A szelektív jogalkalmazás nálunk bevett gyakorlat — de egy pártot anyagilag lenullázni mégis egy új fejezet.

Előrebocsátom: sosem fogom megbocsájtani ennek a rendszernek, hogy ezt a cikket meg kelljen írnom.

De azért amellett nehéz elmenni, mégha az emberi ideológiai ellenségeiről is van szó, ha az állami számvevőszék fennállása óta talán először teszi a dolgát, de akkor is politikai megrendelésre, hogy Magyarország második legnépszerűbb pártját kicsinálja.

Jól tükrözi ez a kafkai állapotokat, amik jellemzik hazánkat: vannak törvények, de azokat csak arra használjuk, hogy keresztbe tegyünk azoknak, akik nem fekszenek a kurzusnak. Láttuk már ezt millió számra a gazdaságban meg a médiában, de ez egy egészen új mélység.

Vegyül benne a végtelen önbizalom, hogy ezt is meg merik lépni, meg persze ordít róla a félelem: hisz a Fidesz szajkózza azt, hogy ha választáson megverik, majd elmegy békében (ami egy hazugság), aztán a legesélyeseb kihívójukat mégis a verseny előtt tüdőn lövik.

A manőver politikai zsenialitását egyébként el kell ismerni: a neokon liberálisok most szaladnak a Jobbikot segíteni, az intézményes szinten romokban lévő baloldal pedig a fejét vakarja, mert segítsen a nácikon akinek két anyja van, de az üzenet világos: a NER nem kímél senkit és semmit, ez az eljárás egyáltalán nem a Jobbik eszméiről szól, hanem a megmozgatott szavazóik számáról.

De beleborzong azért az ember, ha arra gondol, hogy Kádár sakktábláját hátha Orbán veszi meg: mi ennek a célja?

Mert a Jobbik mint párt annál sokkal nagyobb, hogy egy hatszázmilliós tétel kicsinálja. A szavazóik nem olyan halvérűek, mint a pesti liberálisok, és kevesebbet is szaroznak az erőszak jogosságának kérdésein. Nehéz ezt a lépést nem úgy értelmezni, mint ha nem az elmaradt polgárháborús hangulatot akarnák kiprovokálni egy politikai közösségből: elvégre milyen autokrácia az, ami nem veret meg rendőri erővel embereket a szavazóbázis részleges vagy nyílt támogatásával?

Mindenesetre lehet, hogy ezzel mellé lőttek a fiúk. A Jobbik támogatói beépültek a rendszer szövetébe, a karhatalomtól kezdve az apparátus minden szegletéig. S az a logika, ami a szelektív jogalkalmazást működteti, egyik oldalon szervilizmussal, másik oldalon megfélemlítéssel, hamar átfordulhat az ellenállás eszközévé — ahová való, az erőszakmentes politikai cselekvések közé.

Szép nyitánya ez a választási szezonnak.

De ha innen indulunk, mi lesz itt tavasszal?