Miért olvassunk még mindig Lukácsot? A „filozófiai” kérdések helye a marxizmusban – 3. rész

„A polgári korszakból eredő forradalom… az ipari forradalomban és a társadalom proletarizálódásában új problémákhoz vezetett: a „polgári jogot” az emancipáció helyett az uralkodás egy formájává torzította, és a demokráciának a bonapartista állam általi eltorzításában fejeződött ki. Ez a forradalom, amelyet a marxizmus felismert ugyan a tizenkilencedik században, a huszadikban elbukott – s ennyiben még mindig feladatot róhat ránk.” Chris Cutrone írásának befejező része.

Benjamin terei

Még mindig ugyanazokat az 1927-ben először feltett kérdéseket kell megválaszolni, ha a társadalom és tér kapcsolatára kérdezünk rá. Mire használja az ideológia a teret, és mire használ minket benne?

Rosa Luxemburg: Tömegsztrájk

Az Open Books kiadó Bázis Könyvek sorozatában Csordás Gábor új fordításában jelent meg Rosa Luxemburg klasszikus műve, a Tömegsztrájk. Feczku Viktor ajánlója.

Az ifjú Benjamin

Walter Benjamin marxizmusa sokban táplálkozik az anarchizmushoz és szürrealizmushoz való ifjúkori kötődéséből, állítja Michael Löwy marxista szociológus és filozófus.

Borbély András: „Előre költők, proletárok!”

A mozgalmi esztétika a létező, a valóságos mozgalomnak van címezve, nem a nagyvilágnak, nem az utókornak, nem a szocializmus polgári vagy más kritikusainak, nem az úgynevezett nagyközönségnek. De mi marad ebből érvényes, ha maga a mozgalom eltűnt?