Bér a házimunka ellenében

„Amikor azt mondjuk: bért követelünk a házimunkáért, azzal megtesszük az első lépést e munka megtagadása felé, mivel a bér követelése láthatóvá teszi a munkánkat, ami elengedhetetlen feltétele annak, hogy harcot indíthassunk ellene – mind konkrét alakja, a házimunka ellen, mind pedig a női vonásként megjelenő, alattomosabb formája ellen.” A „Bért a házimunkáért” mozgalom gyökereit és céljait összefoglaló 1975-ös kiáltvány a feminizmus második hullámának kiemelkedő hatású írása.

Szervezés és önszerveződés

„Szervezni kell, de nem kívülről utasítgatva és beledumálva, hanem az önszerveződést beindítva és belülről segítve. Gramsci nyomán: a dolgozók osztálya szerves-szervező értelmiségén keresztül szervezi meg önmagát.” Éber Márk Áron válasza Csorba Dávid „A hegemónia ideje” című cikkére.

A hegemónia ideje

Mit jelent ma hegemóniát építeni Magyarországon? A CEU-n rendezett Éber Márk Áron–Kiss Viktor-vita kapcsán merült fel bennem, hogy fizikai munkásként reflektáljak mindkét pozícióra és úgy általában a baloldal helyzetére – különös tekintettel az életidő és a habitus kérdésére.

Ahol a nép uralkodik, s a kormány engedelmeskedik

„Az elmúlt 32 évben kiépített autonóm régiók egalitárius és deliberatív alapokon szerveződnek, nincs klasszikus értelemben vett fejhatalom, ehelyett közvetlen demokrácia működik.” Kovács Gergely írása az állam nélküli hatalomszervezés zapatista tapasztalatairól a dél-mexikói Chiapasban.

Telepes gyarmatosítás és az etnikai tisztogatás kezdetei Palesztinában

Ilan Pappe hamarosan magyarul is megjelenő könyve a telepes gyarmatosítást és az etnikai tisztogatást középpontba állítva vizsgálja a 19. század vége óta tartó izraeli–palesztin konfliktust.
„Patrick Wolfe ausztrál tudós a telepesek őslakosokkal szembeni hozzáállását »a felszámolás logikájaként« jellemezte. Úgy érvelt: mindaddig, amíg a felszámolás mindenre kiterjedően meg nem valósul, a telepes gyarmatosító projekt annak beteljesítésére fog törekedni.”

A (poszt)fasizmus alternatívái

Amióta a képviseleti rendszer a világ nagyobb részében parlamentáris, nem monarchikus keretek között folyik, soha nem keletkezett ebből népuralom. Minden más állítás: tévtan.

Guy Debord és Gil J. Wolman : Az eltérítés módjai

Debord és Wolman 1952-ben szakadt el Isidore Isou lettrista avantgárd csoportjától, és megalapították (a hozzájuk csatlakozókkal együtt) a Lettrista Internacionálét. A későbbi Szituacionista Internaciálé gyakorlatát alkotó egyes elemek és fogalmak már itt megjelentek. Ilyen volt például az eltérítés és a dérive gyakorlata, de a pszichogeográfia és egy „új urbanizmus” iránti érdeklődés már ebben a szervezetben is megfogalmazódott.

Franck Pavloff: Barna hajnal

Charlie és barátja zavaros korban él: a totalitárius Barna Állam kiépülése idején. Nem hősök, nem is gazemberek. Egyszerűen csak nem akarnak belekeveredni, ezért inkább elfordítják a fejüket.
Vajon hová vezethet mindannyiunk sok apró megalkuvása?

Figyeld a csendet, hallgass: előszó egy vallásháborúhoz

Az észszerű cselekvés minimuma az, hogy megegyezünk egy közös valóságban: márpedig a tömegtájékoztatás által indukált pánikreakció, valamint az ezzel járó morális ámokfutás jelenleg ezerszer veszélyesebb erre a közös valóságra, mint bármennyi gődényista vagy fényevő együttvéve.

Ankica Čakardić: Rosa Luxemburg a feminizmus velejére tapintott

Rosa Luxemburg éles bírálata a burzsoá feminizmusról ma is időszerű. Azt állította, hogy a burzsoá nők – tehát még ha nők is – semmit sem képesek nyújtani az alávetett munkásosztálybeli nőknek. A nemi kérdésnek semmiféle politikai jelentősége sincs, ha nem kapcsolódik az osztálykérdéshez.

Jason Stanley: Arbeit macht frei

A fasiszta politika nem éri be annyival, hogy „ingyenélőként”, „bűnözőként” bélyegzi meg az ellenségnek kikiáltott csoportot, hanem szociálpolitikai eszközökkel is igyekszik a „másikról” alkotott mítoszt valósággá alakítani. Ennek egyik leghatásosabb módja az érintettek megfosztása a munkalehetőségektől.

Mario Tronti: Lenin Angliában

Előbb a kapitalista fejlődést figyeltük meg, majd a munkások küzdelmét. Ez hiba. Arra van szükségünk, hogy visszatérjünk az alapokhoz, az alapot pedig a munkásosztály küzdelmei jelentik.

Kassák Lajos: Napjaink átértékelése

A két munkáspárt szervezeteinek a jelentősége a közelmúltban jóformán a nullára apadt. Ők még mindig komolyan versenyeztek a mandátumokért, holott a reakció pártjai már nyíltan kutyába sem vették a parlamentet.