Leesett az állam – Droppolt a rezsim – 3. rész

„Ha tényleg gyűlöljük ezt a rendszert, és valóban meg akarjuk haladni, akkor egyszer és mindenkorra el kell hallgattatnunk az állam szirénénekét, el kell hessegetnünk azt a csábító illúziót, hogy a tőkés parlamentarizmus színháza bármilyen módon hozzájárulhatna a rendszer (s így önmaga) megdöntéséhez.”
Május Tamás „Leesett az állam” című, háromrészes írásának befejező része.

Leesett az állam – Droppolt a rezsim – 2. rész

„Akiknél a választási spekuláció során most árfolyamnyereség keletkezett, azok saját élményükként tapasztalhatják meg azt, amit a tőzsde-pszichológia a túlzott önbizalom torzításának nevez. A nyerő szériában lévő spekuláns eufóriába forduló elbizakodottsága abból adódik, hogy az árfolyam-momentum eredményét saját zseniális piaclátásának tulajdonítja, és ezért eltekint a politikai és gazdasági mechanizmusok értő elemzésétől.”
Május Tamás „Leesett az állam” című, háromrészes írásának második részét közöljük.

Leesett az állam – Droppolt a rezsim – 1. rész

„Azoknak a társadalmaknak a teljes élete, melyekben a posztmodern termelési mód uralkodik, mint vágyak mérhetetlen felhalmozódása jelenik meg.”
Május Tamás „Leesett az állam” című írását három részben közöljük.

Bér a házimunka ellenében

„Amikor azt mondjuk: bért követelünk a házimunkáért, azzal megtesszük az első lépést e munka megtagadása felé, mivel a bér követelése láthatóvá teszi a munkánkat, ami elengedhetetlen feltétele annak, hogy harcot indíthassunk ellene – mind konkrét alakja, a házimunka ellen, mind pedig a női vonásként megjelenő, alattomosabb formája ellen.” A „Bért a házimunkáért” mozgalom gyökereit és céljait összefoglaló 1975-ös kiáltvány a feminizmus második hullámának kiemelkedő hatású írása.

Szervezés és önszerveződés

„Szervezni kell, de nem kívülről utasítgatva és beledumálva, hanem az önszerveződést beindítva és belülről segítve. Gramsci nyomán: a dolgozók osztálya szerves-szervező értelmiségén keresztül szervezi meg önmagát.” Éber Márk Áron válasza Csorba Dávid „A hegemónia ideje” című cikkére.

A hegemónia ideje

Mit jelent ma hegemóniát építeni Magyarországon? A CEU-n rendezett Éber Márk Áron–Kiss Viktor-vita kapcsán merült fel bennem, hogy fizikai munkásként reflektáljak mindkét pozícióra és úgy általában a baloldal helyzetére – különös tekintettel az életidő és a habitus kérdésére.

Ahol a nép uralkodik, s a kormány engedelmeskedik

„Az elmúlt 32 évben kiépített autonóm régiók egalitárius és deliberatív alapokon szerveződnek, nincs klasszikus értelemben vett fejhatalom, ehelyett közvetlen demokrácia működik.” Kovács Gergely írása az állam nélküli hatalomszervezés zapatista tapasztalatairól a dél-mexikói Chiapasban.

Mario Tronti: Lenin Angliában

Előbb a kapitalista fejlődést figyeltük meg, majd a munkások küzdelmét. Ez hiba. Arra van szükségünk, hogy visszatérjünk az alapokhoz, az alapot pedig a munkásosztály küzdelmei jelentik.

Kassák Lajos: Napjaink átértékelése

A két munkáspárt szervezeteinek a jelentősége a közelmúltban jóformán a nullára apadt. Ők még mindig komolyan versenyeztek a mandátumokért, holott a reakció pártjai már nyíltan kutyába sem vették a parlamentet.

Radikális munkásmozgalom és oktatás

A jövendő társadalom egyéne képes és motivált is arra, hogy kapcsolatrendszerét tudatosan, szándékoltan maga alakítsa. A radikális munkásmozgalom pedagógiai célja tehát értelemszerűen ilyen emberek nevelése.

U mint Utópia

A reklám törpöket csinál belőlünk, a hatalom törpként kezel minket, önmagunkhoz is egyre inkább törpként viszonyulunk. A társadalom talán visszafordíthatatlan törpösödése zajlik a szemünk előtt.

Igaz dalok

Trubadúrok, punkok és rockerek, ide gyűljetek! A Tett zenei ajánlója. Kovács János válogat!

Jakobinusok és bolsevikok

Ahogy a gyökeres változtatás igénye egyre inkább teret nyer, úgy lesz egyre aktuálisabb a legnagyobb forradalom örök szimbóluma: a Nagy Francia Forradalom.

Az ifjú Benjamin

Walter Benjamin marxizmusa sokban táplálkozik az anarchizmushoz és szürrealizmushoz való ifjúkori kötődéséből, állítja Michael Löwy marxista szociológus és filozófus.

Borbély András: „Előre költők, proletárok!”

A mozgalmi esztétika a létező, a valóságos mozgalomnak van címezve, nem a nagyvilágnak, nem az utókornak, nem a szocializmus polgári vagy más kritikusainak, nem az úgynevezett nagyközönségnek. De mi marad ebből érvényes, ha maga a mozgalom eltűnt?