Jánisz Varufákisz egykori görög pénzügyminisztert, a Demokrácia Európában Mozgalom 2025 (DiEM25) alapítóját nem engedték be a hétvégén Németországba, sőt még azt is megtiltották, hogy Németországban rendezett politikai videokonferenciákon vegyen részt. Kitiltásával a hatóságok megakadályozták, hogy személyesen mondja el az alábbi beszédét, amelyben emberiességet és igazságosságot követel Palesztinában.
A Tesla grünheidei gyárának bővítéséről tartott szavazáson a lakosság egyértelmű nemet mondott a környezet és a vízbázis tönkretételére, de a tartományi kormány ennek ellenére engedélyezni akarja a gyár területének és kapacitásának óriási környezetpusztítással járó növelését. Az ellenállás fokozódik.
Pilinszky fergeteges hatása akkora volt, hogy marxisták, vulgármaterialiasák sem vonhatták ki magukat a hatása alól. Ám ő az ősanarchisztikus krisztusi szertetetforradalom híve volt (mint anarchista nővere, S. Weil) és maradt – míg a végén halálra nem nevette magát, ahogy illik. Mit üzen ma a Végső Valóságról, misztikáról szeretetről, Róla? Mint a patakom, úgy borít el. Látja Isten, hogy állok a napon.
A „Still We Rise” fesztiválon mondott beszédében Naomi Klein kifejti, hogy a globális politikai osztályok közös szupremacista vízió mögött sorakoznak fel, amikor Izrael bűntetteit védik.
A militáns anarcho-kommunista szervezet a 2022-es orosz invázió kezdete óta szabotálja a vasúti infrastruktúrát Oroszországban és Fehéroroszországban.
„Az Egyesült Államok pénze és India szegénysége tovább olajozza Izrael népirtó háborús gépezetét.” Arundhati Roy indiai író 2024. március 7-én tett nyilatkozata.
Február 25-én Aaron Bushnell felgyújtotta magát a washingtoni izraeli nagykövetség kapujánál, hogy így tiltakozzon a Gázában folyó népirtás ellen. Az ellenséges kritikusok megpróbálták Aaron tettét elmebetegség következményének beállítani. Ezzel szemben Aaron döntése valójában politikai akció volt, amely mélyen gyökerező anarchista meggyőződéséből fakadt.
A népirtás utáni jövőbe tekintve fel kell tennünk a kérdést, hogy az egalitárius eszmék hogyan maradnak fenn egy olyan valóságban, amelyet háború, halál és pusztítás rombol. Nem világos, hogyan képzelhetünk el és teremthetünk olyan jövőt, amely túlléphet a közelmúlt traumáján, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy bár a pusztítás és az erőszak csillapodhat, ha a támadás véget ér, az izraeli elnyomás folytatódni fog.- Jonathan Pollak ( Anarchisták a Fal Ellen) gondolatai a gázai tűzszünetért tett erőfeszítések sikertelenségének kapcsán a CrimethInc. ex-workers collective oldalról.
Még mindig ugyanazokat az 1927-ben először feltett kérdéseket kell megválaszolni, ha a társadalom és tér kapcsolatára kérdezünk rá. Mire használja az ideológia a teret, és mire használ minket benne?
„Az Elmélet pont olyan menekülést jelentett a nyilvánosság elől az értelmiség számára, mint az önsegítő könyvek és a terápia a többség számára. De szemben az önsegítéssel és a terápiával, amelyek sosem tartották magukat többre pszicho-spirituális darwinizmusál, az Elmélet forradalmi locsogásba burkolózott, és politikai mozgalomként tetszelgett.” Carol Lloyd írása.
Charlie és barátja zavaros korban él: a totalitárius Barna Állam kiépülése idején. Nem hősök, nem is gazemberek. Egyszerűen csak nem akarnak belekeveredni, ezért inkább elfordítják a fejüket.
Vajon hová vezethet mindannyiunk sok apró megalkuvása?
Erdei Lilla novellájával indítunk fikciós irodalmi rovatot Láthatatlan városok címmel.
Az autonóm ember – autonóm mivoltából fakadóan – nincs alávetve a mások akaratának. Talán megteszi, ha valaki mást mond neki, de nem azért, mert valaki más mondja, hogy azt tegye. Az autonóm ember a szó politikai értelmében szabad.
Az anarchisták „a szeretet és a szabadság diadalát keresik”. ♥
Az észszerű cselekvés minimuma az, hogy megegyezünk egy közös valóságban: márpedig a tömegtájékoztatás által indukált pánikreakció, valamint az ezzel járó morális ámokfutás jelenleg ezerszer veszélyesebb erre a közös valóságra, mint bármennyi gődényista vagy fényevő együttvéve.
Rosa Luxemburg éles bírálata a burzsoá feminizmusról ma is időszerű. Azt állította, hogy a burzsoá nők – tehát még ha nők is – semmit sem képesek nyújtani az alávetett munkásosztálybeli nőknek. A nemi kérdésnek semmiféle politikai jelentősége sincs, ha nem kapcsolódik az osztálykérdéshez.
A spanyol polgárháborút követően a Szovjetunióban rekedt CNT-tagok és más antifasiszták története. 2. rész
A spanyol polgárháborút követően a Szovjetunióban rekedt CNT-tagok és más antifasiszták története.
A fasiszta politika nem éri be annyival, hogy „ingyenélőként”, „bűnözőként” bélyegzi meg az ellenségnek kikiáltott csoportot, hanem szociálpolitikai eszközökkel is igyekszik a „másikról” alkotott mítoszt valósággá alakítani. Ennek egyik leghatásosabb módja az érintettek megfosztása a munkalehetőségektől.
Te is csak azt akarod, hogy hagyjanak ezzel békén. Én is. Mindannyian.
Válogatás másfél évszázad szerzőinek és művészeinek reflexióiból a fekete lobogóról, a lázadás és tagadás anarchista zászlójáról.
Az egymillió főre duzzadt /r/antiwork fórum tíznapos általános sztrájkot hirdetett meg a Fekete Péntektől kezdődően.
A felkelés története, munkástanácsok, a hadi szerepvállalás kérdése, a „proletariátus viharverte mennyországa”. A 4 részes sorozatunk befejező részét olvashatjátok.
A felkelés története, munkástanácsok, a hadi szerepvállalás kérdése, a „proletariátus viharverte mennyországa”.
Hogyan fordult ki a világ a sarkából 1956-ban? 4 részben közöljük a Mouvement Communiste írását az 1956-os forradalomról.
1956 az egyik legfontosabb mintája a munkás-önigazgatásnak a huszadik század második felében. 4 részben közöljük a Mouvement Communiste írását az 1956-os forradalomról.
Előbb a kapitalista fejlődést figyeltük meg, majd a munkások küzdelmét. Ez hiba. Arra van szükségünk, hogy visszatérjünk az alapokhoz, az alapot pedig a munkásosztály küzdelmei jelentik.
A két munkáspárt szervezeteinek a jelentősége a közelmúltban jóformán a nullára apadt. Ők még mindig komolyan versenyeztek a mandátumokért, holott a reakció pártjai már nyíltan kutyába sem vették a parlamentet.
Az iparilag előállított áru a kapitalizmusban minden, csak nem szűkös, csakis a pénz felől tekintve számít valami szűkösnek, annak értelmében, hogy ki fizetőképes (és ki nem), vagyis nem természeténél fogva adott.
A jövendő társadalom egyéne képes és motivált is arra, hogy kapcsolatrendszerét tudatosan, szándékoltan maga alakítsa. A radikális munkásmozgalom pedagógiai célja tehát értelemszerűen ilyen emberek nevelése.