Az ipari proletariátus az 1970-es évek eleje óta válságban van. Visszatekintve ez egyértelmű. Az, hogy erre a megváltozott helyzetre nem született progresszív válasz, hozzájárult napjaink populizmusának elterjedéséhez is. Ezek nem pusztán akadémiai kérdések, hanem akadémiai és elméleti-politikai kérdések.
Ha Debord volt a forradalmi marxista, aki a művészeten keresztül egyenest az ős-lenini praxisokig nyúlt vissza, Lukács György generációjához szegezve a fiatalabb Lukács Györgyöt, akkor Raoul Vaneigem volt a ’68-as forradalmi kísérlet költője, kinek szavait nemhogy betéve ismerték az akkori lázadók, hanem Párizs falaira és barikádjaira írták fel.
„Nem vághatunk át a falun. Mindenütt rendőrök vannak, ha elkapnak, megvernek, és visszakényszerítenek Törökországba. Meg aztán ott vannak a polgárőrök is. Az »éber szomszédok«. Te is láttad a videót, amit a bátyád küldött Whatsappon: hogyan kapták el az unokatestvéredet a többi szírrel és pakisztánival együtt, hogyan fogták rájuk, hogy ők gyújtották fel az erdőt, hogyan zárták be őket egy ablaktalan furgonba, és hogyan élőzték az egészet a Facebookon.”
A 2023-as evroszi erdőtűz a menekülők szemével.
„Ha tényleg gyűlöljük ezt a rendszert, és valóban meg akarjuk haladni, akkor egyszer és mindenkorra el kell hallgattatnunk az állam szirénénekét, el kell hessegetnünk azt a csábító illúziót, hogy a tőkés parlamentarizmus színháza bármilyen módon hozzájárulhatna a rendszer (s így önmaga) megdöntéséhez.”
Május Tamás „Leesett az állam” című, háromrészes írásának befejező része.
„Akiknél a választási spekuláció során most árfolyamnyereség keletkezett, azok saját élményükként tapasztalhatják meg azt, amit a tőzsde-pszichológia a túlzott önbizalom torzításának nevez. A nyerő szériában lévő spekuláns eufóriába forduló elbizakodottsága abból adódik, hogy az árfolyam-momentum eredményét saját zseniális piaclátásának tulajdonítja, és ezért eltekint a politikai és gazdasági mechanizmusok értő elemzésétől.”
Május Tamás „Leesett az állam” című, háromrészes írásának második részét közöljük.
„Azoknak a társadalmaknak a teljes élete, melyekben a posztmodern termelési mód uralkodik, mint vágyak mérhetetlen felhalmozódása jelenik meg.”
Május Tamás „Leesett az állam” című írását három részben közöljük.
„Amikor azt mondjuk: bért követelünk a házimunkáért, azzal megtesszük az első lépést e munka megtagadása felé, mivel a bér követelése láthatóvá teszi a munkánkat, ami elengedhetetlen feltétele annak, hogy harcot indíthassunk ellene – mind konkrét alakja, a házimunka ellen, mind pedig a női vonásként megjelenő, alattomosabb formája ellen.” A „Bért a házimunkáért” mozgalom gyökereit és céljait összefoglaló 1975-ös kiáltvány a feminizmus második hullámának kiemelkedő hatású írása.
„Szervezni kell, de nem kívülről utasítgatva és beledumálva, hanem az önszerveződést beindítva és belülről segítve. Gramsci nyomán: a dolgozók osztálya szerves-szervező értelmiségén keresztül szervezi meg önmagát.” Éber Márk Áron válasza Csorba Dávid „A hegemónia ideje” című cikkére.
Mit jelent ma hegemóniát építeni Magyarországon? A CEU-n rendezett Éber Márk Áron–Kiss Viktor-vita kapcsán merült fel bennem, hogy fizikai munkásként reflektáljak mindkét pozícióra és úgy általában a baloldal helyzetére – különös tekintettel az életidő és a habitus kérdésére.
A Hágai Csoport Népgyűlésén mondott beszédében Yara Hawari, a Progresszív Internacionálé Tanácsának tagja kifejti, miként szolgál a Gázában zajló népirtás a fegyverek, a felügyeleti technológiák és az elnyomás kísérleti terepeként, előkészítve azok világméretű exportját.
A felszedett macskakövek alatt ott a strand, ahogy az elnöki paloták kertjében is… ideje lenne megmártózni egy valódi forradalomban- Május írása
kép:Marco Gomes, São Paulo, Brazil
David Graeber 2014-es rövid írása számos baloldali felületen és The Guardian hasábjain is megjelent.
Jonathan Crary írása arról, hogy mit jelent a technológia a késő-kapitalizmusban
Az anarchista és tekintélyellenes mozgalom számos képviselője, kollektívája, kezdeményezése gyűlt össze ismét a 14. Balkáni Anarchista Könyvvásárra ( Balkan Anarchist Bookfair) Kolozsváron 2022 június 24. és 26. között.
A száz éve született Pier Paolo Pasolini „Salo avagy Sodoma százhúsz napja” (1975) című művének kizökkentő ereje évtizedek alatt sem kopott meg.
Ez az Anarchist Studies blogról átvett interjú David Graeber egyik utolsó interjúja váratlanul bekövetkezett korai halála előtt. Az interjút két részben közöljük. (2.rész)
Ez az Anarchist Studies blogról átvett interjú David Graeber egyik utolsó interjúja váratlanul bekövetkezett korai halála előtt. Az interjút két részben közöljük.
A társadalmi küzdelmek kilátásai Ukrajnában, Fehéroroszországban és Oroszországban. A Crimethic. írása orosz, fehérorosz és ukrán anarchisták beszámolói alapján, a társadalmi mozgalmak lehetséges alakulásáról a háború utáni Kelet-Európában.
„Jön a komolykodó és hivatalos behívó, a vészjósló kivégzés, aztán az ünnepélyes-áhítatos nagy Amnesztia… Egy újabb bürokratikus kör, hogy hálálkodhassunk a szaros életünkért”
Az első világháború kitörése után a nemzetközi munkásmozgalom már nem csak az állampárti és államellenes irányzatok mentén lett megosztott; immár morális dilemma elé állította a történelem addigi legnagyobb háborúja is.
A „kisebbik rossz elve” mentén gondolkodók a háborús felek valamelyike mellett tették le a voksukat, feladva többek között az internacionalizmus alapelvét is, ez alól nem voltak kivételek az anarchisták sem. Errico Malatesta ekkor fogalmazta meg a most közölt írását.
1920-ra Benjamin proto-marxista és forradalmi politikai radikalizmus irányába fordult. Híres 1921-es esszéje „Az erőszak kritikájáról” tanúskodik e fordulatról gondolkodásmódjában.
A Públicónak adott interjújában a madridi politológus olyan témákat érint, mint az ökofasizmus, a rohanás kultúrája, valamint az önszerveződő és antipatriarchális válaszok szükségessége a klímaváltozásra.
Egy anarchista számára az állam bűnszervezet, amely mérhetetlenül több kárt okoz, mint amennyi jót. Így kivált érdekes az első anarchista titkosszolgálat története.
A Staten Island-i Amazon raktár alkalmazottai a legnagyobb dolgozói győzelmet aratták 1930-óta az Egyesült Államokban. A világ egyik legnagyobb cégét kényszerítették a dolgozói érdekképviselet megalakításának elfogadására. A Munkaügyi Felügyeleti Tábla által hitelesített szavazáson a dolgozók 55% támogatta a szakszervezet megalakulását. Ez a beszélgetés betekintést nyújt a színfalak mögé. Eric Blanc interjúja Angelika Maldonadoval.
A tőkés társadalomban a munka az oka minden szellemi degenerálódásnak, minden szervi elkorcsosulásnak.
Egy németes műveltségű minisztériumi könyvtáros útja a gnosztikus filozófiától az ideális anarchizmusig Krisztus tanításait követve.
Bozóki András és Sükösd Miklós dolgozata a magyar anarchizmus kiemelkedő szellemű gondolkodójáról.
Az elit „megoldása” a klímaválságra: a lakóhelyüket elhagyni kényszerülők kizsákmányolható migráns munkaerővé alakítása. Valódi internacionalista alternatívára van szükségünk.
Orcsik Roland regényrészletével folytatjuk az irodalmi sorozatunkat.
A szocializmusnak és anarchizmusnak csak egy útja lehet. Az anarchizmus nélkül való szocializmus – ha lehetséges volna – az emberiségnek talán a mostaninál még reménytelenebb rabszolgaságát, az isten kegyelméből való hivatalnokuralmat jelentené.
Aki anélkül gyakorol kritikát, hogy rendelkezne a véleményérvényesítés hatalmával, és betagozódna a nyilvános hierarchiába, annak hallgatnia kell.
