Sokan úgy tartják, hogy a rasszista elképzelések vezetnek rasszista közpolitikákhoz. Hogy a tudatlanság és a gyűlölet vezet rasszista elképzelésekhez. Hogy a rasszizmus gyökere a tudatlanság és a gyűlölet.
Ibram X. Kendi könyvének alapállítása az, hogy ez tévedés. A probléma gyökere mindig is a rasszista hatalom önérdeke volt.
A Részeghajó Kollektíva gondozásában megjelent a Kamunist Kranti, egy indiai munkásokból álló kollektíva által szerkesztett könyv, a Ballada a munka ellen.
A megjelenés apropójából közöljük Loren Goldner, a könyvhöz írott kommentárját. Könyvbemutató és beszélgetés e hét pénteken a Vén Vakond Könyvtárban.
„Szinte hihetetlen, hogy 2000-ben, végzős középiskolásként ilyen rasszista elképzeléseket hirdettem. A rasszista társadalom kezembe nyomta a muníciót, hogy azzal lőjek a fekete emberekre, köztük magamra is – én pedig fogtam és tüzelni kezdtem.” Ibram X. Kendi hamarosan magyarul is megjelenő, Hogyan legyünk antirasszisták című könyvének bevezetését adjuk közre.
Mi van akkor, ha a „reálpolitika vs. ultrabaloldal” vita már eleve egyfajta színjáték volt, agitációs és propaganda-tevékenység egy frakció érdekében, nem pedig nyílt eszmecsere? Gondolatok egy képviselő visszalépéséről.
A PM Press kiadásában jelent meg Tomas Rothhaus életrajzi könyve, Lehetséges egy másik háború ( Another War is possible) címmel. A szerző az antiglobalista mozgalomban eltöltött több mint két évtized élményeit, tapasztalatait és nem utolsósorban tanulságait foglalja össze. A könyvhöz a CrimethInc. ex-Worlers Collective írt előszót, ennek fordítását közöljük.
A napokban jelent meg magyarul David Graeber és David Wengrow Mindenek hajnala ( The Dawn Of Everything) című könyve, amelyben az emberiség történetét vizsgálják meglepően új szempontok alapján. A könyvben a szerzők több korábbi közös és saját esszében kifejtett elmélet és gondolatkísérlet egy átfogó elméletté formálására tettek kísérletet. A könyv alapjául szolgáló esszékből egy újabbat közöl a Tett.
Mahmoud Khalil, akit a Trump-adminisztráció őrizetbe vett és kitoloncolásra jelölt ki, amiért felszólalt a gázai atrocitások ellen, louisianai cellájában diktálta a nyilvánosságnak szánt alábbi levelét. Levelében feltárja az USA bevándorlási intézményeiben tapasztalható rendszerszintű igazságtalanságokat, bemutatja, hogyan tükröződik saját letartóztatásában az eltérő vélemények elfojtásának törekvése, és hangsúlyozza, sürgősen ki kell állni a polgári szabadságjogok és a tiltakozás joga védelmében.
Angela Davis polgárjogi aktivista 2017 januárjában több százezres tömeg előtt mondott beszédet a washingtoni Nők Menetén, a demonstálók az ország fővárosában gyűltek össze, hogy tiltakozzanak az első Trump-kormányzat ellen. Davis ellenállásra szólított fel és arra kérte a hallgatóságot, hogy Trump elnökségének következő négy évében váljanak harciasabbá a társadalmi igazságosság iránti követeléseikben.
A most közlésre kerülő szöveg, részlet Lev Nyikolajevics Tolsztoj, 1894-ben megjelent Kereszténység és patriotizmus című művéből.
Patriotizmust és nacionalizmust bíráló művében számos máig érvényes megállapítást tesz, és a napjainkban újra feltámadó, erőteljes militarizmussal kéz a kézben járó nemzetállami törekvések és világpolitikai események különös aktualitást adnak ennek a klasszikus „tolsztojánus” szövegnek.
Az örömteli militantizmus elve a következő: vagy felszabadító a politikánk, azaz pozitív módon változtatja meg az életünket, nagyobbá tesz minket és örömöt ad, vagy pedig valami nincs rendben vele.
Olvasói válasz érkezett a F.A.I. magyarra lefordított és a Tetten nemrégiben megjelent háborúelles nyilatkozatára, ezt változtatás és szerkesztés nélkül közöljük.
„Az új paradigmák azoktól származhatnak, akik a földeken, a konyhákban és a halászfalvakban világszerte azért küzdenek, hogy kiszabadítsák a reproduktív tevékenységeket a vállalati uralom alól, és megőrizzék közös vagyonunkat” – írja Silvia Federici.
A következő írás reagálni kíván a veganizmussal, konkrétan a vegán-anarchisták által képviselt állásponttal szemben megfogalmazott baloldali kritikára.
Milyen egy csapatépítő tréning vezérigazgató-váltás után, amikor az új vezérnek csak a lojalitás számít – elvégre ő maga is a cégcsoport tulajdonosai felé mutatott lojalitásának köszönheti pozícióját? Ligeti György szociálpszichológus újabb írása.
A 19. századi anarchizmus egyik legfontosabb helyszíne Olaszország volt, az olasz anarchisták később meghatározó szerepet játszottak Észak- és Dél- Amerika anarchista mozgalmaiban is. Az első 50 év rövid áttekintése- Poór Péter írása.
David Graeber és David Wengrow régészeti és antropológiai kutatásaikra alapozva számos közös munkában kérdőjelezte meg a hierarchia, mint társadalomszervező tényező szükségességét és jelentőségét. Fordításunk közös könyvük, a The Dawn of Everything: A new History of Humanity egyik rövidebb , a The New York Timesban is megjelentetett esszéje.
Közvetlen felelősségvállalás a környezetedért. Ez a kapudrog ahhoz, hogy egyáltalán el tudd magadról képzelni annyi ellenirányú szocializáció után, hogy ez a társadalom a tiéd is.
Az Open Books kiadó Bázis Könyvek sorozatában Csordás Gábor új fordításában jelent meg Rosa Luxemburg klasszikus műve, a Tömegsztrájk. Feczku Viktor ajánlója.
Én ilyet nem hogy magyar, de külföldi filmben sem láttam – vagy élhettem át.
Mától tekinthető meg a mozikban a Háromezer számozott darab című magyar fimdráma.
Sok munkavállaló pontosan tudja, hogy amit csinál, amögött a legfőbb hajtóerő a mások vélt vagy valós elvárásaihoz való igazodás, a „megfelelés”. Ugyanakkor azt is tudja, hogy változtatnia kell, de mégsem teszi meg. Hogyan lehetséges ez? Ligeti György szociálpszichológus írása.
Minden indok adott egy forradalomhoz. Egyik sem hiányzik. De a forradalomhoz testek kellenek: a testek pedig képernyők előtt ülnek.
2022 decemberében campesino és őslakos mozgalmak által vezetett népi tüntetések hulláma söpört végig Perun, miután Pedro Castillo korábbi elnököt a törvényhozás feloszlatására tett sikertelen kísérletet követően megbuktatták, és alelnöke, a neoliberális konzervatív Dina Boluarte átvette a kormányt. Hogy közvetlen képet kapjunk az eseményekről, perui anarchistákkal beszélgettünk, remélve, hogy megismerhetjük ennek a felkelésnek és mozgalomnak az állami politikán túli aspektusait. -A CrimethInc. ínterjúja.
Bár már mögöttünk van a Becsület napja, az ellentüntetés és az országos botrányt kiváltó viperás támadások, a szélsőjobboldali-jobboldali sajtó, a rendőrség, különböző újfasiszta csoportosulások és Kocsis Máté napirenden tartják a kérdést.
Nem új problémával állunk szemben, hanem magával a globális apartheid határokra épülő logikájával.
Tiltás ide, tiltás oda, megint lesz Becsület Napja
sapka, sál, irány a budai vár…
Létállapotunk lett a válság, a bizonytalanság, a kiszámíthatatlanság. Apokaliptikus hangnem van eluralkodóban: valószínűbbnek tetszik az ökológiai vég vagy a megsemmisítő világháború, mint a fennmaradásunk. Ugyanakkor az emberiség mintha a civilizáción túllépő ugrásra készülne. Közös nevezőre hozhatók az alternatív törekvések?
„A környéket teljesen letarolta a kataklizma, a silányul megépített házak közül kevés élte túl a talajszint többszáz méteres bezuhanását. A romokat belakták a csövesek, és a kátyú szaggatta úttesten, ameddig a szem ellátott, ócskapiac tenyészett.” Meszlényi Zoltán Beszakadás című írásának részletével folytatjuk a Tett irodalmi sorozatát.
Henri Simon, a franciaországi radikális baloldal meghatározó alakja- a Socialisme ou Barbarie (Szocializmus vagy barbárság) csoport egykori tagja. A svájci Die Wochenzeitung riporterei, Anna Jikhareva és Dominik Müller röviddel 100. születésnapja előtt látogatták meg.
A szabályok alapját a hierarchia képezi, s ez összefoglalható egyetlen mondatban: „minél tovább vagy a szobában, annál jobb neked”.