„Olvassatok és szabaduljatok föl!” Zinn, Guérin, Seidman. Losoncz Márk recenziósorozata
Losoncz Márk recenciósorozata első részében Howard Zinn, Daniel Guérin és Michael Seidman magyarul nemrég megjelent műveit tekinti át.
Losoncz Márk recenciósorozata első részében Howard Zinn, Daniel Guérin és Michael Seidman magyarul nemrég megjelent műveit tekinti át.
Pilinszky fergeteges hatása akkora volt, hogy marxisták, vulgármaterialiasák sem vonhatták ki magukat a hatása alól. Ám ő az ősanarchisztikus krisztusi szertetetforradalom híve volt (mint anarchista nővere, S. Weil) és maradt – míg a végén halálra nem nevette magát, ahogy illik. Mit üzen ma a Végső Valóságról, misztikáról szeretetről, Róla? Mint a patakom, úgy borít el. Látja Isten, hogy állok a napon.
Létállapotunk lett a válság, a bizonytalanság, a kiszámíthatatlanság. Apokaliptikus hangnem van eluralkodóban: valószínűbbnek tetszik az ökológiai vég vagy a megsemmisítő világháború, mint a fennmaradásunk. Ugyanakkor az emberiség mintha a civilizáción túllépő ugrásra készülne. Közös nevezőre hozhatók az alternatív törekvések?
Mit gondolnak az anarchisták a büntetés-végrehajtásról? Losoncz Márk, a Híd 2022/9. számában megjelent, fordítói gondolatai, a börtönt megjárt anarchista, Aleksa Nešić Börtönben voltam című könyve kapcsán börötnökről, bűnökről és büntetésről. Aleksa könyvének egy részletét hamarosan közöljük.
Lukács révén vált Marx ismét filozófussá, és a Lukács által felkínált forma révén kerültek be Marx eszméi a német filozófiába. Ám Marx filozófiaivá tétele kiiktatott mindennemű tartalmat.
Michael Heinrich matematikus és politikatudós beszél arról, hogy a ma létező kapitalizmus értelmezhető-e Marx meglátásai alapján, szól Marx „eurocentrikus” nézeteiről, valamint arról is beszél, megreformálhatja-e magát újra a kapitalizmus.
Hogy miért szólunk a merényletről, amelyet Gavrilo Princip és társai követtek el Ferenc Ferdinánd osztrák-magyar trónörököst meggyilkolva, holott rég túl vagyunk az esemény századik évfordulóján? A tétek vannak olyan számottevőek, hogy ne akarjuk kivárni a merénylet százötvenedik évfordulóját.
Az Olasz Kommunista Pártot 1921-ben megalapító Amadeo Bordiga kevéssé ismert manapság, még az olasz marxista tradíciókhoz tartozó tudósok körében is. Ötven évvel a halála után az angol nyelven kiadott szövegeinek gyűjteménye megmutatja, hogy miért nem kellene figyelmen kívül hagynunk őt.
Ha az anarchizmus nem tesz mást, mint hogy a világunk minden szegletében felülvizsgálja a tekintélyelvű, hierarchikus viszonyokat, miért éppen a tudat jelentene ez alól kivételt?
James C. Scott amerikai anarchista antropológus az államról, az ellenállásról és az anarchizmusról szól. De elárulja azt is, hogy miért érdemes hetente többször is gyakorolni az apró törvényszegéseket.