Miért olvassunk még mindig Lukácsot? A „filozófiai” kérdések helye a marxizmusban – 3. rész

„A polgári korszakból eredő forradalom… az ipari forradalomban és a társadalom proletarizálódásában új problémákhoz vezetett: a „polgári jogot” az emancipáció helyett az uralkodás egy formájává torzította, és a demokráciának a bonapartista állam általi eltorzításában fejeződött ki. Ez a forradalom, amelyet a marxizmus felismert ugyan a tizenkilencedik században, a huszadikban elbukott – s ennyiben még mindig feladatot róhat ránk.” Chris Cutrone írásának befejező része.

Hirosima – Megtörni a hallgatást

„Milyen hangulat, miféle erkölcsi kompromisszumok bírhatnak rá minket,… hogy elkövetőként (mint bombázók, atomfizikusok vagy politikai vezetők), vagy pusztán passzív szemlélőként (mint beleegyezésünket adó engedelmes állampolgárok) részt vegyünk számtalan gyermek elégetésében?” Howard Zinn „A bomba” című könyve október végén jelenik meg magyarul. Részlet a könyvből.

„Ezer küzdelem vándora”: Pablo Tattay különös életútja Budapestről a caucai hegyekig – Globális történelmi kisesszé

„Ha valóban igaz, hogy a »hatalmat nem elfoglalni, hanem felépíteni kell«, akkor a fegyveres szervezet sem teheti magát a közösség fölött álló önálló politikai szubjektummá. Ha a legitimitás forrása maga a közösség, akkor annak azt is joga van kimondani, hogy a fegyveres védelem történeti feladata véget ért.”

AZ UNIVERZUM SZÉLÉN ÁLLOK, ÉS NINCS SZÜKSÉGEM RÁ, HOGY BIZTONSÁGBAN ÉREZZEM MAGAM – Raoul Vaneigem kísértete

Ha Debord volt a forradalmi marxista, aki a művészeten keresztül egyenest az ős-lenini praxisokig nyúlt vissza, Lukács György generációjához szegezve a fiatalabb Lukács Györgyöt, akkor Raoul Vaneigem volt a ’68-as forradalmi kísérlet költője, kinek szavait nemhogy betéve ismerték az akkori lázadók, hanem Párizs falaira és barikádjaira írták fel.

Evrosz

„Nem vághatunk át a falun. Mindenütt rendőrök vannak, ha elkapnak, megvernek, és visszakényszerítenek Törökországba. Meg aztán ott vannak a polgárőrök is. Az »éber szomszédok«. Te is láttad a videót, amit a bátyád küldött Whatsappon: hogyan kapták el az unokatestvéredet a többi szírrel és pakisztánival együtt, hogyan fogták rájuk, hogy ők gyújtották fel az erdőt, hogyan zárták be őket egy ablaktalan furgonba, és hogyan élőzték az egészet a Facebookon.”
A 2023-as evroszi erdőtűz a menekülők szemével.

Leesett az állam – Droppolt a rezsim – 3. rész

„Ha tényleg gyűlöljük ezt a rendszert, és valóban meg akarjuk haladni, akkor egyszer és mindenkorra el kell hallgattatnunk az állam szirénénekét, el kell hessegetnünk azt a csábító illúziót, hogy a tőkés parlamentarizmus színháza bármilyen módon hozzájárulhatna a rendszer (s így önmaga) megdöntéséhez.”
Május Tamás „Leesett az állam” című, háromrészes írásának befejező része.

Leesett az állam – Droppolt a rezsim – 2. rész

„Akiknél a választási spekuláció során most árfolyamnyereség keletkezett, azok saját élményükként tapasztalhatják meg azt, amit a tőzsde-pszichológia a túlzott önbizalom torzításának nevez. A nyerő szériában lévő spekuláns eufóriába forduló elbizakodottsága abból adódik, hogy az árfolyam-momentum eredményét saját zseniális piaclátásának tulajdonítja, és ezért eltekint a politikai és gazdasági mechanizmusok értő elemzésétől.”
Május Tamás „Leesett az állam” című, háromrészes írásának második részét közöljük.

A merénylet, amely lángba borította Európát

Hogy miért szólunk a merényletről, amelyet Gavrilo Princip és társai követtek el Ferenc Ferdinánd osztrák-magyar trónörököst meggyilkolva, holott rég túl vagyunk az esemény századik évfordulóján? A tétek vannak olyan számottevőek, hogy ne akarjuk kivárni a merénylet százötvenedik évfordulóját.

A kapcsolati anarchia rövid útmutató kiáltványa

A Tett eltökélt szándéka, hogy minél több cikket közöljön a feminizmusról vagy a szexualitásról – és persze a szerelemről. Hogyan is lehetnénk szabadok, ha a szerelmünket, szerelmeinket illetően nem vagyunk azok?! Sorozatunk nyitódarabja a kapcsolati anarchizmus kérdését járja körül, amely kérdés – a poliamóriával együtt – a kortárs libertárius viták középpontjában van.

Amadeo Bordiga – az utolsó kommunista, aki szembeszegült Sztálinnal

Az Olasz Kommunista Pártot 1921-ben megalapító Amadeo Bordiga kevéssé ismert manapság, még az olasz marxista tradíciókhoz tartozó tudósok körében is. Ötven évvel a halála után az angol nyelven kiadott szövegeinek gyűjteménye megmutatja, hogy miért nem kellene figyelmen kívül hagynunk őt.

Balázs Gábor: A soha fel nem fedezett politikai forma – a párizsi kommün, Marx és a „marxizmus”

A kommünnek egészen példátlan jelentősége van a szocialista mozgalom életében: általa, a párizsi felkelés prizmáján keresztül, egy új történelmi öntudat született meg, a munkásmozgalom sajátlagos öntudata. Párizs után a palotákban, burzsoá szalonokban, gyárakban és műhelyekben ugyanazt gondolták és mondták: ütött a proletariátus felszabadulásának órája.

Daniel Guérin: Kronstadt

1921 február-márciusában a petrográdi munkások és a kronstadti erőd tengerészei a lázadás útjára léptek. Az őket ösztönző vágyak nagyon hasonlóak voltak a mahnovista forradalmár parasztokéihoz. 

Anarchizmus Szibériában

Nick Heath 1900-1923: Anarchizmus Szibériában című írása megismertet bennünket a szibériai anarchizmus történetével. A mozgalmat – amely számos elemében hasonló volt a mahnovscsinához – a bolsevik ellenforradalom buktatta meg száz esztendővel ezelőtt.

Barátságos, mint egy menekülttábor

A Pikpa tábor példamutató modellt kínált a menedékkérők fogadására. A felállítása tűrhetetlen volt a hatalom számára. A gépezet nem tűri meg a barátságos menekülttáborokat.