Howard Zinn színdarabjában a közgazdaságtan mindmáig meghatározó alakja a mai New Yorkba csöppen, és az ott látottakra reflektál. Magyarországon vajon mit mondana? Csak nem azt, hogy „a modern államhatalom nem más, mint az egész burzsoáosztály közös ügyeit igazgató bizottság”?
Tanévnyitó tézisek azoknak, akik mostanában olyan marhára büszkék saját iskolázottságukra, és azoknak is, akik épp eléggé „iskolázatlanok” ahhoz, hogy értsék: a társadalomnak nem még több iskolázásra van szüksége, hanem az iskolának egy radikálisan másik társadalomra
Tanévnyitó tézisek azoknak, akik mostanában olyan marhára büszkék saját iskolázottságukra, és azoknak is, akik épp eléggé „iskolázatlanok” ahhoz, hogy értsék: a társadalomnak nem még több iskolázásra van szüksége, hanem az iskolának egy radikálisan másik társadalomra.
Tanévnyitó tézisek azoknak, akik mostanában olyan marhára büszkék saját iskolázottságukra, és azoknak is, akik épp eléggé „iskolázatlanok” ahhoz, hogy értsék: a társadalomnak nem még több iskolázásra van szüksége, hanem az iskolának egy radikálisan másik társadalomra.
Jonathan Crary írása arról, hogy mit jelent a technológia a késő-kapitalizmusban
1920-ra Benjamin proto-marxista és forradalmi politikai radikalizmus irányába fordult. Híres 1921-es esszéje „Az erőszak kritikájáról” tanúskodik e fordulatról gondolkodásmódjában.
A Públicónak adott interjújában a madridi politológus olyan témákat érint, mint az ökofasizmus, a rohanás kultúrája, valamint az önszerveződő és antipatriarchális válaszok szükségessége a klímaváltozásra.
A tőkés társadalomban a munka az oka minden szellemi degenerálódásnak, minden szervi elkorcsosulásnak.
„Nem vagyunk egyenlőek sem a kockázatok, sem az azok megelőzésére hozott intézkedések tekintetében” – emeli ki 2020. márciusában adott interjújában a francia filozófus.
A magyarul első ízben megjelenő írásával emlékezünk az ezredforduló egyik legmeghatározóbb anarchista gondolkodójára és aktivistájára, David Graeberre, aki február 12-én töltötte volna be a 61. életévét.
