„Milyen hangulat, miféle erkölcsi kompromisszumok bírhatnak rá minket,… hogy elkövetőként (mint bombázók, atomfizikusok vagy politikai vezetők), vagy pusztán passzív szemlélőként (mint beleegyezésünket adó engedelmes állampolgárok) részt vegyünk számtalan gyermek elégetésében?” Howard Zinn „A bomba” című könyve október végén jelenik meg magyarul. Részlet a könyvből.
„Ha valóban igaz, hogy a »hatalmat nem elfoglalni, hanem felépíteni kell«, akkor a fegyveres szervezet sem teheti magát a közösség fölött álló önálló politikai szubjektummá. Ha a legitimitás forrása maga a közösség, akkor annak azt is joga van kimondani, hogy a fegyveres védelem történeti feladata véget ért.”
Az ipari proletariátus az 1970-es évek eleje óta válságban van. Visszatekintve ez egyértelmű. Az, hogy erre a megváltozott helyzetre nem született progresszív válasz, hozzájárult napjaink populizmusának elterjedéséhez is. Ezek nem pusztán akadémiai kérdések, hanem akadémiai és elméleti-politikai kérdések.
Ha Debord volt a forradalmi marxista, aki a művészeten keresztül egyenest az ős-lenini praxisokig nyúlt vissza, Lukács György generációjához szegezve a fiatalabb Lukács Györgyöt, akkor Raoul Vaneigem volt a ’68-as forradalmi kísérlet költője, kinek szavait nemhogy betéve ismerték az akkori lázadók, hanem Párizs falaira és barikádjaira írták fel.
„Nem vághatunk át a falun. Mindenütt rendőrök vannak, ha elkapnak, megvernek, és visszakényszerítenek Törökországba. Meg aztán ott vannak a polgárőrök is. Az »éber szomszédok«. Te is láttad a videót, amit a bátyád küldött Whatsappon: hogyan kapták el az unokatestvéredet a többi szírrel és pakisztánival együtt, hogyan fogták rájuk, hogy ők gyújtották fel az erdőt, hogyan zárták be őket egy ablaktalan furgonba, és hogyan élőzték az egészet a Facebookon.”
A 2023-as evroszi erdőtűz a menekülők szemével.
„Ha tényleg gyűlöljük ezt a rendszert, és valóban meg akarjuk haladni, akkor egyszer és mindenkorra el kell hallgattatnunk az állam szirénénekét, el kell hessegetnünk azt a csábító illúziót, hogy a tőkés parlamentarizmus színháza bármilyen módon hozzájárulhatna a rendszer (s így önmaga) megdöntéséhez.”
Május Tamás „Leesett az állam” című, háromrészes írásának befejező része.
„Akiknél a választási spekuláció során most árfolyamnyereség keletkezett, azok saját élményükként tapasztalhatják meg azt, amit a tőzsde-pszichológia a túlzott önbizalom torzításának nevez. A nyerő szériában lévő spekuláns eufóriába forduló elbizakodottsága abból adódik, hogy az árfolyam-momentum eredményét saját zseniális piaclátásának tulajdonítja, és ezért eltekint a politikai és gazdasági mechanizmusok értő elemzésétől.”
Május Tamás „Leesett az állam” című, háromrészes írásának második részét közöljük.
„Azoknak a társadalmaknak a teljes élete, melyekben a posztmodern termelési mód uralkodik, mint vágyak mérhetetlen felhalmozódása jelenik meg.”
Május Tamás „Leesett az állam” című írását három részben közöljük.
„Amikor azt mondjuk: bért követelünk a házimunkáért, azzal megtesszük az első lépést e munka megtagadása felé, mivel a bér követelése láthatóvá teszi a munkánkat, ami elengedhetetlen feltétele annak, hogy harcot indíthassunk ellene – mind konkrét alakja, a házimunka ellen, mind pedig a női vonásként megjelenő, alattomosabb formája ellen.” A „Bért a házimunkáért” mozgalom gyökereit és céljait összefoglaló 1975-ös kiáltvány a feminizmus második hullámának kiemelkedő hatású írása.
„Szervezni kell, de nem kívülről utasítgatva és beledumálva, hanem az önszerveződést beindítva és belülről segítve. Gramsci nyomán: a dolgozók osztálya szerves-szervező értelmiségén keresztül szervezi meg önmagát.” Éber Márk Áron válasza Csorba Dávid „A hegemónia ideje” című cikkére.
A technológai fejlődés a társadalmi újraelosztás radikális átgondolása nélkül évszázadok óta nem látott nyomorba fog taszítani minket.
Békés szerint ma konzervatívnak, népinek, nemzetinek lenni szexi. Miért kell szexinek lenni egyáltalán? A baloldalon a transzgresszió fétisizálásából kellett valami 68as (nietzscheiánus) eszmét csinálni. A transzgressziót megszerezte a jobboldal, nem is volt nehéz szemben a sok sápítozással, áldozatoskodással, olyan emberekkel szemben akik leülnek körbe megvitatni ki miért van elnyomva. Amilyen problémái vannak manapság az embereknek azzal szemben valóban csak a jobboldal ad válaszokat: az elidegenedés, magány, a prekár munkafeltételek, a közösség eltűnése.
Amikor egy rezsimet megbuktatnak, az nem pusztán az utcai számok alapján dől el, hanem azért, mert a társadalmi gépezet jelentős része beakaszt egyszerre: megszünteti önmaga újratermelését, amíg a követelései nem teljesülnek.
A tömegjelenet ebben egy fegyver, egy kitartott harc eszköze, egy nagy koalíciós munka eredménye, amiben sok ember egyszerre, egy irányba mozdul, a pillanat, amikor a valóság visszatér a politikába (és a politika visszatér a valóságba): a forradalom.
Hogy jutunk el idáig?
Ha a futballt megfosztják minden jelentésétől, ha a gól nem jelent többé semmit, akkor azzal alkalmassá teszik arra, hogy még több embernek még drágábban értékesítsék.
Három hónappal a választás után újfent be tudjuk bizonyítani, hogy nem csak nem értjük, nem is akarjuk érteni az ország másik felét.
A regnáló hatalom azt üzeni, hogy „Megszoksz, vagy megszöksz!”. Ha erre méltó választ akarunk adni, akkor viszont új alapokra kell helyeznünk, hogy mi alapján és hogyan állunk elébe. Szakítva a szimbolikus politizálással, mozgalmat kell építenünk a Nemzeti Kisajátítások Rendszere ellen.
Az ICE elleni tüntetések miatt hetek óta a figyelembe középpontjában álló Portlandben tartották a szélsőjobboldali szervezetek aktuális vonulását, ami nem meglepő módon erőszakos véget ért.
A Pride felvonulások mindig is merész és dühös politikai véleménnyilvánításként funkcionáltak. Ezeket a felvonulásokat napjainkban egyre több és átfogóbb kritikával szokták illetni asszimilációs, egyre kevésbé radikális és szubverzív prioritásaik miatt. A Budapest Pride hosszú évek óta sokat tesz az LMBTQ-közösség láthatóságáért, ugyanakkor az idei hivatalos záróbuli piaci alapú szervezése nyugtalanító tendenciákról árulkodik.
Az eddigi ellenzék csak a NER ideológiáját támadta, nem pedig a lényegét – de sosem leszünk mi a többség, ha nem vagyunk képesek új frontvonalak mentén visszahódítani a politikát, mert a nemzeti burzsoázia megteremtésének az ára a társadalmunk tönkretétele.
Marxot nem lehet megkerülni mindaddig, amíg kapitalizmusban élünk, mert a német gondolkodó dolgozta ki először azt a fogalmi keretet, amelyen belül a modern társadalom értelmezhető és vázolta mi lehet az alternatívája a tőkés gazdálkodás destruktivitásának.
A Food Not Bombs Budapest csapatának pár tagja a hétvégén Torinóba utazott, és ha már ott jártak, készítettek egy rövid interjút az FNB Torinó egyik tagjával, Darióval.
Valójában a szemünk előtt zajlott le egy forradalom azzal, hogy lehetségessé vált a föld minden emberét élő összeköttetésbe helyezni, de miközben a folyamat alakításába csekély beleszólásunk volt, a folyamat átalakított minket. Az alkalmazott mesterséges intelligencia, az okos városok és otthonok további terjedésével ezek a változások csak gyorsulni fognak, ideje lenne tán elmerengeni azon is, hogy milyen befolyást szeretnénk a jövőnk felett, mert az eddigiek alapján nem kaptunk sok lapot.
Például: mióta lett Zuckerberg a főnökünk?
Előre együtt!
A Hely mindenkié! Mindenki a Helyért!
A Hely jelentőségét nem csak az adta, hogy mennyi olyan programnak adott teret, ami máshol nem jelenhetett volna meg. A Hely és a körülötte szerveződő közösség az évek során valódi tényezővé forrtak össze, példát mutatva mindenkinek, hogy a lehetetlen dacára is képesek megélni és nőni azok, akik arra elszánják magukat.
Nehéz alábecsülni a Hely hatását: a klubfunkción túl ugyanis a Hely feletti próbatermek és az ott lakók közössége adta a magyar zenei élet legizgalmasabb történéseit az elmúlt években. Megkerülhetetlen volt mindenki számára, aki ezekben a berkekben mozgott, a magyar underground legféltettebb és legrosszabban tartott titka lett egyben.
A vezér kétharmados felhatalmazást kapott, az új összefogás posztideológikus frankensteinjét viszont nem lehet politikai hullákból összevarrni. Ezek határozzák meg a kulturkampf helyi viszonyait, és lövések már dördültek.
Szerveződjetek, alkossatok közösségeket, keressetek közösségi megoldásokat, fedezzétek fel, hogy mire vagytok képesek együtt!
Ha lenne is szélsőbal, akkor az nem holnap, egy facebook-celeb macska szervezésére kezdené az izmozást.
Azt kell tudatosítanunk, hogy csak magunkra és csak egymásra számíthatunk, nem várhatjuk, hogy más építse fel az új baloldalt, nekünk baloldaliaknak kell megtalálnunk egymást, és elvégeznünk ezt a munkát.
A magyar baloldal négy év alatt annyit ért el, hogy meg tudja ismételni saját korábbi szavait, miközben az ajánlata ennyi volt a szavazóknak: voksoljatok Gyurcsány Ferencre és Molnár Zsoltra, cserébe nem lesz meg a kétharmados többség.
A menekültek között sok a fiatal férfi, az őket segítők között pedig az egyedülálló nő. Békés megalkotta a mindenség elméletét.