Benjamin terei
Még mindig ugyanazokat az 1927-ben először feltett kérdéseket kell megválaszolni, ha a társadalom és tér kapcsolatára kérdezünk rá. Mire használja az ideológia a teret, és mire használ minket benne?
Még mindig ugyanazokat az 1927-ben először feltett kérdéseket kell megválaszolni, ha a társadalom és tér kapcsolatára kérdezünk rá. Mire használja az ideológia a teret, és mire használ minket benne?
Az Open Books kiadó Bázis Könyvek sorozatában Csordás Gábor új fordításában jelent meg Rosa Luxemburg klasszikus műve, a Tömegsztrájk. Feczku Viktor ajánlója.
1920-ra Benjamin proto-marxista és forradalmi politikai radikalizmus irányába fordult. Híres 1921-es esszéje „Az erőszak kritikájáról” tanúskodik e fordulatról gondolkodásmódjában.
Walter Benjamin marxizmusa sokban táplálkozik az anarchizmushoz és szürrealizmushoz való ifjúkori kötődéséből, állítja Michael Löwy marxista szociológus és filozófus.
Kik laknak benne? Minek költöztek oda? S mit tesz vele a fasizmus? Minderre választ ad hírneves szerzőnk, Lukács György.
A mozgalmi esztétika a létező, a valóságos mozgalomnak van címezve, nem a nagyvilágnak, nem az utókornak, nem a szocializmus polgári vagy más kritikusainak, nem az úgynevezett nagyközönségnek. De mi marad ebből érvényes, ha maga a mozgalom eltűnt?