Miért ünnepeljük május 1-jét? – Haymarket mártírjai Anarchista GYIK – II. rész
Május 1-je a múlt küzdelmeire való emlékezés és a jobb jövőbe vetett hit ideje. Egy nap, mely arra emlékeztet, hogy egyikünk sérelme valójában mindannyiunk sérelme.
Május 1-je a múlt küzdelmeire való emlékezés és a jobb jövőbe vetett hit ideje. Egy nap, mely arra emlékeztet, hogy egyikünk sérelme valójában mindannyiunk sérelme.
Hogy miért szólunk a merényletről, amelyet Gavrilo Princip és társai követtek el Ferenc Ferdinánd osztrák-magyar trónörököst meggyilkolva, holott rég túl vagyunk az esemény századik évfordulóján? A tétek vannak olyan számottevőek, hogy ne akarjuk kivárni a merénylet százötvenedik évfordulóját.
A szocializmus az emberiség társadalmasítása, egy olyan társadalom álma, ahol egyenlő minden ember, ezen egyenlőség a szabadságból fakad, a szabadság pedig az egyenlőségből.
A kommünnek egészen példátlan jelentősége van a szocialista mozgalom életében: általa, a párizsi felkelés prizmáján keresztül, egy új történelmi öntudat született meg, a munkásmozgalom sajátlagos öntudata. Párizs után a palotákban, burzsoá szalonokban, gyárakban és műhelyekben ugyanazt gondolták és mondták: ütött a proletariátus felszabadulásának órája.
Peter Gelderloos, a kortárs anarchizmus egyik legizgalmasabb alakja a tétlenség ideológiájáról, a kormányzati ellenfelkelésről és arról ír, hogy az erőszakmentességről szóló diskurzusoknak milyen érvelési hibájuk van.
Nick Heath 1900-1923: Anarchizmus Szibériában című írása megismertet bennünket a szibériai anarchizmus történetével. A mozgalmat – amely számos elemében hasonló volt a mahnovscsinához – a bolsevik ellenforradalom buktatta meg száz esztendővel ezelőtt.
Ha az anarchizmus nem tesz mást, mint hogy a világunk minden szegletében felülvizsgálja a tekintélyelvű, hierarchikus viszonyokat, miért éppen a tudat jelentene ez alól kivételt?
Az argentin-venezuelai filozófus szerint az anarchizmusnak az a legnagyobb erőssége és egyben a legnagyobb gyengéje is, hogy úgy gondolja: az etika politika és a politika etika.
A Tett szerkesztősége sorozatban részleteket közöl a 4 ezer oldalas Anarchista GYIK-ből. Az első részből kiderül, hogy mit jelent az „anarchia” szó.
James C. Scott amerikai anarchista antropológus az államról, az ellenállásról és az anarchizmusról szól. De elárulja azt is, hogy miért érdemes hetente többször is gyakorolni az apró törvényszegéseket.