„Ha tényleg gyűlöljük ezt a rendszert, és valóban meg akarjuk haladni, akkor egyszer és mindenkorra el kell hallgattatnunk az állam szirénénekét, el kell hessegetnünk azt a csábító illúziót, hogy a tőkés parlamentarizmus színháza bármilyen módon hozzájárulhatna a rendszer (s így önmaga) megdöntéséhez.”
Május Tamás „Leesett az állam” című, háromrészes írásának befejező része.
„Akiknél a választási spekuláció során most árfolyamnyereség keletkezett, azok saját élményükként tapasztalhatják meg azt, amit a tőzsde-pszichológia a túlzott önbizalom torzításának nevez. A nyerő szériában lévő spekuláns eufóriába forduló elbizakodottsága abból adódik, hogy az árfolyam-momentum eredményét saját zseniális piaclátásának tulajdonítja, és ezért eltekint a politikai és gazdasági mechanizmusok értő elemzésétől.”
Május Tamás „Leesett az állam” című, háromrészes írásának második részét közöljük.
„Azoknak a társadalmaknak a teljes élete, melyekben a posztmodern termelési mód uralkodik, mint vágyak mérhetetlen felhalmozódása jelenik meg.”
Május Tamás „Leesett az állam” című írását három részben közöljük.
„Amikor azt mondjuk: bért követelünk a házimunkáért, azzal megtesszük az első lépést e munka megtagadása felé, mivel a bér követelése láthatóvá teszi a munkánkat, ami elengedhetetlen feltétele annak, hogy harcot indíthassunk ellene – mind konkrét alakja, a házimunka ellen, mind pedig a női vonásként megjelenő, alattomosabb formája ellen.” A „Bért a házimunkáért” mozgalom gyökereit és céljait összefoglaló 1975-ös kiáltvány a feminizmus második hullámának kiemelkedő hatású írása.
„Szervezni kell, de nem kívülről utasítgatva és beledumálva, hanem az önszerveződést beindítva és belülről segítve. Gramsci nyomán: a dolgozók osztálya szerves-szervező értelmiségén keresztül szervezi meg önmagát.” Éber Márk Áron válasza Csorba Dávid „A hegemónia ideje” című cikkére.
Mit jelent ma hegemóniát építeni Magyarországon? A CEU-n rendezett Éber Márk Áron–Kiss Viktor-vita kapcsán merült fel bennem, hogy fizikai munkásként reflektáljak mindkét pozícióra és úgy általában a baloldal helyzetére – különös tekintettel az életidő és a habitus kérdésére.
A Hágai Csoport Népgyűlésén mondott beszédében Yara Hawari, a Progresszív Internacionálé Tanácsának tagja kifejti, miként szolgál a Gázában zajló népirtás a fegyverek, a felügyeleti technológiák és az elnyomás kísérleti terepeként, előkészítve azok világméretű exportját.
„Az elmúlt 32 évben kiépített autonóm régiók egalitárius és deliberatív alapokon szerveződnek, nincs klasszikus értelemben vett fejhatalom, ehelyett közvetlen demokrácia működik.” Kovács Gergely írása az állam nélküli hatalomszervezés zapatista tapasztalatairól a dél-mexikói Chiapasban.
Végre eljött az, amire oly sokan vártunk: megbukott Orbán Viktor galád rendszere.
Ám az első éjszaka eufóriája után velünk marad a kérdés, hogy és tulajdonképpen most mi lesz?
A B’Tselem pontos meglátása szerint az izraeli fogvatartó intézmények kínzótáborokká alakultak át. Így állítható az államgépezet egy teljes népesség dehumanizálásának szolgálatába.
Előbb a kapitalista fejlődést figyeltük meg, majd a munkások küzdelmét. Ez hiba. Arra van szükségünk, hogy visszatérjünk az alapokhoz, az alapot pedig a munkásosztály küzdelmei jelentik.
A két munkáspárt szervezeteinek a jelentősége a közelmúltban jóformán a nullára apadt. Ők még mindig komolyan versenyeztek a mandátumokért, holott a reakció pártjai már nyíltan kutyába sem vették a parlamentet.
Az iparilag előállított áru a kapitalizmusban minden, csak nem szűkös, csakis a pénz felől tekintve számít valami szűkösnek, annak értelmében, hogy ki fizetőképes (és ki nem), vagyis nem természeténél fogva adott.
A jövendő társadalom egyéne képes és motivált is arra, hogy kapcsolatrendszerét tudatosan, szándékoltan maga alakítsa. A radikális munkásmozgalom pedagógiai célja tehát értelemszerűen ilyen emberek nevelése.
A libertariánus szocializmus a szocialista alapelvek legátfogóbb és legkövetkezetesebb megtestesítője. Ne félj! A szabadság lehetséges. Ennek felismerése a társadalmi forradalom első lépése.
A reklám törpöket csinál belőlünk, a hatalom törpként kezel minket, önmagunkhoz is egyre inkább törpként viszonyulunk. A társadalom talán visszafordíthatatlan törpösödése zajlik a szemünk előtt.
Poliamoria és olajon sütött tape. A Tett zenei ajánlója. Sixfeet válogatása.
Fiatal és öreg punkok, dobjátok el a fánkot! A Tett zenei ajánlója. Nefelejcs Gergő válogat!
Trubadúrok, punkok és rockerek, ide gyűljetek! A Tett zenei ajánlója. Kovács János válogat!
Ahogy a gyökeres változtatás igénye egyre inkább teret nyer, úgy lesz egyre aktuálisabb a legnagyobb forradalom örök szimbóluma: a Nagy Francia Forradalom.
A rasszizmus nem javítandó hibája ennek a rendszernek, hanem a lényege. Mondhatni, az üzemanyaga.
A legtöbb érdekes szöveg üzenet a palackban, régmúlt korok embereitől, rejtvények és talányok, amelyek megfejtésre vágynak, vagy pallók, ahonnan tovább lehet ugrani.
Számunkra a spanyol polgárháború nem pusztán és nem elsősorban „polgárháborút” vagy „antifasiszta ellenállást” jelent, hanem a 20. századi európai történelem egyik leginspirálóbb forradalmi kísérletét.
Benjamin mindig is üdvözölt mindent, ami hasonlított a világi fölszabadulásra.
A Tett szerkesztősége sorozatban részleteket közöl a 4 ezer oldalas Anarchista GYIK-ből. A harmadik részből kiderül, hogy miért érdemes támogatni a közvetlen demokráciát.
Komor Zoltánt külön nem mutatjuk be. Minek is? Hiszen van róla Wikipédia-szócikk és van saját fb-oldala, interjúi. Mindenesetre e cikkel elindul a megújult Tett művészeti rovata.
Walter Benjamin marxizmusa sokban táplálkozik az anarchizmushoz és szürrealizmushoz való ifjúkori kötődéséből, állítja Michael Löwy marxista szociológus és filozófus.
Kik laknak benne? Minek költöztek oda? S mit tesz vele a fasizmus? Minderre választ ad hírneves szerzőnk, Lukács György.
A mozgalmi esztétika a létező, a valóságos mozgalomnak van címezve, nem a nagyvilágnak, nem az utókornak, nem a szocializmus polgári vagy más kritikusainak, nem az úgynevezett nagyközönségnek. De mi marad ebből érvényes, ha maga a mozgalom eltűnt?
Lukács révén vált Marx ismét filozófussá, és a Lukács által felkínált forma révén kerültek be Marx eszméi a német filozófiába. Ám Marx filozófiaivá tétele kiiktatott mindennemű tartalmat.