A magyarul első ízben megjelenő írásával emlékezünk az ezredforduló egyik legmeghatározóbb anarchista gondolkodójára és aktivistájára, David Graeberre, aki február 12-én töltötte volna be a 61. életévét.
Az iparilag előállított áru a kapitalizmusban minden, csak nem szűkös, csakis a pénz felől tekintve számít valami szűkösnek, annak értelmében, hogy ki fizetőképes (és ki nem), vagyis nem természeténél fogva adott.
A libertariánus szocializmus a szocialista alapelvek legátfogóbb és legkövetkezetesebb megtestesítője. Ne félj! A szabadság lehetséges. Ennek felismerése a társadalmi forradalom első lépése.
Benjamin mindig is üdvözölt mindent, ami hasonlított a világi fölszabadulásra.
Lukács révén vált Marx ismét filozófussá, és a Lukács által felkínált forma révén kerültek be Marx eszméi a német filozófiába. Ám Marx filozófiaivá tétele kiiktatott mindennemű tartalmat.
„Egy gondolat dolgozik ilyenkor az emberben: legyen túl az egészen úgy, hogy ne ártson különösebben senkinek, ne öljön meg senkit” – írja az egészségügyi ápolók félelmeiről és szorongásairól a COVID-osztályt is megtapasztalt kamarádunk.
Az Olasz Kommunista Pártot 1921-ben megalapító Amadeo Bordiga kevéssé ismert manapság, még az olasz marxista tradíciókhoz tartozó tudósok körében is. Ötven évvel a halála után az angol nyelven kiadott szövegeinek gyűjteménye megmutatja, hogy miért nem kellene figyelmen kívül hagynunk őt.
A szocializmus az emberiség társadalmasítása, egy olyan társadalom álma, ahol egyenlő minden ember, ezen egyenlőség a szabadságból fakad, a szabadság pedig az egyenlőségből.
Peter Gelderloos, a kortárs anarchizmus egyik legizgalmasabb alakja a tétlenség ideológiájáról, a kormányzati ellenfelkelésről és arról ír, hogy az erőszakmentességről szóló diskurzusoknak milyen érvelési hibájuk van.
James C. Scott amerikai anarchista antropológus az államról, az ellenállásról és az anarchizmusról szól. De elárulja azt is, hogy miért érdemes hetente többször is gyakorolni az apró törvényszegéseket.