Mahmoud Khalil levele az ICE fogvatartó központjából

Mahmoud Khalil, akit a Trump-adminisztráció őrizetbe vett és kitoloncolásra jelölt ki, amiért felszólalt a gázai atrocitások ellen, louisianai cellájában diktálta a nyilvánosságnak szánt alábbi levelét. Levelében feltárja az USA bevándorlási intézményeiben tapasztalható rendszerszintű igazságtalanságokat, bemutatja, hogyan tükröződik saját letartóztatásában az eltérő vélemények elfojtásának törekvése, és hangsúlyozza, sürgősen ki kell állni a polgári szabadságjogok és a tiltakozás joga védelmében.

Angela Davis beszéde – Nők Menete, Washington, 2017. január

Angela Davis polgárjogi aktivista 2017 januárjában több százezres tömeg előtt mondott beszédet a washingtoni Nők Menetén, a demonstálók az ország fővárosában gyűltek össze, hogy tiltakozzanak az első Trump-kormányzat ellen. Davis ellenállásra szólított fel és arra kérte a hallgatóságot, hogy Trump elnökségének következő négy évében váljanak harciasabbá a társadalmi igazságosság iránti követeléseikben.

Lev Nyikolajevics Tolsztoj a patriotizmusról

A most közlésre kerülő szöveg, részlet Lev Nyikolajevics Tolsztoj, 1894-ben megjelent Kereszténység és patriotizmus című művéből.
Patriotizmust és nacionalizmust bíráló művében számos máig érvényes megállapítást tesz, és a napjainkban újra feltámadó, erőteljes militarizmussal kéz a kézben járó nemzetállami törekvések és világpolitikai események különös aktualitást adnak ennek a klasszikus „tolsztojánus” szövegnek.

Az örömteli militantizmusról

Az örömteli militantizmus elve a következő: vagy felszabadító a politikánk, azaz pozitív módon változtatja meg az életünket, nagyobbá tesz minket és örömöt ad, vagy pedig valami nincs rendben vele.

Renzo Llorente-Georges Sorel anarcho-marxizmusa

Georges Sorel munkássága sok marxista elemző számára nehezen értelmezhető, így viszonya Marx elméletéhez és az anarchizmushoz ma is vita tárgya.
Renzo Llorente dolgozata a Palgrave Macmillan gondozásában 2012-ben megjelent Libertarian Socialism-Politics in black and red című esszégyűjteményben jelent meg.
A fordítást a szerző és a kiadó hozzájárulásával közöljük.

„Nem vagyunk az elit részei”

Milyen választása van az egyénnek, aki kívülről érkezett? Lényegében semmilyen – sem a kultúra, sem a tudomány nem nyílt vagy demokratikus. Be kell olvadni, fel kell mondani a leckét – de aki kívülről jött, idegen is marad. Viszont pont ebből a pozícióból lehet olyat mondani, aminek valóban tétje van.

A „sorosista tüntetésről” és a szolidaritásról

A szolidaritás azt jelentené, hogy segítsünk egymásnak a rendszer túlélésében, és ha ez sikerült, akkor az érdekérvényesítésben. A saját érdeked érvényesítésében a kormánnyal, és a külső és belső nagytőkés klientúrájával szemben.

Posztmodern állapotok

Mert posztmodern fasizmusnak és posztmodern főpolgármester-jelöltjének posztmodern viták dukálnak: mert nem minden fénylik, ami reakciós.

Kultúrkampf a magyar mozikban?

Egy mozifilmhez – hagyományosan – első sorban egy forgatókönyv kell. Annak megírása pedig nem történik egyik napról a másikra, ahogy egy belső ellenségkeresés, újrarendeződés sem. Épp ezért nehéz fölállítani a kronológiát, hogy a kultúrharcnak nevezett (és sok helyen kitárgyalt), kormányon és kormányközeli érdekkörökön belüli viszály, vagy a Hunyadi Jánosról szóló közönségfilm története kezdődött előbb – de úgy tűnik, a kettő nem teljesen elkülöníthető.

Keleten a helyzet változóban

A posztkádári kisember, aki a rasszistákra szavaz, nem pedig a haladásra jó mítosz: de miért és hogy szivatnak vele százmilliókat? Kivel szemben is kell „versenyképesnek” lennünk, és miért? Szubjektív beszámoló egy felszabadító konferenciáról.

Marxizmus: a félreértések elkerülése végett

A „kultúrbéke” jegyében most megkísérlik Marx gondolatainak írmagját is kiírtani. A félreértések elkerülése végett: azért teszik, mert félnek tőle, mint ördög a tömjénfüsttől. Ím: a Kommunista kiáltvány.

A bérmunka nem nemesít

Járatos fogalmaink szerint, ha pénzt kapsz azért, hogy csinálj valamit, munkát végzel, függetlenül attól, hogy ezzel megváltot vagy romba döntöd a világot. De hogyan teszi ez tönkre társadalmainkat?