Az örömteli militantizmusról
Az örömteli militantizmus elve a következő: vagy felszabadító a politikánk, azaz pozitív módon változtatja meg az életünket, nagyobbá tesz minket és örömöt ad, vagy pedig valami nincs rendben vele.
Az örömteli militantizmus elve a következő: vagy felszabadító a politikánk, azaz pozitív módon változtatja meg az életünket, nagyobbá tesz minket és örömöt ad, vagy pedig valami nincs rendben vele.
Georges Sorel munkássága sok marxista elemző számára nehezen értelmezhető, így viszonya Marx elméletéhez és az anarchizmushoz ma is vita tárgya.
Renzo Llorente dolgozata a Palgrave Macmillan gondozásában 2012-ben megjelent Libertarian Socialism-Politics in black and red című esszégyűjteményben jelent meg.
A fordítást a szerző és a kiadó hozzájárulásával közöljük.
Kiáltvány a jelen és a jelenlét visszahódításáért, az utópiák által tákolt „jövő” ellenében. 1. rész.
„Az Egyesült Államok és Európa azzal enyhítette kollektív bűntudatát, amelyet egy népirtás – az európai zsidók millióinak náci kiirtása – iránti, éveken át tartó közönye miatt érzett, hogy előkészítette a terepet egy másiknak.” – Arundhati Roy ismét a Tetten!
Páros interjú a Palestine Solidarity Tilburg csoport két diákjával, Pankával és a libanoni Ramival.
Double interview with Rami from Lebanon and Panka from Hungary, students members of Palestine Solidarity Tilburg.
A boszorkányüldözések egyik fő mozgatórugója a tőkefelhalmozás, emeli ki A boszorkányüldözésektől a nőgyilkosságokig című, 2024. november 22-én magyarul is megjelenő könyvében Silvia Federici. Részlet.
„A rabszolga-kereskedelemhez és az »Újvilág« őslakosainak kiirtásához hasonlóan a boszorkányüldözés is olyan társadalmi folyamatok kereszteződésében áll, amelyek utat nyitottak a modern kapitalista világ kiépülésének” – emeli ki Silvia Federici a Théâtre le Levain és a Mérce közös kiadásában novemberben magyarul is megjelenő könyvében.
A Balkáni Szolidaritási Hálózat (Balkan Solidarity Network) gyűlése a koszovói Pristinában megrendezett Balkáni Anarchista Könyvvásáron, a militarizmus és a nacionalizmus elleni akciónapokra való felhívásról döntött, amelyekre 2024. október 1 és 10-e között kerül sor.
„A tankönyvek létjogosultságát az állam legitimálása adja, különös tekintettel az állam ellentmondásos cselekedeteire, például az úgynevezett államalapító bűnökre. Izraelben Palesztina gyarmatosítása és a folyamatos megszállás igényel legitimációt.” George Yancy filozófus interjúja Nurit Peled-Elhanan professzorral.
Az észszerű cselekvés minimuma az, hogy megegyezünk egy közös valóságban: márpedig a tömegtájékoztatás által indukált pánikreakció, valamint az ezzel járó morális ámokfutás jelenleg ezerszer veszélyesebb erre a közös valóságra, mint bármennyi gődényista vagy fényevő együttvéve.
Rosa Luxemburg éles bírálata a burzsoá feminizmusról ma is időszerű. Azt állította, hogy a burzsoá nők – tehát még ha nők is – semmit sem képesek nyújtani az alávetett munkásosztálybeli nőknek. A nemi kérdésnek semmiféle politikai jelentősége sincs, ha nem kapcsolódik az osztálykérdéshez.
A spanyol polgárháborút követően a Szovjetunióban rekedt CNT-tagok és más antifasiszták története. 2. rész
A spanyol polgárháborút követően a Szovjetunióban rekedt CNT-tagok és más antifasiszták története.
A fasiszta politika nem éri be annyival, hogy „ingyenélőként”, „bűnözőként” bélyegzi meg az ellenségnek kikiáltott csoportot, hanem szociálpolitikai eszközökkel is igyekszik a „másikról” alkotott mítoszt valósággá alakítani. Ennek egyik leghatásosabb módja az érintettek megfosztása a munkalehetőségektől.
Te is csak azt akarod, hogy hagyjanak ezzel békén. Én is. Mindannyian.
Válogatás másfél évszázad szerzőinek és művészeinek reflexióiból a fekete lobogóról, a lázadás és tagadás anarchista zászlójáról.
Az egymillió főre duzzadt /r/antiwork fórum tíznapos általános sztrájkot hirdetett meg a Fekete Péntektől kezdődően.
A felkelés története, munkástanácsok, a hadi szerepvállalás kérdése, a „proletariátus viharverte mennyországa”. A 4 részes sorozatunk befejező részét olvashatjátok.
A felkelés története, munkástanácsok, a hadi szerepvállalás kérdése, a „proletariátus viharverte mennyországa”.
Hogyan fordult ki a világ a sarkából 1956-ban? 4 részben közöljük a Mouvement Communiste írását az 1956-os forradalomról.
1956 az egyik legfontosabb mintája a munkás-önigazgatásnak a huszadik század második felében. 4 részben közöljük a Mouvement Communiste írását az 1956-os forradalomról.
Előbb a kapitalista fejlődést figyeltük meg, majd a munkások küzdelmét. Ez hiba. Arra van szükségünk, hogy visszatérjünk az alapokhoz, az alapot pedig a munkásosztály küzdelmei jelentik.
A két munkáspárt szervezeteinek a jelentősége a közelmúltban jóformán a nullára apadt. Ők még mindig komolyan versenyeztek a mandátumokért, holott a reakció pártjai már nyíltan kutyába sem vették a parlamentet.
Az iparilag előállított áru a kapitalizmusban minden, csak nem szűkös, csakis a pénz felől tekintve számít valami szűkösnek, annak értelmében, hogy ki fizetőképes (és ki nem), vagyis nem természeténél fogva adott.
A jövendő társadalom egyéne képes és motivált is arra, hogy kapcsolatrendszerét tudatosan, szándékoltan maga alakítsa. A radikális munkásmozgalom pedagógiai célja tehát értelemszerűen ilyen emberek nevelése.
A libertariánus szocializmus a szocialista alapelvek legátfogóbb és legkövetkezetesebb megtestesítője. Ne félj! A szabadság lehetséges. Ennek felismerése a társadalmi forradalom első lépése.
A reklám törpöket csinál belőlünk, a hatalom törpként kezel minket, önmagunkhoz is egyre inkább törpként viszonyulunk. A társadalom talán visszafordíthatatlan törpösödése zajlik a szemünk előtt.
Poliamoria és olajon sütött tape. A Tett zenei ajánlója. Sixfeet válogatása.
Fiatal és öreg punkok, dobjátok el a fánkot! A Tett zenei ajánlója. Nefelejcs Gergő válogat!