetett népi tüntetések hulláma söpört végig Perun, miután Pedro Castillo korábbi elnököt a törvényhozás feloszlatására tett sikertelen kísérletet követően megbuktatták, és alelnöke, a neoliberális konzervatív Dina Boluarte átvette a kormányt. Hogy közvetlen képet kapjunk az eseményekről, perui anarchistákkal beszélgettünk, remélve, hogy megismerhetjük ennek a felkelésnek és mozgalomnak az állami politikán túli aspektusait. -A CrimethInc. ínterjúja.
Bár már mögöttünk van a Becsület napja, az ellentüntetés és az országos botrányt kiváltó viperás támadások, a szélsőjobboldali-jobboldali sajtó, a rendőrség, különböző újfasiszta csoportosulások és Kocsis Máté napirenden tartják a kérdést.
Nem új problémával állunk szemben, hanem magával a globális apartheid határokra épülő logikájával.
Tiltás ide, tiltás oda, megint lesz Becsület Napja
sapka, sál, irány a budai vár…