Tett

„A jelen – nem is annyira eltúlzott – rémálma ez a film? Ez biztos. Talán mindig is egy dzsungel volt az emberi társadalom? Ez a kérdés már túlvezetne a filmen, amely egy valamit mindenesetre elég meggyőzően illusztrál: a kiszolgáltatottság és perverz asszimiláció egy szintje után már csak egy dolog van hátra. Jön az erőszak.”

Az ember azt hinné, hogy a demokratikus, korrupció-ellenes és zöld ellenzék rácsapna a bulinegyedre, mint állatorvosi lóra. De nem.

Egyesek a klímakatasztrófa kapcsán kommunista utópiákat dédelgetnek. Nekünk azonban ragaszkodnunk kell a felvilágosodás eszményeihez, és megtagadnunk bármiféle radikális változtatást, ami ártana az árfolyamoknak.

Szembetűnő, hogy dacára annak, mennyire elszabadultak Budapesten a lakásárak, szervezett ellenállás nem alakult ki. Berlinben eközben a lakásállomány közösségi kisajátításáért küzdenek: a különbség elsősorban kulturális. Bezzeg Nyugaton!

Az utcai aktivizmus eszközei most már biztos, hogy alkalmatlanok a NER-rel szemben.

Hogyan építsünk olyan mozgalmat, amely nem fordítja el többé csalódottan a hozzá fordulókat? Vitaindító.

Nem az a kérdés, hogy csapdában vagyunk-e, hanem az, hogy mióta, és hogy hogyan kerülünk ki belőle. A közelmúlt tapasztalatai azonban óva intenek attól, hogy fejest ugorjunk egy corbynista modellbe.

Ha tényleg 2009-től kell újrakezdeni, akkor a legújabb baloldalt nem egy identitásra kell felépíteni, hanem a társadalom önsegélyező intézményeire.

Toroczkai masírozása beleillik egy tágabb, a sovinizmuson túllépő szélsőjobb építkezésének veszélyes szisztémájába.

Ünnepi alkalom, nem csak tradícióból. Programajánlónk következik.

A jövő itt van. Talán ideje lenne felkészülni rá.

Idén önkormányzati választások lesznek, amiben a bulinegyed elég szúrós kérdésnek számít majd – és a csendrendeletért küzdő civil szervezet élén egy szesztilalmat szorgalmazó nő áll, miközben Erzsébetváros most próbál új arculatot adni a környéknek új szabályozással. Ebbe a vitába szállt bele Tibiatya azzal, hogy tapos egyet lefelé, az új TTT és a dzsentrfikáció miatt így is szorongatott undergroundba.

Az a baloldal, ami úgy akar populista- vagy gramsciánus lenni, hogy közben nem antifasiszta, az nem baloldali, nem gramsciánus, és nem populista. Post-mortem a Becsület Napjáról.

Minden évben február 9-én Budapest a nemzetközi újnáci/újfasiszta mozgalom gyülekezője lesz. Mivel érdemben senki nem tesz ellene semmit, sőt, még el is szégyellik, itt az ideje ezen változtatni.

Nem kell ide párt. Politikai ellenkultúra kell, amit viszont nem lehet centralizáltan szervezni – de hát a madarak is valahogy megszervezik magukat, vezérek nélkül.