Bér a házimunka ellenében

„Amikor azt mondjuk: bért követelünk a házimunkáért, azzal megtesszük az első lépést e munka megtagadása felé, mivel a bér követelése láthatóvá teszi a munkánkat, ami elengedhetetlen feltétele annak, hogy harcot indíthassunk ellene – mind konkrét alakja, a házimunka ellen, mind pedig a női vonásként megjelenő, alattomosabb formája ellen.” A „Bért a házimunkáért” mozgalom gyökereit és céljait összefoglaló 1975-ös kiáltvány a feminizmus második hullámának kiemelkedő hatású írása.

Szervezés és önszerveződés

„Szervezni kell, de nem kívülről utasítgatva és beledumálva, hanem az önszerveződést beindítva és belülről segítve. Gramsci nyomán: a dolgozók osztálya szerves-szervező értelmiségén keresztül szervezi meg önmagát.” Éber Márk Áron válasza Csorba Dávid „A hegemónia ideje” című cikkére.

A hegemónia ideje

Mit jelent ma hegemóniát építeni Magyarországon? A CEU-n rendezett Éber Márk Áron–Kiss Viktor-vita kapcsán merült fel bennem, hogy fizikai munkásként reflektáljak mindkét pozícióra és úgy általában a baloldal helyzetére – különös tekintettel az életidő és a habitus kérdésére.

Ahol a nép uralkodik, s a kormány engedelmeskedik

„Az elmúlt 32 évben kiépített autonóm régiók egalitárius és deliberatív alapokon szerveződnek, nincs klasszikus értelemben vett fejhatalom, ehelyett közvetlen demokrácia működik.” Kovács Gergely írása az állam nélküli hatalomszervezés zapatista tapasztalatairól a dél-mexikói Chiapasban.

Telepes gyarmatosítás és az etnikai tisztogatás kezdetei Palesztinában

Ilan Pappe hamarosan magyarul is megjelenő könyve a telepes gyarmatosítást és az etnikai tisztogatást középpontba állítva vizsgálja a 19. század vége óta tartó izraeli–palesztin konfliktust.
„Patrick Wolfe ausztrál tudós a telepesek őslakosokkal szembeni hozzáállását »a felszámolás logikájaként« jellemezte. Úgy érvelt: mindaddig, amíg a felszámolás mindenre kiterjedően meg nem valósul, a telepes gyarmatosító projekt annak beteljesítésére fog törekedni.”

A (poszt)fasizmus alternatívái

Amióta a képviseleti rendszer a világ nagyobb részében parlamentáris, nem monarchikus keretek között folyik, soha nem keletkezett ebből népuralom. Minden más állítás: tévtan.

Guy Debord és Gil J. Wolman : Az eltérítés módjai

Debord és Wolman 1952-ben szakadt el Isidore Isou lettrista avantgárd csoportjától, és megalapították (a hozzájuk csatlakozókkal együtt) a Lettrista Internacionálét. A későbbi Szituacionista Internaciálé gyakorlatát alkotó egyes elemek és fogalmak már itt megjelentek. Ilyen volt például az eltérítés és a dérive gyakorlata, de a pszichogeográfia és egy „új urbanizmus” iránti érdeklődés már ebben a szervezetben is megfogalmazódott.

Aki színt visz a szennybe

Ha firkálgatnál, fiam, húzódj be szépen a számodra kijelölt szemétdombok egyikére, van egy csomó, lemondtunk már rég komplett rétegekről, ott kifejezheted magad.

„Nem vagyunk az elit részei”

Milyen választása van az egyénnek, aki kívülről érkezett? Lényegében semmilyen – sem a kultúra, sem a tudomány nem nyílt vagy demokratikus. Be kell olvadni, fel kell mondani a leckét – de aki kívülről jött, idegen is marad. Viszont pont ebből a pozícióból lehet olyat mondani, aminek valóban tétje van.

A „sorosista tüntetésről” és a szolidaritásról

A szolidaritás azt jelentené, hogy segítsünk egymásnak a rendszer túlélésében, és ha ez sikerült, akkor az érdekérvényesítésben. A saját érdeked érvényesítésében a kormánnyal, és a külső és belső nagytőkés klientúrájával szemben.

Posztmodern állapotok

Mert posztmodern fasizmusnak és posztmodern főpolgármester-jelöltjének posztmodern viták dukálnak: mert nem minden fénylik, ami reakciós.

Kultúrkampf a magyar mozikban?

Egy mozifilmhez – hagyományosan – első sorban egy forgatókönyv kell. Annak megírása pedig nem történik egyik napról a másikra, ahogy egy belső ellenségkeresés, újrarendeződés sem. Épp ezért nehéz fölállítani a kronológiát, hogy a kultúrharcnak nevezett (és sok helyen kitárgyalt), kormányon és kormányközeli érdekkörökön belüli viszály, vagy a Hunyadi Jánosról szóló közönségfilm története kezdődött előbb – de úgy tűnik, a kettő nem teljesen elkülöníthető.

Keleten a helyzet változóban

A posztkádári kisember, aki a rasszistákra szavaz, nem pedig a haladásra jó mítosz: de miért és hogy szivatnak vele százmilliókat? Kivel szemben is kell „versenyképesnek” lennünk, és miért? Szubjektív beszámoló egy felszabadító konferenciáról.

Marxizmus: a félreértések elkerülése végett

A „kultúrbéke” jegyében most megkísérlik Marx gondolatainak írmagját is kiírtani. A félreértések elkerülése végett: azért teszik, mert félnek tőle, mint ördög a tömjénfüsttől. Ím: a Kommunista kiáltvány.

A bérmunka nem nemesít

Járatos fogalmaink szerint, ha pénzt kapsz azért, hogy csinálj valamit, munkát végzel, függetlenül attól, hogy ezzel megváltot vagy romba döntöd a világot. De hogyan teszi ez tönkre társadalmainkat?