Sokan a nőnap depolitizált verziójával nőttünk fel, amely során a boltoktól kezdve az iskolákon át a heteroszexuális párkapcsolatokig a nők csak virágot és elismerő – vagy lekezelő – vállveregetést kapnak férfi társaiktól. Azonban a nőnap története a kezdetektől fogva a női emancipációért folytatott feminista küzdelem története. 

A Nemzetközi Nőnap eredete az 1909-es New York-i megmozdulásig nyúlik vissza, amelyet az Amerikai Szocialista Párt szervezett. A nők ekkor nemcsak a polgári jogaikért küzdöttek: a szavazati jog egyenlősége mellett, jobb munkakörülményekért is harcoltak. Néhány évvel később, a Nemzetközi Szocialista Nők Konferenciáján megszületett a nemzetközi nőnap gondolata, amely a nők egyenjogúságáért és munkakörülményeik javításáért folytatott küzdelem szimbólumává vált. 1917 március 8-án Petrográdban a textilipari munkásnők sztrájkba léptek, magukkal ragadva férfi kollégáikat és családtagjaikat is. Több mint 90 000 ember vonult utcára, kenyeret, valamint a háború végét és az elnyomás megszüntetését követelve. Ez a megmozdulás indította el az orosz forradalmat, és ennek emlékére lett március 8-a a világ minden táján ünnepelt nemzetközi nőnap.

A huszadik század második felére egyértelművé vált, hogy a gyarmatosítás, rabszolgaság és az intézményesült rasszizmus hatására alsóbbrendűként kezelt embereknek korábban nem volt helye a nemzetközi nőnapban. Az antirasszista és dekolonizáló mozgalmak feministái azóta harcolnak azért, hogy a feminista emancipációért folytatott küzdelemnek szerves része legyen a rasszizmus, a gyarmati múlt és a gazdasági igazságtalanságok elleni harc is. Az utóbbi évtizedekben pedig a transz és queer mozgalmak is aktívan küzdenek azért, hogy valódi helyet kapjanak a nemzetközi nőnap mozgalmában, követelve, hogy küzdelmük a feminista mozgalmak része lehessen.

A nemzetközi nőnap a munkásmozgalmi eredete miatt a kezdetektől fogva antikapitalista és internacionalista.

A nemzetközi nőnap antirasszista.

A nemzetközi nőnap a transznemű emberek napja is.

Ezért is fordítottuk le Angela Davis 2017-es nőnapi beszédét.

Az egyesült államokbeli antirasszista, internacionalista feminizmus egyik meghatározó figurájának nyolc évvel ezelőtti szavai ma talán még érvényesebbek, mint mikor elhangzottak.

A kapitalizmus jelenlegi válságában egyre inkább az etnonacionalista fasizmus a politikai mainstream, aminek egyik központi eleme a konzervatív nemi szerepek és ezzel párhuzamosan a patriarchális erőszak megerősödése. Bár Angela Davis szavai bizonyos szempontból az Egyesült Államok kontextusára vonatkoznak, nagyon sok mindent tanulhatunk belőlük a magyar politikai mozgalmakban. Többek között azt, hogy az elnyomás különböző formáinak elismerése és vizsgálata a mozgalmiság szükségszerű része és ez nem feltétlenül áll szemben antikapitalista meggyőződésekkel. A rasszizmus – különösen a romaellenes rasszizmus – és a transz emberek dehumanizálása a társadalom és ezzel párhuzamosan a politikai mozgalmak szempontjából olyan kérdéseket vet fel, amelyekkel muszáj szembe nézni. Talán a legfontosabb tanulság annak a tudatosítása, hogy felelősek vagyunk magunkért és másokért, a kollektív cselekvésnek pedig felforgató ereje van.

Feminista Akció

„Történelmünk egy kihívásokkal teli pillanatában emlékezzünk arra, hogy mi, nők, transznemű emberek, férfiak és fiatalok százezrei, milliói, akik itt vagyunk a nők felvonulásán, a változás hatalmas erejét képviseljük. Mi vagyunk azok, akik arra hivatottak, hogy megakadályozzuk a rasszizmus és a hetero-patriarchátus haldokló kultúráinak újbóli felemelkedését.

Elismerjük, hogy a történelmet kollektíven alakítjuk és hogy a történelmet nem lehet egyszerűen kitörölni, mint egy weboldalt. Ma délután az őslakosok földjén gyűlünk össze, és követjük a példájukat abban, ahogy a tömeges népirtó erőszak ellenére sem adták fel soha a földért, vízért, kultúráért és a népükért folytatott harcot. Ma Standing Rock sziú törzse előtt is tisztelgünk.

A feketék szabadságért vívott küzdelmét, amely az ország történelmét alapjaiban formálta, nem lehet egy kézmozdulattal eltörölni. Nem feledtethetik el velünk, hogy a feketék élete igenis számít. Az Egyesült Államok rabszolgaságra és a gyarmatosításra épül. Akár akarjuk, akár nem, az Egyesült Államok története maga a bevándorlás és rabszolgaság története. Az idegengyűlölet terjesztése, gyilkossággal és nemi erőszakkal való vádaskodás és falak építése nem fogja eltörölni a történelmet.

Egyetlen ember sem illegális.

A bolygó megmentéséért, az éghajlatváltozás megállításáért, a víz hozzáférhetőségének biztosításáért folytatott küzdelem a Standing Rock sziú földjeitől a michigani Flinten  és Ciszjordánián át Gázáig, a harc a növény-, és állatvilágunk megmentéséért, a levegő megmentéséért – ezek a kiindulópontjai a társadalmi igazságosságért folytatott küzdelemnek.

A mai női felvonulás a feminizmus ígéretét hirdeti az állami erőszak romboló hatalmával szemben: egy inkluzív és interszekcionális feminizmusét, amely arra szólít fel minket, hogy csatlakozzunk a rasszizmussal, az iszlamofóbiával, az antiszemitizmussal, a nőgyűlölettel és a kapitalista kizsákmányolással szembeni ellenálláshoz.

Igen, üdvözletünket küldjük a „Fight for $15!” mozgalomnak! Elkötelezzük magunkat a kollektív ellenállás mellett! Ellenállás a jelzáloghitelekből nyerészkedő milliárdosokkal és a dzsentrifikálókkal szemben! Ellenállás az egészségügy privatizálóival szemben! Ellenállás a muszlimok és bevándorlók elleni támadásokkal szemben! Ellenállás a fogyatékkal élő emberek elleni támadásokkal szemben! Ellenállás az állami erőszakkal szemben, amelyet a rendőrség és a börtönipari komplexum követ el! Ellenállás az intézményes és párkapcsolati erőszakkal szemben, különösen azzal szemben, amit a színes bőrű, transznemű nők ellen követnek el!

A nők jogai emberi jogok, amelyek az egész bolygóra vonatkoznak. Ezért mondjuk, hogy szabadságot és igazságot Palesztinának! Ünnepeljük Chelsea Manning közelgő szabadon bocsátását! És ünnepeljük Oscar López Riverát! De mondjuk azt is, hogy szabadságot Leonard Peltier-nek! Szabadságot Mumia Abu-Jamalnak! Szabadságot Assata Shakurnak!

Az elkövetkező hónapokban és években az lesz a feladatunk, hogy egyre keményebben lépjünk fel a társadalmi igazságosságért és még elszántabban védjük a kiszolgáltatott csoportokat. Azok, akik továbbra is a fehér férfi hetero-patriarchátus felsőbbrendűségét védelmezik, jobb, ha vigyáznak.

A Trump-kormányzat elkövetkező 1459 napja az ellenállás 1459 napja lesz, ellenállás a terepen: ellenállás az osztálytermekben, ellenállás a munkahelyen, ellenállás a képzőművészetben és a zenében.

Ez még csak a kezdet! Az utánozhatatlan Ella Baker szavaival élve: »Mi, akik hiszünk a szabadságban, nem nyugodhatunk, amíg az el nem jön.« Köszönöm.”

fordítás: Feminista Akció