Bér a házimunka ellenében

„Amikor azt mondjuk: bért követelünk a házimunkáért, azzal megtesszük az első lépést e munka megtagadása felé, mivel a bér követelése láthatóvá teszi a munkánkat, ami elengedhetetlen feltétele annak, hogy harcot indíthassunk ellene – mind konkrét alakja, a házimunka ellen, mind pedig a női vonásként megjelenő, alattomosabb formája ellen.” A „Bért a házimunkáért” mozgalom gyökereit és céljait összefoglaló 1975-ös kiáltvány a feminizmus második hullámának kiemelkedő hatású írása.

Szervezés és önszerveződés

„Szervezni kell, de nem kívülről utasítgatva és beledumálva, hanem az önszerveződést beindítva és belülről segítve. Gramsci nyomán: a dolgozók osztálya szerves-szervező értelmiségén keresztül szervezi meg önmagát.” Éber Márk Áron válasza Csorba Dávid „A hegemónia ideje” című cikkére.

A hegemónia ideje

Mit jelent ma hegemóniát építeni Magyarországon? A CEU-n rendezett Éber Márk Áron–Kiss Viktor-vita kapcsán merült fel bennem, hogy fizikai munkásként reflektáljak mindkét pozícióra és úgy általában a baloldal helyzetére – különös tekintettel az életidő és a habitus kérdésére.

Ahol a nép uralkodik, s a kormány engedelmeskedik

„Az elmúlt 32 évben kiépített autonóm régiók egalitárius és deliberatív alapokon szerveződnek, nincs klasszikus értelemben vett fejhatalom, ehelyett közvetlen demokrácia működik.” Kovács Gergely írása az állam nélküli hatalomszervezés zapatista tapasztalatairól a dél-mexikói Chiapasban.

Telepes gyarmatosítás és az etnikai tisztogatás kezdetei Palesztinában

Ilan Pappe hamarosan magyarul is megjelenő könyve a telepes gyarmatosítást és az etnikai tisztogatást középpontba állítva vizsgálja a 19. század vége óta tartó izraeli–palesztin konfliktust.
„Patrick Wolfe ausztrál tudós a telepesek őslakosokkal szembeni hozzáállását »a felszámolás logikájaként« jellemezte. Úgy érvelt: mindaddig, amíg a felszámolás mindenre kiterjedően meg nem valósul, a telepes gyarmatosító projekt annak beteljesítésére fog törekedni.”

A (poszt)fasizmus alternatívái

Amióta a képviseleti rendszer a világ nagyobb részében parlamentáris, nem monarchikus keretek között folyik, soha nem keletkezett ebből népuralom. Minden más állítás: tévtan.

Guy Debord és Gil J. Wolman : Az eltérítés módjai

Debord és Wolman 1952-ben szakadt el Isidore Isou lettrista avantgárd csoportjától, és megalapították (a hozzájuk csatlakozókkal együtt) a Lettrista Internacionálét. A későbbi Szituacionista Internaciálé gyakorlatát alkotó egyes elemek és fogalmak már itt megjelentek. Ilyen volt például az eltérítés és a dérive gyakorlata, de a pszichogeográfia és egy „új urbanizmus” iránti érdeklődés már ebben a szervezetben is megfogalmazódott.

A Nemzeti Együtt-Nem Működés Rendszere felé

Az eddigi ellenzék csak a NER ideológiáját támadta, nem pedig a lényegét – de sosem leszünk mi a többség, ha nem vagyunk képesek új frontvonalak mentén visszahódítani a politikát, mert a nemzeti burzsoázia megteremtésének az ára a társadalmunk tönkretétele.

A Jövő Urai

Valójában a szemünk előtt zajlott le egy forradalom azzal, hogy lehetségessé vált a föld minden emberét élő összeköttetésbe helyezni, de miközben a folyamat alakításába csekély beleszólásunk volt, a folyamat átalakított minket. Az alkalmazott mesterséges intelligencia, az okos városok és otthonok további terjedésével ezek a változások csak gyorsulni fognak, ideje lenne tán elmerengeni azon is, hogy milyen befolyást szeretnénk a jövőnk felett, mert az eddigiek alapján nem kaptunk sok lapot.

Például: mióta lett Zuckerberg a főnökünk?

Képzelt riport egy Helybezárásról

A Hely mindenkié! Mindenki a Helyért!

A Hely jelentőségét nem csak az adta, hogy mennyi olyan programnak adott teret, ami máshol nem jelenhetett volna meg. A Hely és a körülötte szerveződő közösség az évek során valódi tényezővé forrtak össze, példát mutatva mindenkinek, hogy a lehetetlen dacára is képesek megélni és nőni azok, akik arra elszánják magukat.

Nehéz alábecsülni a Hely hatását: a klubfunkción túl ugyanis a Hely feletti próbatermek és az ott lakók közössége adta a magyar zenei élet legizgalmasabb történéseit az elmúlt években. Megkerülhetetlen volt mindenki számára, aki ezekben a berkekben mozgott, a magyar underground legféltettebb és legrosszabban tartott titka lett egyben.

Az új kulturkampf, és annak következményei

A vezér kétharmados felhatalmazást kapott, az új összefogás posztideológikus frankensteinjét viszont nem lehet politikai hullákból összevarrni. Ezek határozzák meg a kulturkampf helyi viszonyait, és lövések már dördültek.

Közszolgálati sztrájk és kormányzati cinizmus

Évek óta kérik a közszolgálati dolgozók a bérrendezést, jogosan. Évek óta jelzik a kormánynak, hogy tarthatatlan, hogy vannak olyan dolgozók, szám szerint 200 ezren, akiknek 10 éve nem emelkedett a fizetése, miközben az ország vezetőinek fizetése folyamatosan növekszik és az adófizetők pénzét látványos, ám fölösleges beruházásokon keresztül alakítja magánvagyonná egy jól körülhatárolható kör.