Sokan úgy tartják, hogy a rasszista elképzelések vezetnek rasszista közpolitikákhoz. Hogy a tudatlanság és a gyűlölet vezet rasszista elképzelésekhez. Hogy a rasszizmus gyökere a tudatlanság és a gyűlölet.
Ibram X. Kendi könyvének alapállítása az, hogy ez tévedés. A probléma gyökere mindig is a rasszista hatalom önérdeke volt.
A Részeghajó Kollektíva gondozásában megjelent a Kamunist Kranti, egy indiai munkásokból álló kollektíva által szerkesztett könyv, a Ballada a munka ellen.
A megjelenés apropójából közöljük Loren Goldner, a könyvhöz írott kommentárját. Könyvbemutató és beszélgetés e hét pénteken a Vén Vakond Könyvtárban.
„Szinte hihetetlen, hogy 2000-ben, végzős középiskolásként ilyen rasszista elképzeléseket hirdettem. A rasszista társadalom kezembe nyomta a muníciót, hogy azzal lőjek a fekete emberekre, köztük magamra is – én pedig fogtam és tüzelni kezdtem.” Ibram X. Kendi hamarosan magyarul is megjelenő, Hogyan legyünk antirasszisták című könyvének bevezetését adjuk közre.
Mi van akkor, ha a „reálpolitika vs. ultrabaloldal” vita már eleve egyfajta színjáték volt, agitációs és propaganda-tevékenység egy frakció érdekében, nem pedig nyílt eszmecsere? Gondolatok egy képviselő visszalépéséről.
A PM Press kiadásában jelent meg Tomas Rothhaus életrajzi könyve, Lehetséges egy másik háború ( Another War is possible) címmel. A szerző az antiglobalista mozgalomban eltöltött több mint két évtized élményeit, tapasztalatait és nem utolsósorban tanulságait foglalja össze. A könyvhöz a CrimethInc. ex-Worlers Collective írt előszót, ennek fordítását közöljük.
A napokban jelent meg magyarul David Graeber és David Wengrow Mindenek hajnala ( The Dawn Of Everything) című könyve, amelyben az emberiség történetét vizsgálják meglepően új szempontok alapján. A könyvben a szerzők több korábbi közös és saját esszében kifejtett elmélet és gondolatkísérlet egy átfogó elméletté formálására tettek kísérletet. A könyv alapjául szolgáló esszékből egy újabbat közöl a Tett.
Mahmoud Khalil, akit a Trump-adminisztráció őrizetbe vett és kitoloncolásra jelölt ki, amiért felszólalt a gázai atrocitások ellen, louisianai cellájában diktálta a nyilvánosságnak szánt alábbi levelét. Levelében feltárja az USA bevándorlási intézményeiben tapasztalható rendszerszintű igazságtalanságokat, bemutatja, hogyan tükröződik saját letartóztatásában az eltérő vélemények elfojtásának törekvése, és hangsúlyozza, sürgősen ki kell állni a polgári szabadságjogok és a tiltakozás joga védelmében.
Angela Davis polgárjogi aktivista 2017 januárjában több százezres tömeg előtt mondott beszédet a washingtoni Nők Menetén, a demonstálók az ország fővárosában gyűltek össze, hogy tiltakozzanak az első Trump-kormányzat ellen. Davis ellenállásra szólított fel és arra kérte a hallgatóságot, hogy Trump elnökségének következő négy évében váljanak harciasabbá a társadalmi igazságosság iránti követeléseikben.
A most közlésre kerülő szöveg, részlet Lev Nyikolajevics Tolsztoj, 1894-ben megjelent Kereszténység és patriotizmus című művéből.
Patriotizmust és nacionalizmust bíráló művében számos máig érvényes megállapítást tesz, és a napjainkban újra feltámadó, erőteljes militarizmussal kéz a kézben járó nemzetállami törekvések és világpolitikai események különös aktualitást adnak ennek a klasszikus „tolsztojánus” szövegnek.
Az örömteli militantizmus elve a következő: vagy felszabadító a politikánk, azaz pozitív módon változtatja meg az életünket, nagyobbá tesz minket és örömöt ad, vagy pedig valami nincs rendben vele.
„Az Egyesült Államok pénze és India szegénysége tovább olajozza Izrael népirtó háborús gépezetét.” Arundhati Roy indiai író 2024. március 7-én tett nyilatkozata.
Február 25-én Aaron Bushnell felgyújtotta magát a washingtoni izraeli nagykövetség kapujánál, hogy így tiltakozzon a Gázában folyó népirtás ellen. Az ellenséges kritikusok megpróbálták Aaron tettét elmebetegség következményének beállítani. Ezzel szemben Aaron döntése valójában politikai akció volt, amely mélyen gyökerező anarchista meggyőződéséből fakadt.
A népirtás utáni jövőbe tekintve fel kell tennünk a kérdést, hogy az egalitárius eszmék hogyan maradnak fenn egy olyan valóságban, amelyet háború, halál és pusztítás rombol. Nem világos, hogyan képzelhetünk el és teremthetünk olyan jövőt, amely túlléphet a közelmúlt traumáján, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy bár a pusztítás és az erőszak csillapodhat, ha a támadás véget ér, az izraeli elnyomás folytatódni fog.- Jonathan Pollak ( Anarchisták a Fal Ellen) gondolatai a gázai tűzszünetért tett erőfeszítések sikertelenségének kapcsán a CrimethInc. ex-workers collective oldalról.
Még mindig ugyanazokat az 1927-ben először feltett kérdéseket kell megválaszolni, ha a társadalom és tér kapcsolatára kérdezünk rá. Mire használja az ideológia a teret, és mire használ minket benne?
„Az Elmélet pont olyan menekülést jelentett a nyilvánosság elől az értelmiség számára, mint az önsegítő könyvek és a terápia a többség számára. De szemben az önsegítéssel és a terápiával, amelyek sosem tartották magukat többre pszicho-spirituális darwinizmusál, az Elmélet forradalmi locsogásba burkolózott, és politikai mozgalomként tetszelgett.” Carol Lloyd írása.
Hogyan viszonyul az izraeli baloldal az október 7-i eseményekhez, az arra adott izraeli válaszcsapáshoz, milyen álláspontot képvisel és ezért milyen retorziókkal kell szembenéznie? Meszmann T. Tibor interjúja Matan Kamerrel még az ideiglenes tűzszünet idején készült és eredetileg a LeftEast oldalán jelent meg.
Több évszázadnyi kolonializmus és orientalizmus formálta az USA vezetőinek számításait arra vonatkozóan, hogy kinek jár az élethez való jog.
mi az a külügyi rock’n’roll, avagy a „Globális Zenei Diplomácia” program?
„A szülei hallgatnak; az ő száját is befogták. Megmondták neki: egy mukkot se, amikor áthaladnak a határon! A kis Todor számára a határ csak egy vicces játék, amelyben csendben kell maradni.” A Barna hajnal szerzőjének új novellája.
Az európai és észak-amerikai vállalati média az elmúlt hetekben az izraeli szenvedésre összpontosította a figyelmet, ahelyett, hogy feltárta volna azt az eseménysorozatot, amely ehhez a helyzethez vezetett. Az álláspontok túlnyomó többsége Palesztinán kívülről érkezik. Fontos, hogy közvetlenül a palesztinoktól is – akik mindenkinél jobban értik –, halljuk, hogyan jutott ide a helyzet.- A CrimethInc. írása
Az elmúlt hetekben újabb erőszakhullám érte a vitatott hovatartozású Hegyi-Karabah-ot, más néven Arzakh-ot, egy Azerbajdzsánban található örmény enklávét. Örményországi és azerbajdzsáni anarchisták elemzik a helyzetet.
Az interjút a Black Rose Anarchist Federation készítette a Fauda palesztin anarchista csoport tagjaival a Gázai övezet izraeli bombázása idején.
Hogyan látták a Magyarországon történteket a kortárs nemzetközi anarchista mozgalomban?
Egyre világosabbá válik, hogy a forradalmak kora nem ért véget. Ugyanakkor egyértelművé válik, hogy a huszonegyedik század globális forradalmi mozgalma olyan lesz, amely kevésbé a marxizmus vagy akár a szűken vett szocializmus hagyományához, sokkal inkább az anarchizmushoz köthető. Andrej Grubacic és David Graeber írása.
Tütő László írása először 1989-ben a Kritika 18-ik számában jelent meg , majd 1995-ben a Liberter Kiadó által megjelentetett Önkormányzás vagy az elitek uralma című antológiában volt olvasható.
A Tett most újra közli.
„A történelmet nem a királyok, politikusok alakítják, hanem mi: egyszerű emberek milliárdjai.” Egy hónapja indult el a Mérce új társoldala, A munkásosztály története. Az évfordulós rövidhírek között sokféle elnyomott csoport harca szerepel. Mi indokolja hát a munkásosztály szó használatát? Osztályharc-e az identitáspolitika?
A jó elmélet sosem biztosít minket arról, hogy igazunk van. A jó elmélet sosem állítja, hogy rendelkezünk a válaszokkal. A jó elmélet csupán felhatalmaz, hogy bizonyos módon kérdezzünk bizonyos kérdéseket és emlékezzünk bizonyos tapasztalatokra. Azok, akik számára a saját válaszaik fontosabbak, mint mások érzései, valószínűleg Borzasztó Lények.
Az angol nyelvű Working Class History évfordulós rövidhírek formájában mutatja be az elnyomás és kizsákmányolás elleni küzdelmet. Ennek magyar változata „A munkásmozgalom története” címen szeptember elején indul a Mérce új társoldalaként. Indítóként Noam Chomsky előszavát közöljük.
92 éves korában, 2023. augusztus 7-én elhunyt Mario Tronti olasz kommunista filozófus és politikus, az operaismo atyja. Emlékére az alábbi interjút fordítottuk, amely eredetileg a La Repubblicaban jelent meg 2015-ben.
Lehet-e valaki anarchista egy nemzeti hadsereg kötelékében harcolva? Egyáltalán: kik azok az elvtársak, akik a fronton harcolnak, és kik gyűjtenek nekik pénzt? Az ukrajnai helyzet vitájának folytatása.