„Az Egyesült Államok és Európa azzal enyhítette kollektív bűntudatát, amelyet egy népirtás – az európai zsidók millióinak náci kiirtása – iránti, éveken át tartó közönye miatt érzett, hogy előkészítette a terepet egy másiknak.” – Arundhati Roy ismét a Tetten!
Páros interjú a Palestine Solidarity Tilburg csoport két diákjával, Pankával és a libanoni Ramival.
Double interview with Rami from Lebanon and Panka from Hungary, students members of Palestine Solidarity Tilburg.
A boszorkányüldözések egyik fő mozgatórugója a tőkefelhalmozás, emeli ki A boszorkányüldözésektől a nőgyilkosságokig című, 2024. november 22-én magyarul is megjelenő könyvében Silvia Federici. Részlet.
„A rabszolga-kereskedelemhez és az »Újvilág« őslakosainak kiirtásához hasonlóan a boszorkányüldözés is olyan társadalmi folyamatok kereszteződésében áll, amelyek utat nyitottak a modern kapitalista világ kiépülésének” – emeli ki Silvia Federici a Théâtre le Levain és a Mérce közös kiadásában novemberben magyarul is megjelenő könyvében.
A Balkáni Szolidaritási Hálózat (Balkan Solidarity Network) gyűlése a koszovói Pristinában megrendezett Balkáni Anarchista Könyvvásáron, a militarizmus és a nacionalizmus elleni akciónapokra való felhívásról döntött, amelyekre 2024. október 1 és 10-e között kerül sor.
„A tankönyvek létjogosultságát az állam legitimálása adja, különös tekintettel az állam ellentmondásos cselekedeteire, például az úgynevezett államalapító bűnökre. Izraelben Palesztina gyarmatosítása és a folyamatos megszállás igényel legitimációt.” George Yancy filozófus interjúja Nurit Peled-Elhanan professzorral.
Huszonegyedik alkalommal került megrendezésre a Balkáni Anarchista Könyvvásár (BAK), a Balkan Solidarity Network szervezésében. Mint eddig minden évben a résztvevők közös zárónyilatkozatot fogadtak el.
Paul Avrich amerikai történész orosz anarchistákról szóló műve immár magyarul is olvasható. A könyvet idén tavasszal tette közzé (előszóval és saját jegyzeteivel ellátva) az a kollektíva, amely egyebek mellett a „Péntek esti kísértetjárás” (PEK) vitaest-sorozatot szervezi és a Tilos rádióban hallgatható „Forr a világ” c. műsort készíti.
Tobzos Dezső recenziója.
Június 27-e Emma Goldman – az anarchizmus egyik legjelentősebb és legnagyobb hatású gondolkodója és aktivistája – születésnapjának 155-ik évfordulója.
Bár ez a Harper’s Monthly Magazine 1934 decemberi számában megjelent írás évekkel halála előtt született, mégis egyfajta számvetése az addigi, közel 50 éves politikai tevékenységének. A Tett ezzel az írásával emlékezik meg Amerika legveszélyesebb asszonyáról, aki miatt törvényt hozott az Egyesült Államok Kongresszusa. Csak azok halnak meg, akiknek szellemét elfelejtik!
Hogyan látták a Magyarországon történteket a kortárs nemzetközi anarchista mozgalomban?
Egyre világosabbá válik, hogy a forradalmak kora nem ért véget. Ugyanakkor egyértelművé válik, hogy a huszonegyedik század globális forradalmi mozgalma olyan lesz, amely kevésbé a marxizmus vagy akár a szűken vett szocializmus hagyományához, sokkal inkább az anarchizmushoz köthető. Andrej Grubacic és David Graeber írása.
Tütő László írása először 1989-ben a Kritika 18-ik számában jelent meg , majd 1995-ben a Liberter Kiadó által megjelentetett Önkormányzás vagy az elitek uralma című antológiában volt olvasható.
A Tett most újra közli.
„A történelmet nem a királyok, politikusok alakítják, hanem mi: egyszerű emberek milliárdjai.” Egy hónapja indult el a Mérce új társoldala, A munkásosztály története. Az évfordulós rövidhírek között sokféle elnyomott csoport harca szerepel. Mi indokolja hát a munkásosztály szó használatát? Osztályharc-e az identitáspolitika?
A jó elmélet sosem biztosít minket arról, hogy igazunk van. A jó elmélet sosem állítja, hogy rendelkezünk a válaszokkal. A jó elmélet csupán felhatalmaz, hogy bizonyos módon kérdezzünk bizonyos kérdéseket és emlékezzünk bizonyos tapasztalatokra. Azok, akik számára a saját válaszaik fontosabbak, mint mások érzései, valószínűleg Borzasztó Lények.
Az angol nyelvű Working Class History évfordulós rövidhírek formájában mutatja be az elnyomás és kizsákmányolás elleni küzdelmet. Ennek magyar változata „A munkásmozgalom története” címen szeptember elején indul a Mérce új társoldalaként. Indítóként Noam Chomsky előszavát közöljük.
92 éves korában, 2023. augusztus 7-én elhunyt Mario Tronti olasz kommunista filozófus és politikus, az operaismo atyja. Emlékére az alábbi interjút fordítottuk, amely eredetileg a La Repubblicaban jelent meg 2015-ben.
Lehet-e valaki anarchista egy nemzeti hadsereg kötelékében harcolva? Egyáltalán: kik azok az elvtársak, akik a fronton harcolnak, és kik gyűjtenek nekik pénzt? Az ukrajnai helyzet vitájának folytatása.
Olvasói válasz érkezett a F.A.I. magyarra lefordított és a Tetten nemrégiben megjelent háborúelles nyilatkozatára, ezt változtatás és szerkesztés nélkül közöljük.
„Az új paradigmák azoktól származhatnak, akik a földeken, a konyhákban és a halászfalvakban világszerte azért küzdenek, hogy kiszabadítsák a reproduktív tevékenységeket a vállalati uralom alól, és megőrizzék közös vagyonunkat” – írja Silvia Federici.
A következő írás reagálni kíván a veganizmussal, konkrétan a vegán-anarchisták által képviselt állásponttal szemben megfogalmazott baloldali kritikára.
Milyen egy csapatépítő tréning vezérigazgató-váltás után, amikor az új vezérnek csak a lojalitás számít – elvégre ő maga is a cégcsoport tulajdonosai felé mutatott lojalitásának köszönheti pozícióját? Ligeti György szociálpszichológus újabb írása.
A 19. századi anarchizmus egyik legfontosabb helyszíne Olaszország volt, az olasz anarchisták később meghatározó szerepet játszottak Észak- és Dél- Amerika anarchista mozgalmaiban is. Az első 50 év rövid áttekintése- Poór Péter írása.
David Graeber és David Wengrow régészeti és antropológiai kutatásaikra alapozva számos közös munkában kérdőjelezte meg a hierarchia, mint társadalomszervező tényező szükségességét és jelentőségét. Fordításunk közös könyvük, a The Dawn of Everything: A new History of Humanity egyik rövidebb , a The New York Timesban is megjelentetett esszéje.
Közvetlen felelősségvállalás a környezetedért. Ez a kapudrog ahhoz, hogy egyáltalán el tudd magadról képzelni annyi ellenirányú szocializáció után, hogy ez a társadalom a tiéd is.
Az Open Books kiadó Bázis Könyvek sorozatában Csordás Gábor új fordításában jelent meg Rosa Luxemburg klasszikus műve, a Tömegsztrájk. Feczku Viktor ajánlója.
Én ilyet nem hogy magyar, de külföldi filmben sem láttam – vagy élhettem át.
Mától tekinthető meg a mozikban a Háromezer számozott darab című magyar fimdráma.
Sok munkavállaló pontosan tudja, hogy amit csinál, amögött a legfőbb hajtóerő a mások vélt vagy valós elvárásaihoz való igazodás, a „megfelelés”. Ugyanakkor azt is tudja, hogy változtatnia kell, de mégsem teszi meg. Hogyan lehetséges ez? Ligeti György szociálpszichológus írása.
Minden indok adott egy forradalomhoz. Egyik sem hiányzik. De a forradalomhoz testek kellenek: a testek pedig képernyők előtt ülnek.