Az örömteli militantizmus elve a következő: vagy felszabadító a politikánk, azaz pozitív módon változtatja meg az életünket, nagyobbá tesz minket és örömöt ad, vagy pedig valami nincs rendben vele.
Georges Sorel munkássága sok marxista elemző számára nehezen értelmezhető, így viszonya Marx elméletéhez és az anarchizmushoz ma is vita tárgya.
Renzo Llorente dolgozata a Palgrave Macmillan gondozásában 2012-ben megjelent Libertarian Socialism-Politics in black and red című esszégyűjteményben jelent meg.
A fordítást a szerző és a kiadó hozzájárulásával közöljük.
Kiáltvány a jelen és a jelenlét visszahódításáért, az utópiák által tákolt „jövő” ellenében. 1. rész.
„Az Egyesült Államok és Európa azzal enyhítette kollektív bűntudatát, amelyet egy népirtás – az európai zsidók millióinak náci kiirtása – iránti, éveken át tartó közönye miatt érzett, hogy előkészítette a terepet egy másiknak.” – Arundhati Roy ismét a Tetten!
Páros interjú a Palestine Solidarity Tilburg csoport két diákjával, Pankával és a libanoni Ramival.
Double interview with Rami from Lebanon and Panka from Hungary, students members of Palestine Solidarity Tilburg.
A boszorkányüldözések egyik fő mozgatórugója a tőkefelhalmozás, emeli ki A boszorkányüldözésektől a nőgyilkosságokig című, 2024. november 22-én magyarul is megjelenő könyvében Silvia Federici. Részlet.
„A rabszolga-kereskedelemhez és az »Újvilág« őslakosainak kiirtásához hasonlóan a boszorkányüldözés is olyan társadalmi folyamatok kereszteződésében áll, amelyek utat nyitottak a modern kapitalista világ kiépülésének” – emeli ki Silvia Federici a Théâtre le Levain és a Mérce közös kiadásában novemberben magyarul is megjelenő könyvében.
A Balkáni Szolidaritási Hálózat (Balkan Solidarity Network) gyűlése a koszovói Pristinában megrendezett Balkáni Anarchista Könyvvásáron, a militarizmus és a nacionalizmus elleni akciónapokra való felhívásról döntött, amelyekre 2024. október 1 és 10-e között kerül sor.
„A tankönyvek létjogosultságát az állam legitimálása adja, különös tekintettel az állam ellentmondásos cselekedeteire, például az úgynevezett államalapító bűnökre. Izraelben Palesztina gyarmatosítása és a folyamatos megszállás igényel legitimációt.” George Yancy filozófus interjúja Nurit Peled-Elhanan professzorral.
Május 1-je a múlt küzdelmeire való emlékezés és a jobb jövőbe vetett hit ideje. Egy nap, mely arra emlékeztet, hogy egyikünk sérelme valójában mindannyiunk sérelme.
Wirkliche Veränderung würde es aber wahrscheinlich nur geben, wenn hier zwölf Monate lang die Barrikaden brennen und nonstop die Pflastersteine fliegen.
A Vrijcoop-modell szerinti szolidáris lakhatás azt jelenti, hogy a bérlakáshálózathoz csatlakozott bérház-projekteknek jogukban és módjukban áll saját bérházzal rendelkezni és úgy menedzselni azt, ahogy az a lakásprojektek lakóinak leginkább megfelel. Interjút készítettünk a hollandiai bérlakáshálózat egyik oszlopos tagjával.
A szerelem, akár ha egy pillanatig tart, akár az örökkévalóságig, mégis az egyetlen teremtő, inspiráló, felemelő alapja egy új világnak, állítja Emma Goldman.
Munkáslevelezőnk egy német autóipari multinál dolgozik vidéken. Beszél arról, milyenek a munkakörülmények és a munkatársai, szól arról, mit gondol a szakszervezetekről, s végül elmondja, min kellene változtatni a munkások érdekében.
Hogy miért szólunk a merényletről, amelyet Gavrilo Princip és társai követtek el Ferenc Ferdinánd osztrák-magyar trónörököst meggyilkolva, holott rég túl vagyunk az esemény századik évfordulóján? A tétek vannak olyan számottevőek, hogy ne akarjuk kivárni a merénylet százötvenedik évfordulóját.
Fiatal szerzőnk, József Attila gondolatai a költészet napja alkalmából.
Lássuk meg egymás történeteiben magunkat!
Horváth Györgyi 31 éven keresztül dolgozott szakápolóként és asszisztensként. Beszél arról, hogy mi a baj a magyarországi egészségüggyel, miért hagyta ott a munkahelyét, s hogy miért nem írta alá az új egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló szerződést.
Hát most is így állunk. Bazmeg ebben a világban még egy válság sem eredeti, hanem egy régebbi termék új csomagolásban.
A Tett eltökélt szándéka, hogy minél több cikket közöljön a feminizmusról vagy a szexualitásról – és persze a szerelemről. Hogyan is lehetnénk szabadok, ha a szerelmünket, szerelmeinket illetően nem vagyunk azok?! Sorozatunk nyitódarabja a kapcsolati anarchizmus kérdését járja körül, amely kérdés – a poliamóriával együtt – a kortárs libertárius viták középpontjában van.
„Egy gondolat dolgozik ilyenkor az emberben: legyen túl az egészen úgy, hogy ne ártson különösebben senkinek, ne öljön meg senkit” – írja az egészségügyi ápolók félelmeiről és szorongásairól a COVID-osztályt is megtapasztalt kamarádunk.
Az Olasz Kommunista Pártot 1921-ben megalapító Amadeo Bordiga kevéssé ismert manapság, még az olasz marxista tradíciókhoz tartozó tudósok körében is. Ötven évvel a halála után az angol nyelven kiadott szövegeinek gyűjteménye megmutatja, hogy miért nem kellene figyelmen kívül hagynunk őt.
A szocializmus az emberiség társadalmasítása, egy olyan társadalom álma, ahol egyenlő minden ember, ezen egyenlőség a szabadságból fakad, a szabadság pedig az egyenlőségből.
A kommünnek egészen példátlan jelentősége van a szocialista mozgalom életében: általa, a párizsi felkelés prizmáján keresztül, egy új történelmi öntudat született meg, a munkásmozgalom sajátlagos öntudata. Párizs után a palotákban, burzsoá szalonokban, gyárakban és műhelyekben ugyanazt gondolták és mondták: ütött a proletariátus felszabadulásának órája.
1921 február-márciusában a petrográdi munkások és a kronstadti erőd tengerészei a lázadás útjára léptek. Az őket ösztönző vágyak nagyon hasonlóak voltak a mahnovista forradalmár parasztokéihoz.
Peter Gelderloos, a kortárs anarchizmus egyik legizgalmasabb alakja a tétlenség ideológiájáról, a kormányzati ellenfelkelésről és arról ír, hogy az erőszakmentességről szóló diskurzusoknak milyen érvelési hibájuk van.
Nick Heath 1900-1923: Anarchizmus Szibériában című írása megismertet bennünket a szibériai anarchizmus történetével. A mozgalmat – amely számos elemében hasonló volt a mahnovscsinához – a bolsevik ellenforradalom buktatta meg száz esztendővel ezelőtt.
Ha az anarchizmus nem tesz mást, mint hogy a világunk minden szegletében felülvizsgálja a tekintélyelvű, hierarchikus viszonyokat, miért éppen a tudat jelentene ez alól kivételt?
Az argentin-venezuelai filozófus szerint az anarchizmusnak az a legnagyobb erőssége és egyben a legnagyobb gyengéje is, hogy úgy gondolja: az etika politika és a politika etika.