Évek óta kérik a közszolgálati dolgozók a bérrendezést, jogosan. Évek óta jelzik a kormánynak, hogy tarthatatlan, hogy vannak olyan dolgozók, szám szerint 200 ezren, akiknek 10 éve nem emelkedett a fizetése, miközben az ország vezetőinek fizetése folyamatosan növekszik és az adófizetők pénzét látványos, ám fölösleges beruházásokon keresztül alakítja magánvagyonná egy jól körülhatárolható kör. A helyzet ráadásul nemcsak a dolgozók miatt kritikus, ugyanis az alulfizetett pozíciókat egyre nehezebb feltölteni, ami olyan szintű munkaerő hiányhoz vezetett, hogy a választások megtartása is akadályokba ütközik.
Ilyen körülmények között, a többszöri vészjelzés és az elmúlt években lezajlott sztrájkok után, a kormány azon reakciója, ami szerint egyszerű kormányellenes akcióról van szó, több mint vérlázító. Megtanulhattuk már, hogy az állampárt számára minden kérés, minden követelés támadással ér fel, tőlük kapni ugyanis kegy, ami csak a megfelelő embereknek jár. Úgy tűnik, hogy a közszolgák nem tartoznak a megfelelő emberek közé.
Ebben persze semmi meglepő nincs, eddig is láttuk, hogy a kormány semmibe veszi az embereket. Lázár minisztériumában elvárás, a napi tíz óra munka, a sztrájktörvény kiherélve, a tömegközlekedésben dolgozók lepattintva, az egészségügyi dolgozók átverve és túlhajszolva — a végtelenségig lehetne sorolni, hogy hogyan alázzák meg a keményen dolgozó kisembereket (milyen érdekes, hogy két évvel ezelőtti kamuszlogenből mára már semmi sem maradt).
A nyomásgyakorlás az elmúlt évek tapasztalatai alapján akár értelmetlennek is tűnhet. A kormány tudomást sem hajlandó venni a problémáról és úgy tűnik, ezt a választás évében is fenntartja, annak ellenére, hogy akár kampányfogásként is használhatná a béremelést. Hogy erre nincs szüksége, az érthető: komolyan vehető ellenzék hiányában nincs, aki profitáljon a jogosan felgyűlt indulatokból. Ennek ellenére minden olyan megmozdulást támogatnunk kell, melynek célja egy igazságosabb, emberhez méltóbb társadalom elérése, legyen ez akár a közszolgák sztrájkja, akár a diákok tüntetése.
2018 Magyarországán csak úgy lehet elképzelni pozitív változást, hogy az emberek kiállnak magukért és egymásért. A kormánytól nem lehet semmit jót sem várni, az ellenzék pedig már majdnem megszűnt létezni, így már csak mi, emberek maradtunk. Rajtunk múlik, hogy meddig mehet tovább a szabadrablás és a kizsákmányolás.
