Walter Benjamin és a politikai teológia
Benjamin mindig is üdvözölt mindent, ami hasonlított a világi fölszabadulásra.
Benjamin mindig is üdvözölt mindent, ami hasonlított a világi fölszabadulásra.
A Tett szerkesztősége sorozatban részleteket közöl a 4 ezer oldalas Anarchista GYIK-ből. A harmadik részből kiderül, hogy miért érdemes támogatni a közvetlen demokráciát.
Walter Benjamin marxizmusa sokban táplálkozik az anarchizmushoz és szürrealizmushoz való ifjúkori kötődéséből, állítja Michael Löwy marxista szociológus és filozófus.
Kik laknak benne? Minek költöztek oda? S mit tesz vele a fasizmus? Minderre választ ad hírneves szerzőnk, Lukács György.
A mozgalmi esztétika a létező, a valóságos mozgalomnak van címezve, nem a nagyvilágnak, nem az utókornak, nem a szocializmus polgári vagy más kritikusainak, nem az úgynevezett nagyközönségnek. De mi marad ebből érvényes, ha maga a mozgalom eltűnt?
Lukács révén vált Marx ismét filozófussá, és a Lukács által felkínált forma révén kerültek be Marx eszméi a német filozófiába. Ám Marx filozófiaivá tétele kiiktatott mindennemű tartalmat.
A gyermek oktatása nem azonos azzal, hogy farkastörvényekre és taposásra trenírozzuk őket – írja régi kedves szerzőnk, Emma Goldman.
Bozzai Dániel kiállítása szembesít bennünket azzal a történelemmel és a gyakorlatoknak azon halmazával, amelyeket a margóra szorítottak és elfelejtettek, leértékeltek és alábecsültek.
A szerelem, akár ha egy pillanatig tart, akár az örökkévalóságig, mégis az egyetlen teremtő, inspiráló, felemelő alapja egy új világnak, állítja Emma Goldman.
Fiatal szerzőnk, József Attila gondolatai a költészet napja alkalmából.